📚 Könyvajánló 📚
Ismét egy rendhagyóbb értékelős poszt érkezik. Folyamatosan fog majd frissülni ahogy olvasom a köteteket. Elég sok, 6 részből áll ez a sorozat. Külön nem akartam posztokat nekik, de akkor jön így egyben és akkor mindegyik könyvről lesz pár sor.
Az új főnököm szereti a szabályokat, és van egy, amit senki sem mer megszegni…
Senki sem érhet a banánjához.
Komolyan.
De én persze megérintettem.
Ha jobban bele akarunk menni, valójában a számba is vettem.
Megrágtam… és még le is nyeltem.
Tudom… Rossz, rossz lány vagyok.
Ezután vettem észre őt, és akár elhiszitek, akár nem, nem úgy lehet a legjobb első benyomást kelteni, ha épp a pasi banánjától fuldokolsz.
Egy kicsit visszamegyek az időben. Mielőtt még megérintettem egy billiomos banánját, végre megkaptam az első igazi kiküldetésemet üzleti riporterként. Ez nem a megszokott, béna munka volt, mint interjút készíteni egy kukással a kedvenc útvonaláról, vagy cikket írni arról, hogy milyen nagy dolog összeszedni a kutyaszart a kertekből.
Nem bizony. Az ilyenekből épp elég is volt.
Ez volt a nagy kitörési lehetőségem, hogy bebizonyítsam, több vagyok, mint egy két lábon járó katasztrófa. Be kellett épülnöm a Galleon Enterprise-ba, hogy bebizonyítsam a korrupciós gyanút.
Jöhet a James Bond-zene.
Csak annyit kellett tennem, hogy felvetetem magam gyakornoknak, és simán lenyomom az interjút Bruce Chambersonnal.
De fel kellett volna készülnöm rá, hogy a pasi úgy néz ki, mint akit direkt a női vágyak megtestesítésére faragtak. Viszont így is muszáj volt összehoznom. Semmi baki, semmi bénázás, semmi apró baleset. Csak kevesebb, mint egy óráig kellett összeszedettnek lennem.
Vissza a jelenbe, a konferenciaterembe, a banánjával a számban. A banánjával, amin még a neve is rajta volt nagy, fekete betűkkel. Pár perccel, miután ezt észrevettem, bejött, és rajtakapott. Pár perccel ezután már fel is vett.
Tudom… Nekem sem tűnt túl jó jelnek.
Jöjjön tehát a banán! 😂💛🍌
Az első két részben egy multimilliomos, természetesen szuper dögös testvérpár történetével ismerkedünk meg. Ebben a részben a fiatalabbik testvért, Bruce Chambersont, a banánmániás fickót ismerhetjük meg.
Komolyan mondom, irtó jól szórakoztam ezen a könyvön. Ezért is lett – és lesz – kedvenc ez a sorozat. Már a címek és a fülszövegek is tüzes, „spicy” történeteket sejtetnek, miközben elképesztően viccesek. Én nagyon élveztem az olvasást, végignevettem és végigmosolyogtam.
Bruce dúsgazdag, profi és precíz. Sosem tér el a napi menetrendjétől, mindenki tart tőle. Határozott, munkamániás, és nem híve a kapcsolatoknak. És akkor ott van még a banánmániája: minden nap, percre pontosan, ugyanabban az időben elfogyaszt egy darab banánt – a napja fénypontjaként.
Egyszer azonban lába kél ennek a banánnak. Pedig a cégnél mindenki tudja, hogy a nevével ellátott banánhoz senki sem nyúlhat. Az új kolléganő, Natasha azonban megtette. Bruce pedig, ha már így alakult, felveszi őt dolgozni, és elhatározza, hogy megleckézteti… innen pedig beindul a kalandjuk.
A történet főnök-beosztott viszonyra épül, és bár sejthető a kimenetel, a szerző remekül adagolja a kettejük közötti szenvedélyt és humort. Az erotikus részek a jó ízlés határain belül maradnak, és komolyabb témák is felbukkannak. A két testvér – Bruce és William – közötti csipkelődés pedig külön élmény: ők ketten teljesen különbözőek, mégis imádni való testvérpárost alkotnak.
Bruce határozottsága és precizitása mellé jól illik Natasha csetlő-botló, bajkereső személyisége. A főszereplők igazi kedvenceimmé váltak, sokszor hangosan nevettem rajtuk, szurkoltam nekik, és néha bizony el is pirultam.
Ez a kötet tökéletes keveréke a humornak, az erotikának és a romantikának. Ha egy jót akartok mulatni, ezt a könyvet mindenképp vegyétek kézbe! 💛🍌
William:
Hogy hogyan találkoztam vele?
Hát, egy úriember sosem kérkedik.
De szerencsére én nem vagyok az.
Először is fizettem a cseresznyéjéért (a pitéjéért, de nem ez a lényeg).
Aztán megfosztottam a virágaitól.
És utána? Ott hagytam a névjegyemet, majd kisétáltam, mintha az enyém lenne a hely.
Ja, mondhatni, hogy erős indítás volt.
Hailey:
Hogyan találkoztam Williammel?
Besétált a pékségbe, vett egy cseresznyés pitét, ellopott egy virágokkal teli vázát – még mindig nem tudom, mire kellhetett neki –, majd végül ott hagyta a névjegykártyáját.
Mielőtt elmondom, mit csináltam a névjegykártyával, valamit tisztázzunk:
William rosszabbkor be sem léphetett volna az életembe.
A pékségem a csőd szélén állt.
A bizarr exem nem akart békén hagyni.
Ó, és amúgy egy 25 éves szűz voltam – igen, a tény, amit a barátaim minden adandó alkalommal az arcomba vágtak.
Ha a szüzesség-problémámat Williammel oldottam volna meg, az olyan lett volna, mint egy kalapáccsal lecsapni egy legyet. Brutális túlzás, bár a legjobb fajta.
De William őrülten dögös volt, ami hülye tettekre készteti a nőket. Olyan szexi volt, hogy még az én fejem is tele lett mindenféle őrültséggel. Például azzal, hogy egy légy még örülne is, ha William és a tökéletes kocka hasa csapná le. Így már legalább ketten lettünk volna így ezzel.
Szóval felhívtam.
Talán jobban át kellett volna gondolnom. Talán épp bele sétátok egy katasztrófába, és csak várom, hogy megtörténjen.
Tudtam, hogy bajban vagyok, amint meghallottam a szexi, mély hangját a vonalban, ahogyan azt mondta: „Még mindig őrülten kívánom a cseresznyédet. Kiszállítást vállalsz?”
Most jöjjön a „Cherry-s” pasas, William Chamberson! 💖🍒
A második kötet stílusa hűen hozza az első hangulatát, és már nagyon vártam, hogy William történetét is elolvashassam. Rövid, gyorsan és jól olvasható könyv, pont, mint az előző.
William párja egy pék lány, Hailey, aki imádja, amit csinál, és jó is benne, de anyagi gondokkal küzd. Kedves, humoros, közvetlen hősnő, akit azonnal megkedveltem.
A kettejük találkozása is vicces: egy kiadós reggeli helyett William kénytelen beérni egy szelet cseresznyés pitével – innen a lány beceneve, „Cherry”, és persze innen indul a rengeteg cseresznyés poén.
William teljes ellentéte a szabálykövető, komoly Bruce-nak: ő utálja a kötöttségeket, szeret kockáztatni, és nem szokott lehorgonyozni egyetlen nő mellett. Mégis, Hailey más számára, mint bárki korábban.
A páros között tökéletes a kémia, a humor maxra van tekerve. A csipkelődések nemcsak köztük, hanem a testvérek és a mellékszereplők között is szórakoztatóak. Bár a cselekmény kiszámítható, az író stílusa és a karakterek miatt nagyon élvezetes volt.
Az előző kötet főszereplői itt is sokat szerepelnek, ami külön plusz pont. A cseresznye legalább olyan jó volt, mint a banán – ezt se hagyjátok ki!💖🍒
Egy dögös, új főnök szexi testtel és isteni muffinokkal.
Aki ráadásul a középsulis szerelmem.
És nem emlékszik rám.
Ugyan mi gond lehet?
Persze azon kívül, hogy őt látva alig bírom a bugyimban tartani a saját muffinomat, pedig pár hónap múlva fel kell pattannom egy repülőre, hogy Párizsba utazzak egy művészeti suliba, ahol végre valóra válhatnak az álmaim, amikre igazán, hosszú-hosszú évek óta vágyom. Nem hagyhatom, hogy egy pasi keresztbe tegyen ennek. Szerencsére csak egy gyors munkát kaptam tőle, pár dekorcuccot kell csinálnom egy nagy halloweenbulira. Szóval Emily, te szexmániás, nem szabad megtörnöd, még akkor sem, amikor a pasi édesebbnek néz ki, mint a péksütemények, amiket süt. És még akkor sem, ha utánad ő a legnagyobb rajongója az őszi-téli ünnepi időszaknak. Vagy ha ugyanúgy imádja a horrorfilmmaratonokat. Vagy ha elolvadsz már csak a mosolyától is. Szóval bármilyen álomszép is a szeme, tökéletes a teste, tudom, hogy fel kell szállnom arra a gépre, és ki kell vernem a fejemből a gyönyörű gyerekeinket, akikkel a fehér kerítéses házunkban éltünk volna. Ugye?
A harmadik kötet némiképp földhözragadtabb, mint az első kettő – legalábbis a főszereplőket tekintve. Ezúttal nem egy Chamberson-testvér, hanem Emily és Ryan áll a középpontban. Ryan nem milliárdos, hanem „hétköznapibb” figura, ami üdítő változat volt.
A humor itt sem hiányzik, és a szenvedélyes pillanatok is megvannak. Mégis, ha választanom kellene, egyértelműen az első két rész a szerelem számomra. Minden megvolt, ami a korábbi kötetekben, de valamiért nem ütött akkorát – talán a Chamberson-fiúk varázsa hiányzott.
Ettől függetlenül a karakterek szimpatikusak, a mellékszereplők visszatérése pedig öröm. Sok vicces belső monológ, szerethető párbeszéd és romantikus momentum van benne. Bár nem lett hűha-élmény, mégis szívesen ajánlom ezt a részt is.
A csomagja belecsusszant a ládámba.
Csillapodj, te perverz! A postaládámba.
Ja, és hogy kinek a csomagja? Persze ki másé, mint a dögös szomszédomé.
Most mondanám, hogy a francba… De őszintén: rég csusszant már bele bármi is a ládámba.
És bár ha választanom kéne, hogy kinek az életét mentsék meg, tízből kilencszer inkább egy macskát választanék, mint egy embert, de ez a pasi másnak tűnt. A folyosó túloldalán lévő lakásban élt, az a tipikus zárkózott, szép cipős típus volt, akinek olyan az illata, mintha egy Calvin Klein-reklámból lépett volna ki, és tuti fogselymezett is. A lényeg, hogy teljesen nyilvánvalóan ura volt az életének. Ő volt Mr. Tökéletes, és ha engem kérdezel, le kellene szállnia a magasból közénk. Vagy csak belém. A hosszú, vastag… Itt inkább abbahagyom ezt a gondolatot.
Miután megtaláltam azt a csomagot, egészen véletlenül valahogyan kinyílt, és hát nem volt más választásom, mint belenézni. Kiderült, hogy Mr. Tökéletes mégsem annyira tökéletes, ugyanis rejteget valamit. Ki gondolta volna?
Segítek: én gondoltam. Vagyis reméltem. És borzasztóan élveztem minden egyes másodpercét annak, ami ezután következett. Még a vibrátoraim társaságánál is jobban. Bár ez talán nem meglepő.
Ezzel a résszel visszatért a sorozat dinamikája, amit az első két kötetnél annyira imádtam. Azonnal a kedvencem lett: rengeteget nevettem és mosolyogtam Liam és Lilith történetén.
Mindketten szókimondó, belevaló karakterek, akik a humor mögé rejtik a félelmeiket – és bizony mindkettejüknek megvan a maga titka. A sztori néha már-már szürreális, de tipikusan „Penelope Bloom”-féle módon az: egyszerre őrült, szenvedélyes és nagyon vicces.
A kémia közöttük remek, a szenvedély pont annyi, amennyi kell. Külön élmény, hogy az első két könyv párosai (Bruce, William és a párjaik) is sokat szerepelnek. És nem hagyhatom ki: a Nagyika! Esküszöm, ő a sorozat legnagyobb figurája.
Ez a rész újra felpörgette a rajongásomat a sorozat iránt – ha csak egyet választotok a második feléből, ez legyen az!
Beismerem. Elcsesztem.
1. hiba: munkát kértem Peter Barnidge-tól.
2. hiba: elfogadtam az ajánlatát, pedig a tervem szerint közölni akartam vele, hogy menjen a francba.
3. hiba: Csak hogy ne soroljak fel még ezer más hibát, úgy teszek, mintha nem lenne több, csak az, hogy elhallgattam az igazság egy pici morzsáját az állásinterjún.
Ami Petert illeti… Hol is kezdjem? Az talán elég jól példázza a helyzetet, hogy csupán egyetlen napnak kellett eltelnie, és Mr. Szupersztár Bestsellerszerző neve máris tökéletes, gyerekbarát szitokszóvá vált nálam. Belerúgtál a szekrénybe? A Peter Barnidge-életbe! Elfogyott a pénz a bankszámládról? Azt a jó Peter Barnidge-át! És amikor rájössz, hogy belezúgtál a főnökömbe? Hogy a Barnidge-ba? Bárcsak egyszerűen utálhatnám, az könnyebb lenne, mint ezt a gyűlölettel kevert vonzódást érezni. De ő az a fajta dögös pasi, akitől jobb távol tartani magad. Parázslóan izzó sötétség. Olyan dögös, hogy ahányszor csak meglátom, mindig keresztet kell vetnem, mert egyetlen pillantásával már magával is ránt a kárhozatba. És ha már a kárhozatról ejtünk szót… egy kicsit hazudtam az állásinterjúmon. De egyedülálló anyaként mindent megteszek, hogy gondoskodjak a lányomról, akár egy kicsit még hazudok is. De sajnos, a kis titkok naggyá nőnek az idő múlásával. Csak idő kérdése, hogy Peter mikor is jön rá erre, és valahogy nem hiszem, hogy boldog lesz amikor beavatom.
Ez a kötet számomra kicsit visszafogottabb élmény volt. Szerettem, de nem éreztem benne azt a „hűha” faktort. A főszereplő ezúttal egy egyedülálló anya, aki minden erejével igyekszik gondoskodni kislányáról. Anyagi nehézségekkel küzdenek, de még a legapróbb dolgokban is megtalálják a boldogságot – ez a vonal különösen szép lett.
A kapcsolat itt inkább érzelmileg épül fel, a tűz és a szenvedély kicsit háttérbe szorul a nehézségek, félelmek és bizonytalanság mellett. Ugyanakkor életszagú, tanulságos történet, és a korábbi kedvenc karakterek felbukkanása itt is öröm.
Cuki, megható, és helyenként vicces – de inkább szívhez szól, mint hangos nevetésre késztet.
Valahogy minden rosszul alakult, amikor a sövényét nyírtam. Véletlenül kissé… félreérthető alakúra formáltam, olyasmire, amit nem biztos, hogy szívesen látna bárki a kertjében. miután először találkoztam Harry Barnidge-dzsal az agyam azonnal átkapcsolt ősi, ösztönös üzemmódba. nevetséges fantáziaképek villantak be: hogy Harry fejbe billent egy kőbunkóval, becipel a barlangjába stb. A szókincsem erőteljesen lecsökkent, és talán kissé nyáladzani is kezdtem. De nem foglalkozhatok ezzel! Az egyetlen fontos dolog az életemben az, hogy a húgom álmait valóra váltsam. És eddig valahogy mindent sikerült elbaltáznom, úgyhogy most sikerülnie kell. Szóval, amikor Mr. Szívtipró felajánlja nekem, hogy segít egyengetni a véletlennek köszönhető művészkarrieremet, nem mondhatok nemet. Ahogy a régi mondás tartja, ha már felállítottad, minden megoldódik magától. Vagy valami ehhez hasonló.
Az új kertészem mindent fogott, és teljesen a feje tetejére állította. Rengeteg nő próbálkozott már azzal, hogy felkeltse az érdeklődésemet, de Nell sövénye volt a legmerészebb. mármint beszélgettünk, aztán egyszer csak a háromméteres növényből… az lett, ami. Aztán meg az ország legnagyobb művészkritikusa kikiáltotta a sövényt művészeti alkotásként, így felajánlottam, hogy az ügynöke leszek… most már csak arról kell meggyőznöm, hogy többre vágyom munkakapcsolatnál. nem számít, milyen árat fizetek érte. És az sem, ha a legnagyobb riválisom megfenyeget, hogy tönkretesz, ha elmondom róla az igazságot.
Bár imádom ezt a sorozatot, ez a rész nálam sajnos a leggyengébb lett. Nem rossz, de messze nem hozta azt a szintet, mint a korábbi kötetek.
A fő páros túl gyorsan esik szerelembe – szinte az első találkozás után örök szerelmet esküsznek, ami számomra kicsit hiteltelen volt. Nell csetlő-botló hősnő, de néha inkább idegesítő, mint szerethető.
Az alapsztori – egy obszcén sövényszoborral induló történet – valóban nem mindennapi, de néhol elcsépeltnek és unalmasnak éreztem. Harry sem lett a tipikus álom pasi: bár dögös és szexi, a villámgyors szerelembe esése kissé nyámnyilának hatott.
A korábbi kedvencek felbukkanása dobott a könyvön, de összességében ez volt számomra a legkevésbé emlékezetes rész.
Összegzés – Egy pikáns, humoros és szerethető sorozat
Ez a sorozat számomra tökéletes keveréke a romantikának, a humornak és a pikáns jeleneteknek. Minden kötet más és más párost állít középpontba, így mindig friss marad, még ha a cselekmény kiszámítható is.
A szerző különlegessége, hogy a sokszor őrült és túlzó humor mögé valódi érzelmeket, életszagú helyzeteket rejt. A mellékszereplők – különösen a testvérpárok közötti dinamika, és persze a Nagyika – igazi fűszert adnak a történeteknek.
Bár voltak részek, amelyek kevésbé tetszettek, összességében imádtam olvasni, és jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szeret nevetni, pirulni, és kicsit kikapcsolódni egy könnyed, mégis szívhez szóló romkom-sorozattal.
Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor
KATT IDE.
