2013. december 25.

Boldog Karácsonyt Mindenkinek!

Sziasztok!

Szeretnék Nagyon Boldog Karácsonyt Kívánni Minden idetévedőnek :) És talán nem meglepő módón sok sok szép könyvet :) 


Ebből nekem is kijutott most ami a könyveket illeti, és imádom a drágáimat:

És végre elkezdhettem az Ónixot :) Aki gondolja leírhatja milyen könyvvel lett gazdagabb :) És ha netán valaki még szintén szereti a Lux sorozatot akkor holnap érkezik belőle egy kis idézetes bejegyzés. Ugyanis mint írtam most olvasom az Ónixot és egyszerűen imádom. Daemon <3

2013. december 22.

Szurovecz Kitti - Smaragdfény

A házaspárnak megvan mindene.
Mesés hollywood-i karrier, két csodálatos gyerek, impozáns villa Beverly Hillsben.
És ami a legfontosabb:
Heily és Nick egymás iránt érzett szenvedélyes szerelme mit sem változott az évek során.

Csakhogy egy családi ünnep váratlan fordulatot hoz…
Felbukkan egy titokzatos asszony, aki a megszólalásig hasonlít Nikki – Nick balkézről született kislányának – édesanyjára. A helyzet képtelen és rémisztő, hiszen a nő sok évvel ezelőtt meghalt. Az ismeretlen ismerős megjelenése valóságos lavinát indít el: az álompár kapcsolata, tehetséges kamaszlányuk törékeny lelki egyensúlya, és a féltett családi egység is veszélybe kerül, miközben mindenki azon őrlődik: MIÉRT TÉRT VISSZA ENNYI ÉV UTÁN?



 Meg kell mondjam kissé félve kezdtem a történetbe bele. Ennek pedig a fülszöveg az oka. Amiből ugyanis többé kevésbé ki is derül úgy mond mi okozza a történetben ezúttal a bonyodalmat. Mégpedig egy nő megjelenése akit Nick pillant meg és aki megszólalásig hasonlít a lánya édesanyjára.

Így indul a történet jó néhány évvel később mint ahogy a Borostyánkönny végetért. És ettől a bizonyos felbukkanástól tartottam. Hogy ez milyen hatással lesz nem csak Nikkire aki időközben mondjuk úgy felnőtt hanem, hogy ez milyen hatással lesz Heilyre és Nickre. A kapcsolatukra. A házasságukra. Aminek ekkorra már tíz éve.

Ahogy olvastam a történetet eszembe jutott amit Kitti mondott a könyv bemutatón és ami ezt a befejező részt olvasva jön át igazából. Sőt Heily is megemlíti egyszer, pontosabban Nick Richards életkorát. Ez volt az a pont ahol lehűltem picit és azon töprengtem, hogy úr isten mennyi idő is telt a a történetben és az ő életükben azóta, hogy megismerkedtek. Hát nem kevés és ezt így hihetetlen volt végiggondolni. Hogy ennyi idő alatt mennyi minden történt velük, mennyi jó és rossz dolgon ment keresztül Nick és Heily mióta annak idején kis fiatalokként megismerkedtek és egymásba szerettek.

 Az ugyanakkor nagyon tetszett amikor róluk olvashattunk igaz keveselltem is. Mert most mivel ugye ez a trilógia befejező része ami lezárja a történetet így hiába ők voltak úgymond a középpontban és a gond ami felbukkant az életükben mégis sok sok más dologgal is foglalkozott a történet. Így kevesebbet szerepeltek ők is amit sajnáltam. Ugyanakkor imádtam a közös pillanataikat, jó volt olvasni, hogy mennyire szeretik egymást még mindig. Nicket imádtam ahogy Heilyvel viselkedett, ahogy egymással viselkedtek néha nem mint egy házaspár akik már tíz éve házasok és akiknek nagy gyerekeik vannak hanem mint azok a fiatalok akik régen voltak. Főleg mikor Nick Hellnek hívta Heilyt mint régen :))

ÉS ha már a kapcsolatuk került szóba nem hiányozhatnak a gyerekek sem. Brandon :) hát őt csak imádni lehet. Főleg, hogy tudjuk Kitti honnan merítette a kis Brendon egy egy vicces beszólását. Imádtam a kis srácot. :) És itt van ugye Nikki akit szintén nagyon megkedveltem. És ugye vele kapcsolatban bukkan fel valaki a történetben. Vagyis mondhatjuk, hogy két valaki is. Az egyik a múltja Nikkinek a másik pedig a jövője. ?

Ez volt a múlttal kapcsolatos rész volt amitől féltem, hogy ez milyen gubancot okoz ugyan főleg Nickék kapcsolatában, és kíváncsian vártam milyen hatással lesz Nikkire ha megtudja az igazat.

És ez a szál mellett még sok sok olyan dologra derült fény, és történtek olyan dolgok, hogy csak lestem. Végig fent tartotta a történet az érdeklődésem, csak úgy faltam az oldalakat. Hol együtt nevettem a szereplőkkel, izgultam, idegeskedtem és volt, hogy meg is sirattam. Előfordul nálam igaz nagyon olyannak kell lennie, hogy sírjak egy könyvön. Most sikerült. Na de erről majd a végén.

Mint írtam nagyon aggódtam a múltnak ezen szála miatt, de Kitti ezt is tökéletesen kitalálta. Minden szálat jól elvarrt, új kapcsolatok születtek. Gondolok itt Nikkire és Danielre. És ahogy Kitti azt hiszem említette is én is csatlakoznék azok közé akik NAGYON örülnének egy külön történetnek Nikkiről és Danielről :) Számomra ők voltak azok aki a leginkább feldobták a történetet. Öröm volt a kettejük részeit olvasni. Már csak azért is mert mintha csak újra visszarepültünk volna az időben és egy fiatal szerelmespárról olvashattunk akik egy filmforgatáson ismerkedtek meg. Nagyon tetszett. Igaz akadtak izgalmas Daniellel kapcsolatban is, ahogy jobban megismerhettük őt, és mi tagadás Kittinek igencsak élénk volt a fantáziája mikor az ő karakterét alkotta meg és a hozzá tartozó életet. De nagyon megkedveltem a srácot :) Főleg egy bizonyos telefonbeszélgetés volt a nagy kedvenc Nick és Daniel között. Hát ott kész voltam, imádtam Nicket mint az aggódó apukát aki félti a kicsi lányát :)) jó volt így olvasni róla ugyanakkor furcsa is és itt ismét visszatért az a gondolat, hogy mennyire is elrepült az idő a történetben.

Mint az előző két részt is, bőven izgalmassá tette Kitti és mint minden szuper lett. Öröm volt olvasni. Igaz kissé szomorú is mivel ezzel vége lett a történetnek. De méltó véget írt neki. Az utolsó oldalak voltak amik megríkattak picit de hátha járt ezzel így más is.

Talán azért is mert sok minden eszembe jutott. Ahogy visszagondoltam a történet elejére egy kicsit más is eszembe jutott róla. Még pedig az ami annak idején megihlette Kittit is és aminek köszönhetjük úgymond ezt a történet. Egy bizonyos valaki. Szerintem a nevét ki sem kell mondanom. Lehet, hogy nem csak én esetleg Kitti hanem más is van így vele, hogy hálás ennek a valakinek, annak a bizonyos történetnek ami megihlette mind ezt a könyvet és másokat is. Aki összehozott bennünket, akiknek hála talán olyan embereket ismerhettünk meg akit enélkül talán soha. Ezt is eszembe juttatta a történet vége és ahogy ezt olvasva visszaidéztem az első részt. Azt hiszen én örökké hálás leszek ennek a Twilightnak, hiszen ennek hála imádok olvasni, írni. Ennek hála csöppentem bele ebbe a világba ami sokszor kikapcsolódás a gondokból és az élet nehézségeiből. És aminek hála rengeteg embert megismertem, és főleg sok barátot :)

Na de elég is is ebből. A lényeg, hogy imádtam Kitti és köszönjük ezt a fantasztikus sorozatot. Szerintem nem is nagyon akad olyan aki netán ne ismerné ezt a történet ha mégis akkor tessék pótolni ezt a hiányt. Egy tökéletes vég, tele romantikával, a múlt árnyaival, új és régi kapcsolatokkal amiknek a születésével és lezárásával véget ért egy fantasztikus történtet. És ahogy időm engedi majd a közeljövőben mindenképp szeretném majd újraolvasni a trilógiát.

És köszönöm még egyszer Kittinek a dedikálást is a könyvbe valamint a közös fényképet is a bemutatón. És mivel most írja a másik története a Fényemberek trilógia szintén befejező részét sok sok ihletet neki :)

És a végére egy kis Brendon :))

"-Helló, mami – nézett rá elkerekedett szemekkel. – Képzeld, a papa inget adott rám, hiába mondtam neki, hogy nem esküvőre megyünk, és meg akarom mutatni Gilbert nagypapinak az új pókemberes pólómat…"




Értékelés:          
 


Molyos karácsonyi képeslapküldés 2013

Egy újabb szuper esemény Moly.hu-n. Mégpedig Karácsonyi képeslapküldős:

Én is három molynak küldtem lapot, és ennyit kaptam is és köszönöm szépen:

Ezt @anselmo-tól kaptam :)











ezt @tündérrózsa küldte :))








ezt pedig @vprajongótól jött tegnap :) Köszönöm szépen!

Jodi Ellen Malpas - Ez a férfi

Ava O’Shea, a fiatal belsőépítész az első találkozójára igyekszik a Manor tulajdonosával, Mr. Jesse Warddal. Nem számít másra, csak egy túlsúlyos, nyakkendős, tehetős vidéki úrra, és a megérkezésekor semmi nem is utal egyébre. Hogyan tévedhetett ekkorát? A férfi lehengerlően jóképű, elbűvölő és magabiztos. És öntelt, hedonista playboy is, aki nem ismer határokat. Ava kétségbeesetten küzd Ward vonzereje ellen, de nem bír azzal az elsöprő hatással, amelyet a férfi gyakorol rá. Minden ösztöne azt súgja, hogy meneküljön, és menekül is, de Jesse Ward nem szívesen engedi el. Akarja a lányt, és a fejébe veszi, hogy megszerzi. Ava tudja, hogy veszélyben a szíve, de hogyan menekülhetne, ha a férfi nem ereszti?



 A tartalom alapján jónak gondoltam és annak külön örültem, hogy végre nem egy vékonyka könyvről van szó. Ugyanis 700 oldal körül van a könyv. Ugye már a fülszöveg alapján sejthető, hogy hát mondjuk ki egy újabb szürke koppintás. Az meg az én ziziségem, hogy bejönnek az ilyen könyvek bár ebből sem mindegyik.  Azért akad ami még nem is sokkkk.


Hát ez is olyasmi. Alapjában véve tényleg nem lett volna rossz nem véletlenül vettem meg mert arra gondoltam a fülszöveg alapján is, hogy hátha ez is egy ritka olyan ami igen szürke feeling de talán jó lehet. Hát sajna annyira nem jött be.


A 700 oldalon keresztül jóformán ugyanazt olvashattuk.


A szereplők találkoztak a pasi hiper szuper dögös. Ezzel még nem is lett volna baj, szeretjük az ilyen pasikat.

A csaj ellenkezik a pasi persze ettől még inkább akarja. Na persze Ava sem tud sokáig ellenállni és megadja magát. Onnantól kezdve totálisan ugyanazt olvashatjuk a többi 600 mit tudom én hány oldalon.

Együtt vannak, a pasi a birtoklásával kiakasztja a csajt, aki menni akar, a pasi nem hagyja, töménytelen szex, együtt maradunk utána ugyanez kezdődik elölről. Ha 10 szer nem játsszák ezt el akkor egyszer se. És szerintem ez nagyjából a fülszövegből is sejthető.

Jesset még Christianhoz és Gideonhoz se igazán hasonlítanám ugyanis ismerjük ugye őket is, de ez a pasi még ezer túltesz rajtuk ami a birtoklását és irányítás mániáját illeti és ami nekem hűű már tényleg sokkkk :/

Mivel a fülszöveg tetszett reméltem, hogy kisül belőle valami jó de ez most egy olyan lett, hogy nem igazán jött be. Igaz egy két meglepetést tudott okozni Jessevel kapcsolatban ami ugyan a vége felé vagy kicsit hamarabb is sejthető ez talán még tetszett is volna jól kitalált háttér úgymond neki ha nem szúrja el az író a többivel amit említettem.

Időközben akad még egy dolog amire nem derült eddig fény és amire kíváncsi lennék de nagyon és ami lehet, hogy csak nekem tűnt fel hiszen kétszer ha említődött és annyira lehet nem is fontos de ki tudja? Hátha még feltűnik valakinek. Nem mondom, hogy borzasztó volt, mert olvastam sajnos már ennél sokkal rosszabbat de jobbat vártam. Bár ennyi ilyen könyv után nekem legalábbis már nem nagyon sikerül újat mutatni, ha mégis akkor ritkán. Hát ez most nem olyan. Mindenesetre így, hogy egy két dologgal kapcsolatban kérdések maradtak bennem el fogom olvasni a következőt is aztán meglátjuk.

A következő rész:





Értékelés:          
 


Rachel Vincent - Prey Préda

Néha a macska-egér játék nem játék egyáltalán…
Játék? Naná. A falkám össztűz alatt áll, apám hatalma inog, a szerelmemet száműzték. Vagyis már hónapok óta nem láttam Marc szépséges arcát. Azonfelül, egy kismamával és egy mindentudó tizenévessel a nyakamon, nem is nagyon álmodozhatok róla, hogy hamarosan újra látom.
És a rég várt találkozást is tönkreteszi, amikor vad kóborok ütnek rajtunk. Most a csoportunkat fenyegetik, Marc eltűnt, és igazán minden eszemre és ügyességemre szükségem lesz, hogy megakadályozzam a családom végleges szétszakítását.



 Hát talán az olvasás időpontja is mutatja, hogy hihetetlen módon elég sokat szenvedtem ezzel a résszel. Ami azért furcsa mert az előzőket imádtam és pillanatok alatt kivégeztem. Ezt is alig vártam.

Utána belekezdtem és kb a feléig jutottam közben pedig isten tudja hány másik könyvet végeztem ki.
Nagyon semmi érdekes nem volt benne. Totál nem kötött le.

Ami pedig a vicc, hogy a kb felénél pont ahol abbahagytam na utána kezdődnek az izgalmak. Ma rávettem magam, hogy folytassam és kicsit bántam, hogy nem olvastam korábban kicsit tovább mert utána már izgalmas lett volna.

Így, hogy izgalmassá tették utána már nem volt semmi bajom vele. A fél csillagot ezért vontam le. És talán még valamiért, vagy valakiért akit nagyon sajnáltam. Igaz ahogy mondják az életben is minden okkal történik. Nem mondom, hogy örülök neki mert nem, de ennek hatására történt meg végre valami amit az első rész óta várok. :D

Összességében szerencsére a közepétől feldobódtak a dolgok így elmondhatom, hogy tetszett a könyv. Miután beindult történtek a dolgok.Igaz okozott meglepetéseket. Még így is, hogy mint sejthető Marcnak most nem akkora szerepe volt hiszen igen korán nyoma vész. Ez miatt is gondoltam, hogy ebből már semmi jó nem sül ki, hogy alig van benne. De szerencsére jött aki mentse a szitut.

És szerencsére ismét képbe került a csodaikrek egyike Ethan testvére Jace <3 jajj én imádom őőőt. Kíváncsi lennék azért kinek a kedvence ő és kinek Marc? én ugye mivel a legelsőben is úgymond ő bukkant fel hamarabb és már akkor megvolt a tűz közte és Fayte között és mindig is szimpibb volt Jace mint Marc. De ugye utána nyilvánvaló volt ki a befutó persze bírtam őket Marckal de….. Nekem Jace a nyerő <3 Örültem, hogy most úgymond kicsit nagyobb, több szerepet kapott. Mit ne mondjak igencsak megkavarta a dolgokat az írónő és ami ezt a kavart illeti a legrosszabb, hogy ilyen szempontból olyan szép függővéget hagyott neki, hogy csak na.

Azt hittem guta ütést kapok, hogy nem kaptam választ a kérdésemre, hogy akkor most mi lesz????

Hogy pontosan mivel is? Tessék elolvasni. Azt mindenképp elérte az írónő, hogy NAGYON NAGYON várjam a kövit. És Jace imádlak <3

Alig várom a következőt. Két rész van még ugyanis hátra:





Értékelés:          
 

Christina Lauren: Gyönyörű idegen

Egy sármos angol playboy. Egy lány, aki végül élni akar. És egy titkos viszony, ami a lehető legélénkebb színekben mutatja meg magát.
A fiatal pénzügyi zsenit, Sara Dillont, csalja a pasija, ezért elköltözik New Yorkba, hogy minden komolyabb elkötelezettség nélkül egyszerűen jól érezze magát. Egy bárban találkozik egy ellenállhatatlan, szexi, brit fickóval, és belemegy az egyéjszakás kalandba. De az a mód – és a sebesség –,
ahogyan leolvadnak a gátlásai, megváltoztatja a férfihoz való viszonyát: alkalmi partnerből ő lesz számára a Gyönyörű Idegen.

Az egész város tudja, hogy Max Stella imádja a nőket, Wall Street-i rosszfiús sármja számtalan trófeát hozott már neki, de Sara hatására gondolkodott el először azon, hogy talán mégis van valaki, aki a hálószobán túl is a partnere lehet.
Annál, hogy olyan helyen találkozzanak, ahol bárki beléjük botolhat, csak egy dolog ijesztőbb Sara számára: az, hogy egy privát helyen túl közel kerüljön Maxhez.


Hát kezdem ott, hogy ha gáz ha nem én imádtam az első részét is. Bár így, hogy ezt is elolvastam inkább arra csak annyit mondanék, hogy „tetszett, szerettem” mert erre mondom azt, hogy IMÁDOM :) Már most tuti, hogy ez a kedvenc részem a sorozatból. Pedig ezt is nagyon akartam de nemtudtam, hogy az első után és a sok hasonló témájú könyv után ami mostanában jön ki ez tud e valami újat mutatni. És jelentem, hogy számomra legalábbis tudott.


Megismerhettük Sarát akit a mocsok pasija megcsalt és elhagyva őt New yorkba költözik. Itt él a barátnője és az új főnöke akik nem mások mint az első rész párosa Chloe és Bennett :)

Egy fantasztikus este pedig megismeri a Wall Street-i rosszfiút (akit imádok).

Mit ne mondjak a találkozásuk az egyik kedvenc jelenetem és az az este. Szerintem nagyon jól kitalálták a lányok és nem csak ezt hanem az egész sztorit. A kapcsolatukat ami igencsak érdekesnek khmmm indult és folytatódott is. Nem maradhattak el ugye a 18 karikás részek sem és ezeknek kapcsán tették úgymond az írónők kicsit mássá a dolgokat mint amiket eddig olvashattunk.

Nekem legalábbis még nem rémlik, hogy ilyet olvastam volna és ez tetszett benne nagyon. Pedig már nem kevés ilyesféle romantikus, erotikus történetet kivégeztem. És a legtöbb sajnos tényleg elég rossz Szürke utánzat de ez most nekem nagyon is más volt és nagyon tetszett.

Maga azok a bizonyos 18 karikás részek is. Nem az a, hogy fejezzük ki minnél vulgárisabban a dolgokat hanem pont jól voltak megírva. Nem az a tömény hanem még az élvezhető kategória.

És Sara és Max igencsak érdekesen induló kapcsolata nagyon tetszett. Ahogy végig vitték ezt a bizonyos szálat szexel kapcsolatban ami eleinte összekötötte őket és ami idő közben egyre több lett. Ezzel kapcsolatban volt új nekem, hogy eléggé érdekes ízlésük volt a szex terén ami úgymond néha néha meglepett, hogy egek mikre vetemednek de nagyon tetszett. Néha akadt, hogy csak lestem.

Egy történet szerintem nagyon jó és szerethető karakterekkel, az elején megalkotta szabályokkal amiket hol sikerült betartania Sarának és Maxnek hol nem :) Imádtam őket, végig fent tartotta az érdeklődésem a történet és „sajnos” szinte faltam az oldalakat és nagyon nem akartam, hogy vége legyen mert imádtam :)

És tetszett, hogy azért az előző részből megismert páros Chloe és Bennett is fel fel bukkantak. Hiszen Chloe Sara barátnője és Bennett pedig a jómadár Maxet ismeri.

Ami egy úgymond mellékszereplőt illett Max egyik haverját és munkatársát Willt illető na őt bírtam még amikor éppen felbukkant. És örömmel láttam, hogy a következő történet egyik főszereplője ő lesz :))

Addig is akinek tetszett az első sőt ezt mindenkinek ajánlom mert lehet, hogy másnak nem mert nem is vagyunk egyformák de nekem tudott újat mutatni a történet és totálisan imádtam :) Virágszirom és a Gyönyörű idegen <3 szóval csak ajánlani tudom.




Értékelés:          
 


Jaci Burton - A tökéletes játék

Mick Riley, a profi futballista és nagyvilági életmódja a legutolsó dolog, amire Tara Lincoln partiszervezőnek szüksége van, annak ellenére, hogy a férfi forró és szenvedélyes egyéjszakás kalandjuk során már bebizonyította, nem csupán a pályán állja meg a helyét.
Tarát egy korábbi szerelmi csalódása olyan mélyen megsebezte, hogy többször nem akarja kitenni magát hasonló fájdalomnak.
Ám Mick a fejébe vette, hogy legyőzi a lány ellenállását és ebben semmi sem állíthatja meg. Tökéletes játékot eszel ki, hogy elnyerje Tara szerelmét.



 Ez is kivégezve. Nem is húzom a dolgot. Nagyon vártam ezt a könyvet, és egy csöppet csalódtam is benne. Lehet nem lesz meglepő ha leírom mi volt az oka, hogy nem egész 4 csillag lett.

Maga a történet nagyon jó volt, a szereplők is kedvelhetők, szerethetők. Sikerült néhány titkot is belevinni a szereplőkről ami érdekesebbé tette igaz Taraéra igen hamar fény derült. Utána már csak Mickkére kellett várni.

Tetszett, hogy Tara nem adta úgymond könnyen magát sőőt. Na de majd aki elolvassa megéri mire gondolok. Nagyon bírtam őket. És a többi mellékszereplőt is. Így mint a töriről írtam tetszett.

Egyetlen dolog ami sokat rontott az összképen te jó a töménytelen szexjelenet. Úristen attól már kész voltam. Na nem annyira olyan Szürke és Christian Grey stílusba de igencsak hajazta. Ismét csak annyit mondhatok ha már azokat a bizonyos úgymond utasításokat meglátom a lapot amit a pasi ad egy ilyen szituban a csajnak kész vagyok. Oké legyen benne nyilván várható is volt, de ez sok volt nekem.

Nemcsak ebben a könyvben a többségében már ha gáz ha nem mint itt is ezeket a részeket átlapoztam. És itt talán még Szürkénél is úgymond vulgárisabb volt egy némelyik rész. Szóval bőőven sok volt. Ez rontott nálam csak rajta. Egyébként a történettel nem volt semmi baj.

Visszatérve a szereplők Mick családját nagyon bírtam, főleg az öcsikéjét Gavint :D Nem mondok vele talán nagy dolgot, hogy lehet még olvashatunk róla mert van a könyv végén egy kis részlet a következőből. És talán ismét olvashatunk az egyik annyira nem kedvenc – legalábbis nekem – karakterről Lizről Mick asszisztenséről.

Na de tessék elolvasni a könyvet. Én a következőre nagyon kíváncsi leszek már csak Gavint miatt is mert úgy tűnik abban ezúttal a másik Riley fiú kerül sorra :))


A következő részek borítói :)




Értékelés:          
 


J. Sterling: A hibátlan játék

Nem így és nem ezt akarták.
És mégis…

Két fiatal, Cassie Andrews és Jack Carter kezdi meg tanulmányait a főiskolai előkészítőn. Amikor Cassie megismeri az emelkedő csillagú baseballreménységet, Jacket, határozott szándéka, hogy nagy ívben elkerüli ezt a beképzelt fölényes alakot. Ám Jack egészen másképp képzeli: randizni akar a lánnyal.
Mindketten sérült lelkűek, tele bizalmatlansággal, félnek kitárulkozni a másik (és önmaguk) előtt, és így vágnak bele ebbe az érzelmi utazásba, amely a szerelemről és a megbocsátásról szól. De a hosszú út végén talán meg lehet ragasztgatni az összetört szíveket…
Mert az élet néha durva és kegyetlen, mielőtt gyönyörűvé válna…


 Kezdeném egy olyannal, hogy összességében tetszett a könyv. Azt nem mondom, hogy hűű mennyire imádtam és többször elolvasom majd, de tetszett.

Maga a történet is jó volt, de még jobb is lehetett volna ha az írónő kicsit kreatívabb. De mielőtt magára a sztorira rátérünk egy kicsit a szereplőkről. Cassie is szimpatikus volt többnyire bár igencsak ellentmondásos. Hiszen elvileg totál nem állhatta a pasit és gondolni sem tudott arra, hogy megadja magát neki közben pedig majd elalélt már a látványától is. Ahhoz képest mennyire ellenkezett a pasi iránt igencsak könnyen beadta a derekát. Én hagytam volna még teperni a srácot, de na ez van :D

Már a fülszöveg alapján szimpatikus volt Jack, tudtam, hogy bírni fogom a pasit. Nem mondom, hogy ez változott volna míg olvastam a történetet bár lehet, hogy nem éppen ezt vártam volna egy olyan pasitól akit így jellemeztek a fülszövegben.

Az elején nagyon is tetszett a pasi, jóképű, szexi a dögös és ugyanakkor beképzelt minden lány kedvence baseball játékos.

Ez idáig oké is volt de nekem valahogy túl gyorsan összehoztam az írónő a dolgokat. Egy randi és máris bele a közepébe. Nem éppen erre számítottam. Hogy ennyire gyorsan egyik pillanatról a másikra dúl a love. Én kicsit többet vagy hosszabban hagytam volna a srácot teperni vagy, hogy is mondjam :) nekem így gyorsan ellaposodott a dolog. Persze így is tetszett de kicsit mintha átment volna papucsba Jack is. Azért örültem amikor a nagypofájú, vagány, szexi Jackről olvashattunk. Bár volt egy pillanat amikor cseppet sem volt a szívem csücske. A történet fő bonyodalmában úgymond.

Ez a rész volt az ami nekem még igazán tetszett. Unalmas volt. Totálisan kiszámítható. Itt lehetett volna kreatívabb az írónő, hogy valami olyan bonyodalmat visz a történetbe amit mit tudom én nem egy tipikus szappanoperából vett. Ugyanis minden másodikban ez a fő bonyodalom okozója.

Ez a része miatt lett végül csak 4 csillag.

Egyébként a vége viszont tetszett. Ott ismét bírtam Jacket is és aranyosak voltak Cicussal :)

 Összességében nagyon bírtam még a kettejük pillanatait, főleg mikor Jack a beszólásai terén is toppon volt. Azokat nagyon bírtam.

Mondom nekem csak ez a hirtelen gyorsan összejövünk dolog és az említett „bonyodalom” volt ami nem tetszett. Ennek ellenére nem volt rossz. Nem bántam meg, hogy elolvastam noha nekem amolyan elolvastam, szép volt jó volt kategória.




Értékelés: