Kihívás: 3.hét Kétségekbe zárva

Sziasztok! 

Úgy tűnik végre a jó idő itt marad velünk és ezúttal is egy szép napos időt kapunk, amihez csatlakozik egy újabb csodás könyv. A Kétségekbe zárva. 

Ha még valakinek új lenne :) 

Lili Green élete már nem is lehetne tökéletesebb: imádja a munkáját, igaz barátok veszik körül, és boldogságban él együtt szerelmével.

Ám minden megváltozik, amikor Lili párja segélykérő üzenetet kap volt ügynök kollégájától, és azonnal a baljóslatú hívás nyomába ered. Amikor a szeretett férfi is eltűnik, Lili kétségbeesésében a saját kezébe veszi a nyomozást, és a rendelkezésére álló kevés információt követve Franciaországba utazik.

Ahogy Lili egyre mélyebbre ás az ügyben, olyan kérdésekkel és kétségekkel találja szembe magát, amelyek egy csapásra kettétörhetik korábbi tökéletes boldogságát.

Vajon a bennünk dübörgő félelmek és kételyek a valóság kongó vészharangjai, vagy a saját bizonytalanságunk hangjai csupán?

A szemtanú és az Ügynök tűsarkúban című könyveiért Aranykönyv-díjra jelölt Carrie Cooper ezúttal egy romantikus, érzelmes, szenvedélyes utazásra hívja az olvasót a női lélek átláthatatlan világába.

A könyvről a véleményem ITT olvashatjátok. 

Fantasztikus volt újra ezt is elolvasni. Igaz ez nem véletlenül lett egy másik sorozat része. Az eddigi két könyv inkább volt mondható krimisnek. Természetesen nem hiányzott azokból sem a romantika, az érzelmek. 

De ahogy a sorozat címe is mutatja: Marionettjátszma, ez inkább szól az érzésekről, kapcsolatokról, szerelemről. Mindenről ami ezzel jár. Egyben pedig egy játék is. Valakinek a játszmája, amibe Lili és szerelme, Nikosz ismét együtt keverednek. 

Csak, hogy ezúttal talán még nagyobb a tét mint eddig. 

Ahogy mondtam ebben már jóval kevesebb a krimis elem. Persze pici talán akad, de inkább ezúttal az érzelmekre megyünk rá. És szerintem így, hogy az első két rész krimis lett, ez a kettő pedig ilyen így lett tökéletes. 

Valami bámulatos amit az írónő alkotott. 

Igaz a kedvenc párosunknak ezúttal talán nem annyira mesés. Hiszen tudjuk, hogyha valami már túlontúl boldog ott biztos beüt valami. Lilit és Nikoszt ismerve pedig pláne. Csak hogy ezúttal teljesen más vizekre eveznek. 

Egy legtöbbször fájdalmas, nehéz és félelmetes játszma veszi kezdetét. Lili és Nikosz pedig csak bábok ezen a mezőn. Valaki más mozgatja a szálakat. Szó szerint..... Wow! Le a kalappal ahogy ezt kigondolta és véghez vitte Carrie Cooper. 

Persze ezúttal is itt vannak az immár jó barátok, Zac és John. Főleg John fiú. Na jó itt már nyugodtan mondhatom, hogy őt is imádtam. Tetszett amilyet szerepet kapott itt és amilyen karaktere lett. Ott volt Lilinek mindig ha kellett. Minden értelemben és ezt nagyon szerettem. Na és persze igencsak feltudta dobni a helyzeteket. Azt hiszem ebben a részben kellett is ez ide. Ő már csak John :D 

Mert sajnos Liliéknek itt nem sok boldog, kellemes pillanat jutott. Itt teszi valaki vagy éppen a sors csak igazán próbára őt és Nikoszt. Az nem kérdés, hogy a cím ezúttal is abszolút illik a történethez. Sőt!

Lilire sajnos nehéz pillanatok várnak ezúttal. Kemény dolgokkal, pokoli érzésekkel kell megbirkóznia. Az biztos, hogy eddig is nagyon szerettem őt de itt még inkább a szívembe zártam a karakterét. Vele együtt te is - én teljesen sajnos - át tudjuk élni a történéseket. A szenvedést, fájdalmat, haragot, félelmet. Vágyat és a reményt. 

Hát hű. Az biztos, hogy ha félt is ettől a drága írónő hiába való volt, mert mindent tökéletesen át tud adni nekünk. Ahogy olvastam a regény, pedig ezúttal se az első és nem is második alkalom volt, mégis ugyanúgy hatott rám mint első alkalommal. Lilivel együtt aggódtam, megdöbbentem, féltem, haragudtam, szenvedtem, reménykedtem és vágyakoztam. 

Az biztos, hogy remekül lettek keverve a lapok. Igazi mestermű született ismét. Egy igazi érzelmi kavalkád. Van itt minden. Végig kísérhetjük Lilit ezen a csöppet sem könnyű úton. Hogy vajon miként fognak kikerülni ebből a játékból? Ha ti is elolvassátok kiderül! Nem szabad kihagyni! 

Nem könnyű helyzetbe kerültek az biztos. És akkor természetesen itt még nekünk az a bizonyos Görög. Hát vele kapcsolatban amennyire imádtam és imádom annyiszor tudtam most utálni is. A tetteiért. Hiába mint mindig mindenre van magyarázat. Akkor is... 

Ahogy ő mondta lehetett volna ez egyszerű is de akkor ez a történet nem született volna meg :) És tudjuk, hogy akkor nem is Lili lett volna ha nem lesz ebből megint valami galiba. 

Mivel ez a rész az érzelmekre fekteti a hangsúlyt ezért ezúttal sem hiányozhattak a tüzes, vággyal teli pillanatok sem. Nem véletlenül csak ezeket sorolom fel. Itt sajnos más nem igen játszik. Ellentétben sok más dologgal. Ha ezúttal több a kétség, a félelem, a harag, düh és fájdalom, azért ide is kijutott néhány boldog pillanat, humor, szenvedély. Egy tökéletesen megalkotott regénybe zárva. 

Az biztos, hogy itt igazán látszik a szereplők fejlődése. Bár ezúttal nagy árat kell fizessenek. És még nincs is vége a játéknak. Nem akárki kezébe kerültek. 

Aki a bábokat mozgatja: Gérard Laconte. Hát ezzel a fickóval ezúttal sem lettem okosabb. Lenyűgözően lett megalkotva a karaktere. Hiszen sosem tudod hová tenni. Egyik pillanatban kedveled, a másikban nem és tartasz tőle. Érdekes egy férfi lett. De mivel végül tudjuk mire megy ki a játék.... 

Itt volt még nekünk például Mark. A tomboló droid ahogy Lili hívja. :D  Nikosz volt jobb keze és barátja. Hű, hogy én mennyire utálom ezt a pasit. Ha az első részben nézzünk például John-t, hát ő se semmi de egy szent hozzá képest. Egy igazi bunkó alak... Az tuti, hogy minden karaktert remekül képes megalkotni az írónő. :) 

A téma ezúttal az érzelmek, játék az érzelmekkel. Egy kegyetlen és fájdalmas játék. Amiből nem tudjuk még, hogy a játékmester vagy Lili és Nikosz kerülnek ki győztesen. Az biztos, hogy Carrie Cooper ezúttal is egy zseniális olvasnivalót alkotott nekünk. Fordulatokkal teli, titokzatos, fájdalmas. Mégis felcsillan a remény az út végén. Elvileg :) 

Olvassátok el ti is. Hagyjátok, hogy titeket is magával sodorjon ez az lenyűgöző történet. :) Vegyetek ti is részt ezen az érzelmekkel és kétségekkel tarkított utazáson! Megéri! 

Én ismét köszönöm ezt a csodás élményt, amit mindig nyújtanak a könyveid Carrie Cooper! Nagyon sokadik olvasásra is! 

Természetesen itt is akadtak kedvenc pillanatok :) 

" Rengeteg buktatóval és küzdelemmel teli út áll mögöttük,  és több fájdalmas elválás után most úgy tűnt,  a sors baráti jobbot nyújtott feléjük, és az akadályokat elhárítva végre egymás mellé sodorta őket, hogy ezúttal összefonódva, együtt építsék fel a jövőjüket. "

" - Szerinted attól lesz jobb kedvem, ha plüssmackók helyett lövök neked néhány szemgolyót? - tette fel a kérdést Lili, mire Nikoszból kitört a nevetés.

  - Majd elbarikádozzunk a céllövöldét néhány méteres.... izé, néhány száz méteres körzetben - vigyorgott tovább, miközben ismét húzni kezdte a lányt a kijárat felé. - Nem is értem, hogyan gondolhattad, hogy melletted egy percig is unatkozni fogok - tette hozzá jókedvűen. "

" - Jaj, drágám, miért mondasz ilyen ökörségeket? Hogy lenne együtt Mike-kal, ha egyszer Nikosszal jön...

   - Anya! Most apával beszélgetsz vagy velem?

   - Ne haragudj, édesem, csak apád olyan értetlen, mint egy Tolsztojt lapozgató orangután. "

" Arról már nem is beszélve, hogy Nikosz nem csupán rá tett igen erős benyomást: magas, izmos termete, sötét, kócos haja alatt tántoríthatatlanságot tükröző sötétzöld tekintete, valamint a személyiségéből áradó férfiassága, nyugalma és magabiztossága a nők minden korosztályából ugyanolyan intenzív reakciókat váltottak ki. "

" Akármilyen fárasztó vagy kellemetlen nap is állt mögötte, abban a pillanatban, amint találkoztak, és meglátta a férfi mosolyát, érezte az izmos karok ölelését vagy ajka érintését, azonnal megszűnt körülötte minden más, csak ők ketten léteztek egymásnak, immár valóban kerek egészet alkotva. "

" - Hogyhogy emlékszel a nevére?

   Julie répavörös lett.

  - Hát....izé.... hogy őszinte legyek, a barátod nagyon...... szóval zavarba ejtő......olyan zavarba ejtően és valahogy olyan ijesztően dögös. Egyszóval dögös egy pasi. "

" - Te meg mi a büdös francot keresel itt?! - mordult fel Mark a pisztolya mögül.

   - Éppen egy virágkötő tanfolyamon veszek részt.... Szerinted mégis mit keresek itt? "

 " - Ha már jöhet velem sem Zac, sem John, kérlek, legalább ne engedd ezt a tomboló droidot a közelembe!

   - Sajnálom, Lili, tudom, hogy nem örülsz neki, de ez a tomboló droid a legalkalmasabb arra, hogy elkísérjen - állt Mark mellé Adam. "

 " - Igen, csak akkor még nem tudtam, hogy az ügynök szinonimája a gigolónak! "

 " Nagyon szeretnék bízni ebben, bízni benne. De egyáltalán nem könnyű annak fényében, ahogy tegnap viselkedett: minden egyes szavával, mozdulatával, pillantásával újabb tőröket döfött belém. "

" Johnnak pedig elmondhatatlanul hálás vagyok, amiért önmagát is meghazudtolva olyan kedves és megértő volt velem. Neki köszönhetem, hogy valamennyire össze tudtam kaparni magam. Nem is tudom, mit csináltam volna nélküle. "

" - Belül még mindig darabokban vagyok, de az emberi elme csodásan lett megalkotva: egyszerűen elzárta valahova hátra az érzéseim nagy részét, hogy ne omoljak össze végleg. "

 " - Milyen salátát óhajt, mademoiselle?

  - Görög salátát kérnék - adta le a rendelését Lili teljesen hétköznapi hangon, de elégedetten nyugtázta, hogy ivás közben Nikosz keze egy rövidke pillanatra megállt. "

 " - Ja igen! - jutott még eszébe valami.

   - Nikosz azt üzeni, hogy tartsd magad távol Laconte-tól.

   - Én meg azt üzenem neki, hogy tartsa magát távol az összes nőtől! - vágott vissza felháborodottan Lili. "

 " - Mindig van értelme. Nem látsz a jövőbe, nem tudhatod, mi fog történni a következő percben, órában vagy holnap. És a holnap úgyis hoz valami újat. Legalábbis, ha nem vágod rá te magad az ajtót."

 " Olyan vonzalmat ébresztett benne a lány, mint soha senki előtte, és bár nem kevés tapasztalata volt a nők terén, az, amit a lánnyal megélt, minden képzeletét felülmúlta. "

" Vele úgy érezte, hogy visszacsöppent a rendes, hétköznapi, érzésekkel teli világba,  amiről a beépülés hosszú évei alatt már szinte el is felejtette, milyen. "

 " Most azonban jóval nehezebb volt átvennie az itteni életstílusra jellemző szokásokat és viselkedésmódot, hiszen eddig sosem várta otthon a szerető másik fele. "

" Nikosz egyfelől elképzelhetetlen gyönyörrel és boldogsággal halmozta el, másfelől viszont a pokol legmélyebb bugyraiba lökte. "

 " – (..) Az emberek, Lili, nem változnak.

  – Az emberek nem, de a körülmények igen, és eddig mindig a körülmények álltak közénk.

  – A körülményeket mi alakítjuk. "

 " Igazából egészen másra vágyott: az esze válaszokra, a szíve viszontérzésekre, a teste meg valami teljesen más görögre, mint a salátára. "

 " – Jelenleg nem az eszeddel, hanem a testeddel szeretnék beszélgetni, mert az legalább mindig hallgat rám. "

 " – Minden férfit kasztrálni kéne – szólalt meg egyszer csak Mia.

  – Kissé radikális terv, de tudod mit: éljen a nőalapú társadalom! "

 " – Úgy nézek ki, mint akinek púder és körömlakk van az agya helyén?! Nem tudom, emlékszel-e, de a legutóbbi ügynél is jó pár napot eltöltöttünk egymás mellett Nikosszal anélkül, hogy kis plüss szívecskékkel vagy nagy cuppanós csókokkal dobáltam volna. "

 " Hogy hol volt eközben a női megérzésem? Jó kérdés. Ha harsogva üvöltött is a fülembe, az érzékeim ólmot öntöttek a hallójárataimba, hogy még véletlenül se figyeljek rá. De még most sem tudom, hová tegyem a vele kapcsolatos élményeimet és megérzéseimet. "

 " Nem voltak gondolatok, problémák, fájdalom, csalódás, mintha mindaz, ami a földhöz tartozott, ott is ragadt volna. (…) Csak egy érzés maradt: a tökéletes szabadság érzése. "

 " Ha valaki hozzászokik a hatalomhoz, akkor eltűnik belőle a félelem, az egyetlen fék, ami távol tartja attól, hogy mindenekfelett állónak érezze magát. És ha ez megtörténik, akkor csak az uralkodás mámora marad. "

" Olyan volt, mintha Nikosz egy apró gyufát lobbantott volna fel a vaksötétben. A fény kiutat mutatott a sűrű feketeségből, de túl rövid villanás volt ahhoz, hogy meglássa, mibe és hová is csöppent. És ha még egy ideig tudja is követni a gyufa lángja által mutatott irányt, félő volt, hogy ha ismét túl sokáig marad jel nélkül, megint el fog tévedni a homályban, és egyre inkább káprázatnak fog tűnni az egész. "

És akkor jöjjön mindenki kedvence. Mesél nekünk ezúttal is Carrie Cooper :)

Mivel ez a két könyv úgymond egy, itt is kapunk tőle egy kis mesét és a következő, egyenlőre utolsó résznél majd a jövőbeni terveiről mesél nekünk :) Azt se hagyjátok ki!

A Marionettjátszma kicsit eltér a két korábbi epizódtól, és nem csupán amiatt, hogy két részre lett bontva. Bár ennek a két részes kötetnek is Lili Green a főszereplője, nem véletlenül lett különválasztva a két korábbi könyvtől. Amíg az első két epizód erősen krimi jelleggel kevert romantikus történet, addig a Marionettjátszma kifejezetten romantikus műfajú. Ugyan Lili háttérét és múltját figyelembe véve nem maradhatott ki belőle egy halvány krimis, akciós vonal, a legfőbb motívuma a bizalom, a bizalom magunkban és másokban, valamint hogy mennyire ismerjük fel: arra érdemes vagy érdemtelen embert ajándékozunk meg vele. A két részes sorozatban alaposan elmerülök a női lélek rejtelmeiben, és mélyére ások a folyamatosan bennünk motoszkáló bizonytalanságnak.

Mennyire bízhatsz benne? És magadban?

Eredetileg egy könyv volt, ám igen hosszúra sikeredett (nem meglepő, hiszen a női lélekről szól… :), így ketté kellett bontani, hogy ne legyen túl vaskos a kötet. Sokan olvasnak fekve, és még véletlenül sem akartalak titeket sem bicepsz növelő edzésre kényszeríteni, még kevésbé orrtörést okozni, ha netán valaki elszenderedne. Így lett az egy történetből két könyv.

 

Az igazat megvallva ennek a könyvnek a megírása jelentette az eddigi legnagyobb kihívást a számomra. Annyi apró mozzanat, lelki folyamat, reakció, érzés és gondolat szövi át a történetet, hogy nagyon rá kellett hangolódnom a szereplőkre, a helyzetekre ahhoz, hogy őszinte, valóságos képet tárhassak az olvasók elé. Igaz, máshogy nem is tudom elképzelni az írást, minthogy a szereplők bőrébe belebújok, ám most az érzelmi változások pontos és reális bemutatásához jóval mélyebben és érzékenyebben kellett kapcsolódnom a szereplőkhöz.

Sokszor rettenetesen sajnáltam Lilit, amiért ilyen gyötrelmes szituációkba sodrom, de úgy érzem, vele együtt én is sokat tanultam magamról a könyv megírása közben.

A történet egy idillikus, boldog időszakban indul, amikor minden rendben van Lili életében. De nem született volna könyv, ha nem történne valami gubanc: Lili szerelme útra kel, hogy segítsen egy volt kollégájának, barátjának, ám neki is nyoma vész. Egy másik nő talán az otthon nyugalmában, a kezeit tördelve, a mobilját percenként nézegetve várná vissza a párját, ám Lilit nem ilyen fából faragták: hamar a tettek mezejére lép, és az információ morzsákat követve nekivág a nagyvilágnak.   

Szerelme ügynök múltját ismerve Lili fejében a legszörnyűbb gondolatok kavarognak arról, mi történhetett a férfival, ám az, amivel szembe találja magát, a legbelsőbb félelmeit hozza felszínre.

Úgy vélem, rengeteg nő küzd belső bizonytalansággal, az „Elég vagyok-e?” érzéssel, és ebben az epizódban Lilin keresztül próbáltam meg rátalálni arra, mi az, ami feloldhatja, legyőzheti ezt a sokunkban megbújó kétséget. Mibe kapaszkodhatunk, ha a félelmeink testet ölve egyszer csak elénk tornyosulnak? Egyértelműen megkaptam a választ: a hit. A hit magunkban, másokban, a sorsban vagy valakinek a hit a tettek és következmények rendszerében.

Legizgalmasabb karakter: Azt hiszem, nem lepek meg senkit, ha ezt a titulus Gérard Laconte kapja. Laconte személyisége rendkívül izgalmas és összetett, nehéz eldönteni, hogy a jó vagy a rossz oldalon áll, hogy szeressük vagy ne. Mint általában az emberek, ő sem fekete vagy fehér, neki is vannak jó és rossz tulajdonságai, ám attól válik érdekessé a karaktere, hogy a rá jellemző tulajdonságok az átlagembernél jóval erőteljesebbek, sokkal nagyobb szélsőségek között mozognak. Kifejezetten élveztem a bőrébe bújni, a fejével gondolkodni, mert rengeteg inspiráló ötletet adott. És annak ellenére, hogy teljesen másképp gondolkozik, mint én, vagy talán éppen ettől, új perspektívában tudtam látni rengetek szituációt, eseményt, reakciót. 

Kedvenc jelenetem: Ebben a történetben sok mélyebb témát boncolgató párbeszéd van, és ezek írását nagyon élveztem. Izgalmas két különböző szemléletű ember bőrébe bújva megvitatni egy témát, érvekkel alátámasztani a mondandójukat, akár vitázni egyes kérdésekben.

A párbeszédek mellett talán a paintballmérkőzést emelném még ki. Részt vettem már ilyen játékon, bár ott nem volt Laconte-ra jellemző „meglepetésekkel” tarkítva a pálya, rendkívül jól szórakoztunk, és talán ennek az emléknek a hatására született meg ez a jelenet. Jó volt végre egy felhőtlen, vidám programról írni, ahol egy kicsit minden könnyedebb lett, néhány órára oldódott a történetre alapvetően jellemző feszültség.

Legnehezebben megírt jelenet: Lehet, hogy most több embert megmosolyogtatok, de messze a legnehezebben megírt jelenet Lili és Nikosz meglepetés randevúja volt. Többen kifogásolták a korábbi regényeimben, hogy nem írom le részletesen az erotikus részeket, én azonban mindig hadi lábon álltam velük. Egyrészt azért nem írtam le őket, mert a történet szempontjából nem éreztem lényegesnek, ki hová, hogyan nyúl, hogy pontosan mi zajlik a két szereplő között. Másrészt még a bepötyögött intim pillanatok is nehézséget okoztak, nemhogy részletesen boncolgassam őket. 😊 Ennél a résznél viszont nem tudtam elkerülni az erotikát, hiszen igen fontos része a történetnek, rengeteg apró mozzanatot tartalmaz, amelyek jelentéssel bírnak. Bevallom, megküzdöttem vele rendesen! Egy párbeszéd, egy leírás nagyjából fél óra alatt kiömlik belőlem, ezen a néhány oldalon viszont két teljes hétig vacakoltam. Többször éreztem úgy, hogy képtelen leszek ízlésesen, irodalmian, bizonyos kifejezések eltökélt kerülésével szavakba önteni annak a néhány percnek az eseményeit. Aztán mégis elkészültem vele… Hogy mennyire sikerült, azt, kedves olvasók, döntsétek el Ti! 

Hát ennyi lett volna a Kétségekbe zárva.

Köszönöm, hogy ezúttal is itt vagytok! Tessék olvasni!:)  Carrie Cooper írónőnek pedig ezúttal is az idejét és, hogy mesélt nekünk! Köszönöm és puszi!

Ne feledjétek, még van egy rész! Jövőhéten a Bábok táncáé a főszerep :) Ki várja még annyira mint én? :)

Jó olvasást, és csodaszép hétvégét nektek is!

 Részletek a kihívásról:  ITT

Új könyvek érkeztek: Budai Lotti, R.Kelényi Angelika, Baráth Viktória

Végre megjelentek ezek a szépségek!


R.Kelényi Angelika, Baráth Viktória és Budai Lotti írónők könyveinek várva várt folytatásai. Valami gyönyörűek lettek a könyvek.

Ismét elmerülhetünk ezekben a csodás világokban amit az írónők alkottak meg. Nagyon vártam a folytatásokat.  Baráth Viktória - Az igazság árnyékában című könyvét én már ki is pipáltam :)

Ahogy láttam sokan estünk még neki a könyveknek. Szóval hamarosan érkezik róla a vélemény.

Hát nem csodaszépek?

Na ki melyiket olvassa már? :)

És akkor állt csak igazán el a szavam amikor megfordítottam Az igazság árnyékában című könyvét Vikinek. :) Ugyanis az én szavaim is rákerültek a borítóra.. Hihetetlenül boldoggá tettetek, csodás érzés. Nagyon köszönöm!  ♥

Köszönöm szépen az írónőknek és az Álomgyár kiadónak! 

Megjelent a Miután filmes borítóval!

Ez a szép kis könyvecske jött ma velem haza.

Anna Todd - Miután sorozatának első része. Mégpedig a várva várt filmborítós kiadás. A könyvet, sőt magát az egész sorozatot nagyon szerettem. Igaz nem tegnap olvastam és pont ezért lesz jó újra elolvasni. Ráadásul nemcsak új külsőt kapott a könyv hanem a történet is kibővült :)

És nemsokára a mozikba kerül a film is. Nem sok jó élményem van az olyan filmekkel amik könyvből vannak szóval kíváncsian várom. Az előzetes alapján nem lesz rossz. Már csak napok kérdése és kiderül :)

Addig is felelevenítjük a történetet :)

Ha kíváncsiak vagytok a filmre:

Újabb Vi Keeland könyvek érkeznek! ***FRISSÍTVE!

Bizony ám! Újabb remek könyves hírek :)


Hamarosan érkezik az Álomgyár kiadónál az írónő harmadik könyve. Egomániás címmel. De, hogy már tovább is menjünk máris itt a hír, hogy mit kapunk ezután. A borító tetszik, a fülszöveg is ígéretes. Igaz számomra az Órákon át kívánlak gyengébb lett A bosztotthoz képest, így remélem ez jó lesz. Nemsokára kiderül. :)

Ő érkezik majd a hamarosan megjelenő Egomániás után:

„Annyi minden van, amit szerettem ebben a könyvben. A kémia, a szexuális feszültség, de leginkább maga a történet. Szeretem-szeretem-szeretem ezt a történetet. Tulajdonképpen nincs is semmi olyan benne, ami ne tetszett volna.” – The Smutbrarians
A kapcsolatom Hunter Deluciával visszafelé kezdődött.
Egy esküvőn találkoztunk – ő a vőlegény oldalán ült, én a menyasszonyén. Az éjszaka alatti lopott pillantások után vitathatatlan volt a kölcsönös és erős vonzalom.
Én elkaptam a csokrot, ő elkapta a harisnyakötőt. Hunter szorosan ölelt, mialatt táncoltunk, és azt javasolta, fedezzük fel jobban ezt a vibrálást, ami köztünk van. A nyers és mocskos szavaitól visszavonulót kellett volna fújnom, de valami megmagyarázhatatlan okból épp az ellenkezőjét tettem.
Végül a hotelszobájában kötöttünk ki. Másnap reggel pedig már indultam is vissza New Yorkba, Huntert egy téves telefonszámmal hagyva Kaliforniában.
Gyakran gondoltam rá, de a legutóbbi kapcsolatom után megfogadtam, hogy nem kezdek többé jóképű, pimasz és bűnösen elkápráztató fickókkal. Egy évvel később újra összefutottam Hunterrel, amikor a barátainknak gyereke született. A vonzalmunk egymás iránt semmit sem csökkent. Egy hurrikánként érkező kábulat után követelt egy valós telefonszámot. Úgyhogy megadtam neki anyukámét – ő tutira elijeszt minden férfit a közelemből az örökös gyerek- és esküvőtémájával –, aztán hazarepültem.
Azt gondoltam, ez vicces, egészen addig, míg a következő héten be nem állított anyukámhoz vasárnapi vacsorára. Ez az őrült, elképesztő fickó megnyerte magának anyámat, és szerzett egy nyolchetes megbízást a városomban. Azt javasolta, töltsük ezt az időt azzal, hogy kizökkentjük egymást a mókuskerékből.
Nyolchétnyi észveszejtő szex kötelezettségek nélkül. Mit veszíthettem?
Semmit, azt gondoltam.
Ez csak szex, nem szerelem.
De ismerjük a mondást: ember tervez, Isten végez.
Vi Keeland a New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerzője. Köteteit tizenkét nyelvre fordították már le, több millió példányban keltek el világszerte, és kilencvennél is több toplistán szerepeltek.

Várható megjelenés: 2019. október 3.

És ha már felmerült Vi Keeland neve menjünk tovább. Ahogy tudjuk ő szokott könyvet írni Penelope Ward írónővel. Példának itt van a nem olyan régen megjelent Nagyképő öltönyös című regényük, a Könyvmolyképző kiadó gondozásában. Azzal is úgy vagyok mint Vi Órákon át kívánlak című regényével, hogy lehetett volna még jobb. Szóval itt is remélem, hogy ez még jobb lesz. A fülszöveg már ígéretes hozzá.

Jön tehát a Szívtipró pilóta :) 

A cím jól hangzik, akárcsak a fülszöveg. Magyar borító még nincs, de remélem hamarosan azt is kapunk :) 

A ​Cocky Bastard New York Times sikerszerzőitől…
Pénz vagy szerelem? Vajon melyiket válasszuk?
Az olvasó talán fejben már meg is válaszolta a kérdést gondolván, ez pofonegyszerű. Nekem viszont nem az. Mondtam már, hogy egy csomó pénzről van szó? Rengeteg pénzről! Valahová messzire kell utaznom, hogy ezt átgondoljam.
Hirtelen ötlettől vezérelve útnak indultam, de amikor a repülőtér várótermében összefutottam a szexis Carterrel a dolgok más irányt vettek. Túlfűtött beszélgetésbe elegyedtünk, aztán elhúzott. Azt hittem, többé nem találkozom vele. A sors viszont mást rendelt számunkra. Meglepetés! Ő volt a repülőm pilótája. Az viszont még ennél is meglepőbb volt, milyen kaland várt ránk, miután leszállt a repülő.
Carter veszélyes pasi volt, és folyton ide-oda repült. Mágnesként vonzottuk egymást, de tudtam, hogy a dolog csak időleges. Jegyeket adott, én pedig egzotikus helyekre követtem szerte a világban. Utunkat stewardessexpartnerek hada és Carter előéletéről szóló pletykák övezték. Már nem is tudtam, mit gondoljak.
De már rákattantam a pasira, semmi más nem számított, és láttam, hogy ebből nagy pofára esés lesz, mert valahogy a lelkem mélyén mégis arra vágytam, hogy én legyek az, aki megzabolázza a szoknyavadász pilótát.
A legkevesebb, amit elmondhatok, hogy valóban a hetedik mennyországba repített. De egyszer minden jó dolog véget ér, nem igaz? Csakhogy a mi kalandunk olyan véget ért, amire egyáltalán nem számítottam.

Várható megjelenés: 2019

Kihívás: 2.hét Ügynök tűsarkúban

Sziasztok! 

Egy a csodás, jó idős tavaszi nap szerintem nem is indulhatna szebben mint a kedvenc sorozatunk következő részével. Ma ugyanis véget ért a második hét így most az Ügynök tűsarkúban című regényé a nap :) 

Következzenek ismét az alapok mielőtt belelendülünk: 

Lili ​Green megtapasztalta, hogy a sors egy váratlan fordulattal milyen könnyen a feje tetejére állíthatja az életét. A felkavaró kalandok után örömmel veti bele magát az erőszaktól és gengszterektől mentes, békés hétköznapokba. A nyugalom azonban nem tart sokáig: ezúttal Lili maga ugrik fejest egy FBI-akcióba, hogy segítsen megmenteni egy barátja életét. A megbízás nem mindennapi kihívások elé állítja: az éjszakai bárok erotikával túlfűtött világában kell elvegyülnie, majd a nyomok egy elit klub rejtett drogüzletéig vezetnek. A kezdetben sem egyszerű ügy egyre veszélyesebbé válik, és Lili – híven önmagához – pillanatok alatt ismét az események sűrűjében találja magát, az érzelmei pedig csak tovább csomózzák az amúgy is szövevényes szálakat.

Képes lesz Lili a tapasztalataira és az ösztöneire támaszkodva megállni a helyét egy olyan ügyben, amelynek sikerén egy jóbarátja élete múlik? Vajon a váratlan kalanddal a sors a szerelmesek pártjára áll, vagy végleg elszakítja őket egymástól?

Az Ügynök tűsarkúban a nagysikerű Lili Green-sorozat második epizódja, amely önálló regényként is letehetetlen olvasmány, tele izgalommal, fordulattal és szenvedéllyel. A sorozat első részéért (A szemtanú) Aranykönyv díjra jelölt Carrie Cooper ismét különleges kalandot ígér a romantikus krimik kedvelőinek.

A könyvről a véleményem ITT olvashatjátok.


A legelején ezúttal is elmondhatom, hogy ismét fantasztikus élményt nyújtott a regény olvasása. Pedig maradjunk annyiban, hogy őt sem kevésszer olvastam már. Szerintem ez az összes résznél felfog jönni.

Hogy mind olyan, hogy sokszori olvasásnál is ugyanolyan élményt nyújt, nekem legalábbis mint a legelső alkalommal.

Az első rész után ugyanolyan izgalommal vetettem bele magam Lili újabb kalandjába mint mikor az első alkalommal tettem. És ugyanannyira imádtam. Elmerülni ebben a világban. A történetben, a szereplőkkel akiket szeretek. Csodás élmény volt.

Tudjuk ugye, hogy imádom A szemtanút. De ha mondhatom azt akkor ezt még annál is jobban szeretem.

Talán azért mert itt a Lili és a szerelme kapcsolata sem új már. Már ismerik egymást, megvannak a közös szép pillanataik. Itt talán pont ez miatt már több szenvedély, tűz, szerelem, romantika akad. És ezt imádom.

Itt már nem ismerkednek hanem igencsak benne vannak egy kapcsolat féleségben. Remek volt ismét olvasni róluk. Persze pont ez miatt itt már komolyabbak is a dolgok. Végig követhetjük miként birkóznak meg az eléjük gördült akadályokkal.

Igaz a már említett részek mellett ebben talán még több az akció, a krimis elem. Ami csak még fokozza az élményt. Az eddigieknél is jobban szeretem, ha lehet ilyet mondani. Egy zseniális, lenyűgöző, izgalmas, fordulatos történet. Ami a könyv legelső betűjétől a legutolsóig fogva tartja az olvasót.

Nem véletlenül ajánlom mindenkinek :)  Mert az írónő regényeit sem lehet csak egy kategóriába beletenni. Van benne minden és pont ezért tökéletes. Ezért olvashatja el bárki és élvezheti. Mert mindenből tökéletes mennyiség van benne, hogy egy szuper történetet kapjunk.

Ebbe a részben a már említett hozzávalók mellé több lélektani rész is jutott, több érzelem. És nem minden esetben jók. Hiszen Lili és Nikosz kapcsolata eddig sem volt egyszerű. Annyi biztos, hogy nehéz pillanatokkal, érzésekkel is meg kell birkózniuk, főleg a lánynak.

De az írónő csodásan végigvezet bennünket is ezen.

Ráadásul nem is Lili Green lenne ha nem pottyanna még az előzőeknél is nehezebb, veszélyesebb ügybe. De szerencsére a kiszámíthatatlan és remek fordulatoknak hála ezúttal sem lesz egyedül. Ha zűr van akkor Lili biztos képben van. Annyira bírom őt.

Még mindig ugyanaz a heves természetű, okos, erős nő. Aki odamondja a véleményét, jó humorú. Immár nem keveset megélt. Igaz a boldogság mellé sok nehéz perc is kijut neki de szerintem ahhoz képest remekül helyt áll és igyekszik kezelni a helyzeteket, az érzéseit. Sokszor nem könnyű neki de megoldja. Remek pillanatokat tölthettünk vele ezúttal is.

Vele együtt szerettem, reménykedtem, féltem, elengedtem, sírtam, örültem, voltam boldog. Ahogy mondtam van itt minden. Egy igazi érzelmi hullámvasút. Amire kérdés nélkül megéri felülni.

Nem hiányozhatnak az FBI-os barátaink sem. Zac és John. Zac talán ezúttal másként van jelen a regényben de mindennek megvan az oka. John barátunkat senkinek sem kell bemutatnom. Talán azért is szerettem az előzőnél is jobban ezt a részt mert itt ő is változott picit. Na jóó tudjuk, hogy az őstulok, néha bunkó, nagyképű énjét nem mindig tudja levetkőzni. De most azért bizonyos helyzetek megkövetelték, hogy megtegye. Na és akkor szerintem le a kalappal előtte. Lilivel még mindig ott voltak ha összekerültek. Hihetetlenek ők ketten, eszméletlen jókat nevettem hála nekik. De most John egy teljesen más, törődő és már mondatni baráti énjét is megcsillogtatta. Imádtam ezt.

Az előző részben nem kevés kívánni valót hagyott maga után a viselkedése, de tetszett az a férfi aki legtöbbször itt volt. Hogy ő is teljes mértékben ott volt Lili mellett. Az biztos, hogy a karakterek ismét zseniálisak lettek. A történet. Igaz néha bosszúsabb is voltam mert anyám akadt itt nem éppen kedvelt karakter..... Brrrrr :D   De jó ez is kell. Annyi biztos, hogy a negatív szereplők is remekre sikerültek. Abszolút tudtam utálni őket :)

Izgalom, félelem, fájdalom, titkok, akadt itt minden. Lövöldözés, drogok. De ez mellett sok humor, szenvedély és szerelem. Tökéletesen hozzávalók és már kész is az Ügynök tűsarkúban.

Csodás szereplők. Lilit ismerjük, szerintem még jobban megszereti az olvasó. John és Zac karakterét szintén. Vannak még kedvelt karakterek és persze a már említett utáltak is :) És itt van még a másik lényeg. Nikosz! Anyááám! Igaz itt néha kihúzta a gyufát és okozott nem éppen kellemes perceket. De ebben a munkában is ez is előfordul. Nem mondom, hogy érthető és elnézhető de.... elgondolkodtató az biztos. Nekik kellett eldönteni, hogy is éreznek, hogy dolgozzák fel a keményebb, nehéz történéseket..... De alap járaton még mindig imádom ezt a férfit. Ahogy ott van a lánynak. Mindig a legjobbkor. Ahogy törődik vele és szereti. Annak ellenére, hogy néha sokszor teljesen más szerepbe kell bújnia. Nagyon szeretjük Nikoszt!!!!

Ezt a párost. Nem könnyű a helyzetük, néha elszomorít és el is gondolkodtat ez a rész. Magától értetődött számomra, hogy én is eltöprengtem Lilivel együtt a helyzetén. Hogy egy ilyen helyzetben mit tennék? Annyit mondhatok, hogy le a kalappal előtte.

Gyönyörű, csodás pillanatokról olvashattunk velük a sok rossz és nehéz mellett. Imádom! Bármikor, bármennyiszer. Mert mindig ugyanolyan mint legelőször. Egy csodás utazás amin részt kell venni.

Ezúttal több titokkal, nem várt fordulatokkal. Olyan meglepetésekkel, hogy csak pislogunk. A tökéletes regény ismét! Sokadjára de ismét köszönöm ezt a csodás élményt drága Carrie Cooper! <3




Na és akkor a kedvenc pillanatok most sem maradnak el. Mert akad páááár... :)

" Egyetlen percet sem akarok elszalasztani abból a kevés időből,  amit veled tölthetek. Nem akarom tudni, mi lesz holnap vagy egy hét múlva. Még itt vagy, és most csak ez számít. "

" - Igen, vannak nőismerőseim is - mosolygott a férfi.

  - Úgy, mint Lili?

Nikosz Lili felé fordult, és őszinte szeretettel nézett rá.

 - Nem, nem olyanok, mint Lili.

 - És ő mégis miben más, mint a többiek? - fúrt mélyebbre a témában rendíthetetlenül Sophie.

 - Abban, hogy ő fontos nekem - mondta a férfi, és közben csak Lilit nézte.

 - Ezek szerint szereted? - kérdezett rá Sophie.

 - Igen - jött az egyértelmű válasz. "

" - Még mindig emlékszel, hogyan iszom a kávét? - Sejtettem én, hogy nem fogsz tudni elfelejteni! - vigyorgott önelégülten John.

  - Mit tagadjam, azóta is álmatlanul hánykolódom miattad - mosolyodott el Lili is.

  - Ne aggódj, cicám, nem vagy ezzel egyedül - mondta a férfi nevetve. "

"  - Gondolom, a salsa, a rúdtánc, a sakk vagy a krikettezés nem nagyon segít majd, ha az életemet kell mentenem.

   - Nem is tudtam, hogy ilyen sokoldalú vagy! - nézett rá elismerősen a férfi. "

" - Örülök, hogy végre téged is megismerhetlek. Lili nem is említette, hogy ilyen jóképű vagy - mondta a zavar legkisebb jele nélkül.

 - És mit mesélt rólam? - kérdezett vissza John, miközben ő is élvezettel mustrálta Sophie-t.

 - Tulajdonképpen nem sokat. Annyit tudok rólad, hogy elég nyers a stílusod, és hogy szeretsz meztelenkedni.

 - Csupa lényeges információ - vigyorgott a férfi, majd Lili felé fordult: - Igazán lehettél volna egy kicsit bőbeszédűbb a milliónyi jó tulajdonságomat illetően. "

"  Nagyjából annyira tartotta magához illőnek a nyomozósdit, mint a pincérkedéshez a húszcentis tűsarkút. Azaz semennyire. Nem volt más, mint egy hétköznapi lány, aki tűsarkúban játszott ügynököt.  Egy ügynök tűsarkúban. "

" ...... a gyengéd és szerető Nikosz helyett  egy távolságtartó és parancsolgató Görög nézett vissza rá."

" - Még jó, hogy anno a pincében azt mondtad, hogy ha lehet, kerülöd a veszélyes helyzeteket. Ám ahogy látom, ennek pont az ellenkezője igaz, mert ha éppen nem leselkedik rád semmilyen veszély, hát fejest ugrasz a hozzád legközelebb állóba - mondta Nikosz. "

" Lili boldogan fúrta be magát Nikosz álla alá. Végre újra érezhette őt. Magába szívhatta kellemes és ismerős illatát, hallhatta szíve dobogását, érezhette testének melegét, karjai ölelését. Ha tehette volna, el sem engedi többé. "

" - Hiába akarlak megvédeni, ha nem hagyod, és konok módon mész továbbra is fejjel a falnak. "

" - Zack és John tudják, hogy élsz, és hogy ki vagy?

  - Még nem. De majd megtudják.

  - Azért megnézném John arcát..... - vigyorodott el Lili.

  - Biztos boldog lesz a viszontlátástól - mosolyodott el Nikosz is. "

" .... Lili felé fordult, de már görögül, szándékosan spanyolos kiejtéssel, megszólalt: - Tudod, mennyire gyönyörű vagy ebben a ruhában? Jó végre látni téged.

Lili elvigyorodott, és ő is görögül válaszolt.

- Tudtam, hogy tetszeni fog. Jó, hogy itt vagy. "

" Azért annál biztos, hogy könnyebben emészthető lett volna, mint hogy bemegyek a szobámba, és ott találom kényelmesen üldögélve a fotelomban. Azt hittem, szellemet látok! Ott pöffeszkedett azzal a baromi magabiztos képével, én pedig köpni-nyelni nem tudtam, csak álltam, mint egy idióta...."

" - Én a helyedben nem engedném el olyan könnyen. Láttam, hogy néztetek egymásra, és azt is éreztem, hogy csak úgy vibrál körülöttetek a levegő. Az ilyen értékes és kivételes dolgokat nem szabad elengedni. "

" - Köszönöm, hogy végig velem voltál - szólalt meg Lili. - És hogy nem éltél vissza a helyzettel. Bár, az igazat megvallva, te vagy az egyetlen, akitől elfogadtam volna, ha megteszi. És ahogy emlékszem, semmi másra nem vágytam, csak hogy megtedd.

Nikosz felnézett.

  - Jobban szeretem, ha magadtól vagy ilyen lelkes - vigyorgott sokatmondóan. "

" Minnél több időt töltött a férfival,  annál jobban szerette, és ez csak még nehezebbé tette a helyzetet. "

" ..... a világ végére is elmennék, ha tudnám, hogy ott tényleg velem leszel.

  - Tudom - felelte Nikosz csendesen. "

" - És mint látod, fegyverünk is van - emelte fel a pisztolyt Lili.

  - Hát, ahogy én láttam, cicám, jobban teszed, ha inkább ütő- és dobóeszköznek használod. Vagy legalább ne csukd be a szemed, ha tüzelsz - tanácsolta John. "

" Pár lépcsőfok után Nikosz utána szólt:

 - Te tényleg becsuktad a szemed, amikor lőttél?

 - Ez az én speciális, szuperhatékony technikám - válaszolta Lili, és még látta, ahogy Nikosz halványan elmosolyodik. "

" - Látom, a stílusod nem változott - jegyezte meg Mark.

  - Hát te sem lettél kedvesebb - jelentette ki Lili.

  - Elnézve ezt a mérhetetlen szimpátiát és imádatot, ami köztetek van, tényleg nagy kihívás lehetett számodra, hogy kihozd őket - szólalt meg Nikosz Markhoz címezve.... "

" - Miért kell neked mindig úgy betoppannod az életembe, hogy a súlyos szívritmuszavar és a rám ragasztott ostobán bámuló arckifejezés mellett olyan sokkélménnyel is megajándékozol, ami nagy mértékben hozzá fog járulni a kórosan korai öregedésemhez? Nem tudnál néha legalább egy galambpostát küldeni, hogy felkészülhessek rád? "

" Egyszerűen nem bír ki többet a szívem. Hiába érzem magam félembernek nélküled, azzal, hogy mindig el kell engedjelek, minden alkalommal többet viszel magaddal belőlem, és ha így folytatom, nem marad belőlem semmi. Üres leszek… "

"–Akkor becsuknátok a szemeteket? – nézett a vele szemben ülőkre.

– Hát persze – jött a válasz Johntól, de mindkettő továbbra is ugyanolyan érdeklődve mustrálta.

– Köszi, rendesek vagytok! Hol van most az úriember éned, John? – küldött Lili mérges pillantást a férfi felé.

– Néha pihenni küldöm. " 

"– Te tényleg az összes barátnőmet elcsábítottad? 

(…)

– Én csak hagytam magam cicám. Nem tehetek róla, hogy ellenállhatatlan vagyok. "

"– Azt hittem már nem jössz – suttogta boldog mosollyal. 

– Itt vagyok – felelte a férfi, és még jobban magához húzta a lányt. " 

" Drágám, te úgy vonzod a bajt, mint alkoholistát az italmérés!" 

"  Itt jöttem rá arra, hogy az a bizonyosság, hogy bármerre is járunk a világban, bármi is történjen velünk, mi összetartozunk, megnyugvással tölt el. Hiszen azzal, hogy megismertem, és általa megélhettem valami egészen különleges dolgot, olyan ajándékot kaptam az Égiektől, amit soha senki nem vehet el tőlem. És bármennyire nehéz nélküle, a világ összes kincséért sem adnám oda az együtt töltött idő egyetlen másodpercét sem. Akármerre is visz tovább az élet, ő bizony már örökre a részem marad. " 

" – Várj! Én még haragszom rád! – nyögte ki nagy nehezen, az iménti felkavaróan érzéki élmény kábulatában.

– Ha ilyen vagy, amikor haragszol rám, gyakrabban foglak feldühíteni – vigyorgott Nikosz.

– Ez nem vicces! Tényleg haragszom. És még különben is lenne pár kérdésem.

– Szent ég! Pár kérdés? Ezek szerint a reggeli kávét is itt fogjuk meginni… "

" – Meg egyszer ne merj így megijeszteni! – suttogta Nikosz apró csókot nyomva Lili feje búbjára.

– Le akart lőni téged.

– Láttam, csak te közbeléptél. Halálra rémültem. Ha neked valami bajod lesz… – kezdte, de nem fejezte be a mondatot. 

– Többször ne csinálj ilyen hülyeséget! – engedte el Lilit. – Menjünk! " 

" Ha Párizsba akarsz menni, cicám, itt a lehetőség, hogy gyűjtögetni kezdj! – kanyarodott feljebb a szája íve, és kényelmesen elhelyezkedett a kanapén.

– A kacsatáncot vagy a macarena táncot választod? Sajnos mással nem szolgálhatok – mondta széles mosollyal az arcán Lili.

– Elég hervasztó a választék – nevetett fel John is. " 

" – Csak nem tényleg tőled ment el az a férfi?

  – De, anya.

  – És mégis ki ő? – kérdezte felvillanyozva az édesanyja.

  – Egy ismerősöm.

  – A lakásodat elnézve elég jól ismerhetitek egymást – nézett újra körül.

  – Ha azt mondom, hogy csak párnacsatáztunk, hihető lenne? – kérdezte kínjában Lili. " 

Carrie Cooper írónő gondolatai ezúttal sem maradhatnak el :) Érkezzen ő és az Ügynök tűsarkúban: 

Lili Green második kalandját megírni egészen más élmény nyújtott, mint az elsőt. A szemtanúval ellentétben itt nem állt össze a fejemben egy kész történet, csupán néhány fontosabb csomópont lebegett a szemem előtt. Az Ügynök tűsarkúban írása számomra is különleges kaland volt, mert lépésről lépésre haladtam a szereplőkkel, sosem tudtam, mi lesz a következő jelenetben, fejezetben. Hagytam, hogy a szereplők vezessenek. Nekik köszönhetően néha meglepő fordulatot vett a történet, és egészen másfelé kanyarították a saját sorsukat, mint ahogy én azt elképzeltem. Ám éppen ezért élveztem annyira ennek a könyvnek az írását!

Nincs annál izgalmasabb, mint összefűzni a különböző szálakon futó cselekményt, összerakni a kirakósdarabkákat! Odafigyelni arra, hogy minden részlet pontosan illeszkedjen egymáshoz! Imádom megoldani a felmerülő problémákat, megtalálni a logikus magyarázatokat, és a szereplők számomra is meglepő döntései bizony sokszor csavartak még egyet a történeten.

Ebben az epizódban egy határozottabb és bátrabb Lili vág bele az új kalandba. A korábban átéltek mély nyomot hagytak benne, ám fel is vértezték olyan tulajdonságokkal, amelyekre támaszkodva fejest mer ugrani egy új ügybe. Lili jó szokása szerint úgy vonzza a bajt, mint a mágnes, egy szempillantás alatt az események sűrűjében találja magát, és mivel inkább hallgat a szívére, mint az eszére, a felhők egyre csak gyülekeznek felette, és egyre veszélyesebb szituációkba csöppen. De szerencsére mindig akad valaki, aki kirángatja a bajból!  

Kedvenc jelenetem: A hegyen lévő szállodában Lilinek meglehetősen próbára van téve a szerelmében való bizalma Amanda cseppet sem visszafogott viselkedése miatt, és miután Lili összeomlik a szőkeség élménybeszámolójától, Zac hiányában John az egyetlen mentsvára. Ám az ügynök jelleme nem éppen alkalmas a megértő vigasztaláshoz, így a kertben megejtett párbeszédük igen mókásra sikeredett. Imádtam John reakcióit, és ezt a jelenetet pillanatok alatt, szinte változtatás nélkül írtam meg. Alapvetően ebben az epizódban is számomra az egyik legszórakoztatóbb részek a Lili és John között zajló beszélgetések voltak.   

Legnehezebben megírt jelent: Nem tudok kiemelni egy olyan részt, ami valami miatt nehezebben jött ki belőlem. Talán amiatt, hogy a szereplőkkel haladtam, rengeteg élményt gyűjtöttem írás közben, velük éreztem, velük féltem, szerettem, sírtam és nevettem. Ha mégis nagyon ki kéne emelnem egy részt, az a vége lenne: nem titkolom, hogy happy and párti vagyok, szeretem, ha megnyugvással üthetem le az utolsó betűket. A hétköznapokban ér bennünket elég negatív hatás, rengeteg kudarc és szomorúság, így azon az állásponton vagyok, hogy legalább akkor ne kelljen ezt átélnünk, ha szórakozásképpen olvasunk. Persze itt is lehetnek kivételek, mert lehet, hogy majd én is belefutok egy olyan történetbe, ahol menthetetlenül rohan majd a vesztébe egy karakter, de amíg meg tudom őket menteni, megteszem!  

Visszatérve az utolsó jelentere: bevallom, egyáltalán nem könnyű feladat feloldozást nyújtó, boldog véget írni úgy, hogy elkerüljem a lapokból ömlő, rózsaszín, bugyogó giccs hullámait. De talán éppen ez benne a kihívás, és a humor igen jó eszköz ennek kiküszöbölésére! 

Kulisszatitkok: Bár a történet ezúttal is csupán a képzeletem szüleménye, mégis el vannak benne rejtve olyan mozzanatok az életemből, amelyek feldolgozáshoz nagy segítséget nyújtott az, hogy kiírhattam magamból. Igaz, nagyon elrejtettem őket, olyannyira, hogy még a hozzám legközelebb állók sem biztos, hogy ráismernek…

Ezúttal is köszönöm szépen Carrie Cooper, hogy időt szántál rá és megírtad ezt nekünk :) Köszönjük! A csodás történeted szintén! ♥

Aki netán még ismerkedik a történetekkel ne tessék habozni! És ne feledjétek holnap indul a harmadik hét. Aminek a főszereplője a Kétségekbe zárva lesz :) Jövő vasárnap ismét találkozunk! 

Jó olvasást addig mindenkinek és csodaszép hétvégét! 

Részletek a kihívásról ITT