Richelle Mead - Dermesztő ​ölelés (Vámpírakadémia 2.)

Rose Hathaway élete tele van gondokkal. Nem elég mindaz a nehézség, amit damfír testőrtanoncként kell átélnie, de még oktatója, a vonzó Dmitrij is valaki másra vetett szemet. A köztük lévő szoros kapocs miatt pedig Rose folyton akkor hallja legjobb barátnője, Lissa Dragomir gondolatait, amikor az barátjával, Christiannal enyeleg.

Közben a vérszomjas strigák lemészárolnak egy patinás mora családot, a váratlan és brutális támadás pedig készenlétre ösztönzi a Szent Vlagyimir Akadémia vezetőit. Hogy megvédjék a tanulókat, a legjobb damfír testőröket hívják segítségül, többek közt Rose anyját, a legendás, ám szigorú Janine Hathaway-t is, ráadásul az idei sítáborban a veszély miatt kötelező a részvétel. Idaho hótól csillogó lankái azonban csupán látszólag biztonságosak. A könyörtelen strigák halálos veszélyt jelentenek mindenki számára, így Rose-nak cselekednie kell. A hősiesség ugyanakkor mindig nagy árat követel.

A könyv elolvasására a lehetőséget nagyon szépen köszönöm az Agave kiadónak! 💛

Erre az értékelésre nem kellett sokat várni. Az első rész után nem volt kérdés, hogy rögtön folytatom a sorozatot. Igaz, lehet kicsit lassabban kellett volna, mert a további részekre most várni kell.... Pedig ennek a vége után is azonnal venném kézbe a folytatást. De ha minden jól megy, akkor ami késik, nem múlik. 

Addig is mesélek nektek egy kicsit a második részről. 

Ismét mutatja a könyv gyors kiolvasása, hogy mennyire tetszett ez a rész is. Jobban mondva a tetszett nem is fejezi ki pontosan. Ha lehet ezt még jobban imádtam, mint az első részt. 

Itt ugye már jól ismertem a szereplőket, vagyis jobban mondva tovább bontakozott ki előttem a karakterük, a személyiségük. Hiszen minden résszel fejlődnek ők is. Imádtam ezt! 

Maga a történet ezúttal kicsit még komolyabb lett. Ahogy a fülszöveg is elárulja, a gondtalannak hit életüket a szereplőknek egy váratlan és brutális gyilkosság szakítja meg. Az egyik híres mora családot végzik ki a vérszomjas strigák. Ez pedig haraggal, félelemmel, találgatássokkal és még sok mindennel jár. Hiszen úgy fest az eddiginél is jobban kell vigyázzanak a morákra. És természetesen az őrzők is magukra. 

Míg az első részben megismerhettük a szereplőket, ott inkább a fiatalos, iskolai problémákon, személyes részeken volt a hangsúly. Itt pedig a strigák elleni küzdemen és védekezésen. Igaz a romantikus, szerelmi szálak ebből a részből sem hiányoztak. Sőt! Itt maxi fokozatra kapcsolatra az írónő ezeket a részeket. De mivel ezúttal is kaptunk ilyen téren is újdonságokat tőle, nem csak ezen volt a hangsúly, így abszolút tökéletesen megvolt az egyensúly a cselekményszálak között. 

Hogy ismét egy lehengerlő, egy ültő helyben kiolvasós és nagyon szerethető regényt kapjunk. 

Mint mondtam hőseink is tovább fejlődtek. Rose például. Ha az első részben önfejű, hirtelen haragú és hirtelen döntött, néhol meggondolatlanul, addig itt meglepően felnőttként viselkedett. Na jó nem minden helyzetben, de azért ahol épp nem, ott érthető volt az érzelmi része miatt. De többségében meglepően józanul és felelősségteljesen próbált viselkedni. Nyilván ő is kezdi felfogni és érteni a felnőttek mit miért tesznek. Hogy miként lehet jó őrző, vagy egyre jobb. Tetszett ez benne. Noha azért szerencsére sok helyzetben nem hazudtolta meg önnagmát és azért megmaradt nekünk az a jó humorú, vagány csaj, akit megszerettünk az első részben. 

Igaz itt számára, ahogy említettem még több érzelmi rész jutott ki. Hiszen szerelmes az idősebb tanárába, Dmitrij-be. Valamint itt van neki a vele egykorú társa, aki odáig van érte: Mason. És akkor felbukkan még egy varátlan szereplő is. Rose-nak van min töprengenie. Megélni az érzéseit, mérlegelni mi volna a helyes és jó magának. 

Az elsőnél nekem óriási szerelem lett Dmitrij. Most mégig sokat nőtt a szememben Mason. Egy vicces, helyes, rendes srác. Aki imádja Rose-t. Aki próbálná ezt értékelni, aztán kiderül ez miként sikerül vagy sem. Lehet, hogy vele tényleg jobban járna a lány? Mint a pár évvel idősebb tanárával, akivel ráadásul egyszer mindketten Lisa testőrei lesznek? 

És itt van még nekünk Adrian Ivaskhov. 💘💘 Ez a pasi rögtön elrabolta a szívem. Ő is mora, egy híres nemesi család sarja, akárcsak Lissa. Már a neve említésére annyi emlék jut eszembe. Annak idején sok szép pillanatot élhettünk át hála Adrian-nek. A barátnőm oda meg vissza volt érte. Nekem is tetszett, szimpatikus volt, de én Dmitrij párti voltam. 

Most ez is átértékelődött bennem. Adrian annyira.... egyszerűen rögtön képes az ember lányát levenni a lábáról. Jó lehet nem Rose-t, mert ő szókimondóbb és erősebb ennél, de engem azonnal az ujjai köré csavart a pasi. A modora, ahogy a leírások alapján elképzeltem, a kis beszólásai, a húzzuk egymást pillanatai Rose-zal. Odáig voltam értük. Mivel ők hasonló szókimondó, humoros, kissé öntelt személyiségek is, nagyon hasonlítanak egymásra. Aztán kiderül, hogy ez jó-e vagy sem..... 

Mindesetre imádtam, hogy immár Adrian is része a sztorinak. Nem kicsit dobta fel. 

Itt volt még Lissa, Christian, akik továbbra is kedvencek. A szerelmes pár, akiknál dúl a love. Jó volt látni, hogy Lissa is jobban van. Kiegyensúlyozott és boldog. 

Igaz mindezekre árnyékot vetnek a gyilkosságok. Sötétséget, félelmet hoznak a sztoriba. De kellő mennyiségben. Van itt szerelem, szeretet, humor. Mindezek tökéletesen egyensúlyban vannak a regényben. 

Jó volt jobban bele látni az egész hierarchiába a morák között. Hogy ezúttal nem az iskolai történéseken volt a hangsúly, hanem a mora családokon. Az őrzőkön. Tetszettek a sztoriba szőtt új szereplők. Okoztak ők is meglepetéseket. 

Az egész sztori. Ahogy szőtte az írónő. Fantasztikus volt. Szerintem még hamarabb kivégeztem mint az elsőt. 

Csupa érzelem volt.  Új karakterek, régi kedvencek és azok is, akiket nem annyira szerettem. Aztán ki tudja.. Hiszen teli volt fordulatokkal a történet. 

Sajnos nem mindig csak jókkal. Az első nem, de ennek a résznek sikerült előcsalnia a könnyeimet. Reménykedtem, hogy ne az történjen amire tippeltem... Ahogy a fülszöveg írja: A hősiesség ugyanakkor mindig nagy árat követel. Túlságosan nagyot. Ez a pillanat nagyon szíven ütött..

Ez most minden szempontból komolyabb rész volt Ezért is várom elképesztően a következőt. Nem minden momentumával értettem egyet és szerettem, de sajnos a való élet is ilyen.... Néha, sokszor igazságtalan.

Összességében viszont ezt is nagyon szerettem. Jó volt újra Rose-zal kalandozni. Megismerni és találkozni Adrian-nel. Kötetni az eseményeket a már megismerte karakterekkel, újakat megismerni. Kismillió érzelmet átélni olvasás közben. Boldogságot, nevetést, töprengést, érzelmi viharokat, szeretetet és szerelmet. Félelmet, reménykedést, bánatot és fájdalmat. Mindenből kijutott. 

Mégis ezúttal is remekül adott át mindent az írónő. Egy tökéletesen második részt kaptunk a sorozathoz. 

Izgalmas, fordulatos, megdöbbentő. 

Csak ajánlani tudom Nektek ezt a részt is. Még mindig bámulatosan írja le Richelle számunkra a világot amit felépített. Amiről részről részre egyre többen tudunk meg. Jövünk rá, hogy minden összefügg mindennel. Kapjuk a meglepetéseket. Imádtam olvasni! 

Néhol fájdalmas volt, de összességében egy lehengerlő, fantasztikus folytatás volt. Szerelemmel, humorral, érzelmi viharokkal, harcokkal és még sok más remek hozzávalóval fűszerezve. Olvassátok el ti is, szeressétek. Kövessétek Rose és társai nem hétköznapi kalandjait. 💛

Idézetek: 

" - Szóval nem jönnek be az idősekk pasik mi? - élcelődött Adrian amint egyedül maradtunk. 

   - Csak képzelődsz - közöltem vele. Nyilvánvaló, hogy a letaglózó szépségem elvette az eszed. 

   Adrian elereszette azt a vonzó nevetését. 

   - Ez teljes mértékben lehetséges. " 

---------------------------------------

" Volt a srácban valami fura. Az arrongáns modora idegesített....ezzel együtt élveztem a társaságát. Lehet, hogy a nagyszájú énem felismerte a lelki társát. " 

----------------------------------------

"A szerelmet nem lehet erőltetni, döbbentem rá. Az vagy megvan, vagy nincs. Ha nincs, akkor tudni kell beismerni. " 

----------------------------------------

" De amikor elaludtam, Adrian Ivaskovval álmodtam. " 

-----------------------------------------

" Minden elpusztul egyszer. De nem minden marad halott. " 

------------------------------------------

"– Vannak nők, akik úgy gondolják, szexinek tűnök a dohányzástól.

– Szerintem csak azért szívod őket, hogy legyen időd gondolkozni, amíg kitalálod a következő szellemes megjegyzésedet.

Adrian köhögni kezdett a füsttől, mert szívás közben nevette el magát. "

------------------------------------------

" Egyre több az önuralmam, de amikor valamitől kiborulok, általában zsigerből ütök, és csak utána nézem meg, hogy kit találtam el. " 

-------------------------------------------

" Nincs annál rosszabb, mint várni, anélkül, hogy tudná az ember, mi fog történni. A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál. " 

Értékelés: 

Ha kedvet kaptatok a könyvhöz, akkor KATT IDE és szerezzétek be a kiadó oldalán.

Richelle Mead - Vámpírakadémia (Vámpírakadémia 1.)

A világsikerű sorozat első kötetében Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző viszálykodással, rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és fenyegetésekkel kell megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a legnagyobb veszély a kapukon kívülről leselkedik rájuk.

A könyv elolvasására a lehetőséget nagyon szépen köszönöm az Agave kiadónak! 💙

Picit tartottam olyan szempontból, hogy én igen, szeretem, olvasok fantasy regényeket, de nálam a vámpírok már az Alkonyat vége óta leáldozóban vannak. 

Mégis úgy fest, hogy nem mind. 

Este elkezdtem a könyvet és hajnali 4 órára ki is végeztem. Azt hiszem kezdésnek ez már elég árulkodó arról, hogyan is tetszett a Vámpírakadémia sorozat első része. 

Imádtam! 

Már akkor óriási volt az öröm mikor kiderült, hogy a kiadó újra kiadja őket. Hiszen ma már lehetetlenség beszerezni a köteteket. Ráadásul még sokkal szebb, gyönyörűbb, új borítókkal. 

Szóval elkezdtem és pillanatok alatt beszippantott a világ amit Richelle Mead bámulatosan épített fel. 

A jól ismert sima vámpíros sztorikhoz képest, ő ezt egy egészen új szintre emelte. Ezen belül is új fajokat alkotott meg. Ráadásul tette mindezt úgy, hogy a részletes, pontos, cseppet sem túlzó, hanem tökéletes leírásaival mindent magunk elé tudunk képzelni. Sodort magával a történet. 

Imádtam nála a részletes leírásokat. Legyen szó akár helyszínekről, magáról az iskoláról, a karakterekről, a cselekményekről. Mindenről pont úgy ahogy lennie kellett. 

Egy jól olvasható, pörgös regény. Remek sztori, szuper karakterekkel. 

Hősnőnk, aki mesél nekünk, Rose. Aki még amolyan főszereplője mellette a regényben az Lissa. Aki egy híres mora család utolsó élő tagja. Rangos helyet foglal ez a társadalmukban. Rose pedig nem csak jó, hűséges barátnője, hanem a védelmezője is. Na jó hivatalos még nem a testőre, mert iskolába járnak, de Rose reméli, hogy egyszer az lesz. 

Vannak az őrzők, mint Rose, akik védelmezik a morákat, mint például Lissa. Ők mind együtt járnak a Vámpírakadémiára. Ki, mit tanul. Miközben a sztoriban felmerülnek a szokásos már-már gimis rivalizálások, fiús és egyéb problémák. 

Megismerhetjük Rose-t, aki meséli nekünk a sztorit. Mondanom se kell, hogy azonnal szimpatikus lett a karaktere. Nem egy visszafogott, csendes lányról beszélünk. De még mennyire, hogy nem. Sőt! Egy igazi vagány, lázadó lány. Aki okos, erős, igaz még néha kissé önfejű. Mégis hű társa és barátja Lissának. Remek úton halad affelé, hogy kiváló őrző legyen. Igaz ehhez benne van a pakliban a tanulás. Másoktól, vagy akár a saját hibájából is, a lényeg végül ugyanaz. 

Képes tanulni a hibáiból, fejlődni. Még akkor is, ha néha igencsak forrófejű. Ugyanakkor egy jó humorú, jó fej fiatal lány. Én rögtön megkedveltem és ez maradt is végig. Nagyon jókat szórakoztam rajta, vele.

Lissával szintén ez a helyzet. Annyi, hogy az ő szála nekem néhol komolyabb volt. Persze maga a cselekmény is, de nála voltak erősebb részek. Azért sokszor, sőt mindig kell oda mellé Rose.

Szerettem ahogy átjött a kettejük közti védelmező és baráti kapcsolat. 

Igaz ha választani kell, akkor egyértelmű, hogy a nagy kedvenc karakter nekem: Rose. 

Vagy például Dmitrij. Szerintem őt sokatoknak nem kell lehet bemutatni. Remélem jó sokat olvastátok már ti is a sorozatot. És nektek is ismerős ez a dögös, orosz őrző pasi. Aki komoly, félelmet keltő, mégis szexi férfi. Aki mindenkinél komolyabban veszi a feladatát, hogy vigyázzon arra a személyre, akinek az őrzésére felkérték. 

Szerintem nem kell mondanom, hogy imádtam őt! Akárcsak a Rose és az ő karakterének alakuló szálát. Örülök is, hogy elérhető közelségben van a sorozat második része. 💕

Viszonylag sok szereplőt vonultat fel a történet. Kezdve az iskolai személyzettel, őrökkel, a tanulókkal, akik hol ellenségei, hol barátai Rose és Lissa párosának, a családtagokig bezárólag. Mégsem volt egy útvesztő. Abszolút jól lehetett nyomon követni mindenkit. 

Természetesen voltak akiket nagyon kedveltem. Masont például. Vagy Christiant. Hatalmas formák a srácok is, nagyon bírtam őket. De természetesen milyen történet lenne utálatos karakterek nélkül ugye? Mia például.... Hát jesszuskám.... Na de lássuk be, így volt kerek egész a történet. 

Megismerhettük ezeket a fajokat, kik is ők most, kik voltak a múltban, tényleg mindent megtudhattunk róluk. Nyomon követhettük miféle galibákba mászott bele mindig Rose. Mik történtek Lissával. Közben az életüket, a személyiségüket is megismerhettük. Láthatjuk a szép lassú fejlődést rajtuk. 

Voltak itt vicces, vidám, boldog pillanatok. De sötét fellegek is, ármánykodás, titkok, könnyek, félelem. 

A fiatalkori problémák, iskola harcok mellett, családi témák, barátságok és ellenségek. Miközben egy valami sokkal nagyobbtól való félelem is átjárta a történetet. Hiszen van egy faj, a strigák, akik vadásszák Lissa fajtáját. Nem véletlenül vannak a morák mellett az őrzők. 

Egy összetett történet, egy remekül felépített világban.

Engem azonnal beszippantott. Nem is engedett, amíg ki nem olvastam. Nagy kedvencem lett Rose, Dmitrij, Lissa és még akadtak ilyen szereplők. Vagy akiket nem kedveltem. 

Csupa érzelem. Félelem, aggódás, szeretet, szerelem, irigység, boldogság, vidámság, szomorúság, könnyek. 

Tökéletes kezdete a sorozatnak. Amiben már most sok mindent megtudhatunk erről a világról. A sötét és világos oldaláról. Sok titokról hull le a lepel. Volt itt meglepetés nem kevés. Az írónő egy pillanatra sem hagyott unatkozni. Imádtam ezt! Összességében az egészet! 

Azért mindig kiderül, hogy lehet még ebben a témában is jó regény sorozatot írni. 

Ha netán még nem olvastátok a sorozatot, akkor éljetek a lehetőséggel, hogy a kiadó csodás új külsővel újra elhozza nekünk. Higyjétek el, van ami nem elcsépelt vámpír téma. A Vámpírakdémia nem az. 

Egy lehengerlően kitalált és megalkotott világot mutat be. Remekül felépített karakterekkel. Mozgalmas, fordulatos cselekménnyel. Izgalmakkal és érzelmek sokaságával. Ha egy igazán jó kis kikapcsolódásra vágytok, egy másik világban, akkor ez a Ti regényetek is! 

Én ezúton is mégegyszer nagyon köszönöm a lehetőséget a kiadónak! Egy élmény volt! Megyek is a Dermesztő ölelésre. 😉

Idézetek: 

" -Téged időnként meg kell menteni. Szerintem te szereted, ha időnként megmentenek, csak soha nem ismernéd be. " 

" Időnként magányosnak fogjuk érezni magunkat. Időnként el kell halasztanunk a szórakozást. Lehet, hogy nem tudjuk azt az életet élni, amit szeretnénk. De ennek így kell lennie. Megértettük egymást, megértettük, hogy másokat kell védelmeznünk. A mi életünk soha nem lesz könnyű. " 

" Mindig is így mentek a dolgok kettőnk között. Én vagyok az, aki a tettek mezejére lép, aki gondoskodik arról, hogy történjenek a dolgok – időnként akár nagy kockázatot is vállalva. Lissa elméletibb alkat, ő az, aki kigondolja a terveket, és gondosak körbejárja őket, mielőtt cselekedne. " 

"[…] amikor találkozott a pillantásuk, a levegő úgy felszikrázott közöttük, hogy csoda, hogy hanyatt nem vágódtam. " 

" Haboztam, pedig Dmitrij pont ettől óvott. Ekkor hirtelen megjelent ő maga, és úgy rombolt végig a folyosón, mint maga a Halál a vadnyugati viharkabátjában. " 

" Mint már mondtam, olyanok voltak, mint a halál serege. Szerintem te így is elég vad vagy, Rose, de ha olyanná válsz, mint ők, akkor egy szép napon nagyon komoly károkat leszel képes okozni. Még én sem merek majd kötözködni veled." 

" – Tavaly dolgozatot kellett írnom Oroszországból és a Szovjetfúzióból.

  – Szovjetunióból. " 

Értékelés: 

Ha kedvet kaptatok a könyvhöz, akkor KATT IDE és szerezzétek be a kiadó oldalán.

Richelle Mead - A szukkubusz dala

Sziasztok! Érkezik egy újabb igencsak régi értékelés. Egy olyan sorozat első részéről amit én nagyon szerettem. És amit sajnos itthon két rész után nem is folytatott a kiadó :( Viszont ez annak aki például jól olvas angolul nem jelenthet gondot. Pláne mert egy nagyon jó kis sorozatról van szó :) Aki szerette az írónő Vámpírakadémia sorozatát annak biztos tetszeni fog ez  is. 

Georgina Kincaid, a gyönyörű könyvesbolti eladónő látszólag mindennapi életet él Seattle-ben. Reggelente a macskájával játszik, napközben elbűvölően csacsog a vásárlókkal, este pedig táncórákat ad barátainak, vagy éppen valamelyik környékbeli banda koncertjén lóg. Legjobb barátai két vámpír és egy kisördög. Ja, igen, ő maga pedig szukkubusz. Férfifaló, alakváltó démon, aki áldozatai gyönyöre közben elszívja életerejüket, s lelküket a kárhozat felé taszítja. Nem ma kezdte a pályát, mintegy 1600 éve, 16 évesen adta el a lelkét a halhatatlanságért, azóta csábítja a hímnemű halandókat, főnökei legnagyobb megelégedésére.

A hangulatos estéket azonban egy gyilkos zavarja meg, aki a halhatatlanokat vette célba, és aki ráadásul szerelmes vallomásnak szánt levelekkel bombázza Georginát. Angyalok, démonok, vámpírok és más különös lények bukkannak fel, és bár a pokol és a mennyek harca folyamatos, az örökkévalóknak ez meg sem kottyan…

Akárcsak az írónő Vámpírakadémia sorozatában ebben a történetében sem csalódtam. Sőt.

Az egyik újabb nagy kedvencem lett ez a sorozat is és alig várom, hogy kapjuk a folyatást mert persze mint minden jónak a legjobbkor lett vége. Na de annyira ne szaladjunk előre.

Ennek a könyvnek rögtön az elején már a borító és a tartalma is megfogott. Imádom a másik könyvsorozatát is az írónőnek :D de jó volt valami mást, valami újat olvasni.

A karakterei ismét nagyon jól kidolgozottak. Nagyon bírom Georginát, nem semmi egy csaj. És hát ugye nem mindennapi sem hiszen ő egy szukkubusz. Egy olyan lény aki egy férfifaló démon. Amihez igencsak hozzá tartozik a szex is. De mindennek ellenére szerencsére olyan volt a történet ami nem csak erről szól és ezzel van tele. Ilyen téren is tökéletesen leírta a dolgokat az írónő. 

Ugyanakkor tetszett Georgina nappali foglalkozása is :D könyvesbolti eladó. Nagyon találó választás. Itt jött képbe az egyik pasi Seth, Georgina kedvenc írója. Na a vele való találkozását nagyon bírtam. Főleg mikor Georgie még nem tudta ki a pasi és miket mondott neki az íróról. De nemcsak ez a része, voltak még benne kedvenc aranyköpések. Imádtam. 

A főbb szereplők mellett nekem még akadt nagy kedvenc. Ő pedig nem más mint Carter. Na ő egy eszméletlen figura, nagyon bírtam őket Georgie-val, főleg amikor úgymond összeköltöztek. Imádtam a közös részeiket.

A két pasijáról a lányunknak viszont annyit, hogy én is úgy vagyok mostanság mint a barátnőm, hogy imádom a szerelmi háromszögeket. Ami itt még bajosabb mint általában.

Itt van nekünk ugye egyrészt a kissé vagy nagyon? visszahúzódó, félénkebb pasi Seth. Aki nem igen mert lépni a lány felé mégis totálisan bele van bolondulva. De végül csak arra jutottam hogy az úgymond rossz fiú jön be nekem jobban. Vele kapcsolatban viszont nem kis meglepetéseket tudott okozni az írónő. Én legalábbis nem gondoltam volna szóval így csak pislogtam.  És mégis végig neki drukkoltam. Na de ha elolvassátok, vagy olvastátok akkor tudjátok végül mi is történt. 

Azt hiszem azzal sem mondok újat, hogy a kettejük közös pillanatai az egyik nagy kedvenc pillanataim, főleg amikor hát mondjuk ki átadták magukat egymásnak. Ha legalábbis Georgie figyelemelterelésnek szánta végül nem éppen az lett. Szóval én imádtam Romant.

Az viszont ami ezután jött, hát nemsemmi volt. Kezdtek rosszra fordulni a dolgok, főleg mikor megjelent még valaki, hogy beszálljon a buliba.  Na ő volt a másik meglepi számomra, róla se gondoltam volna, hogy az aki. Ebben a történetben semmi sem az aminek látszik és senki nem az akinek mutatja magát. Pont ezt imádtam benne. 

Volt egy pillanat, történtek olyan dolgok amikor még tovább olvasni is féltem, mert nem voltam biztos benne, hogy tudni akarom mi is történik majd. De végül persze győzött a kíváncsiság és nem bántam meg. 

Várható volt körülbelül, hogy mi fog történni a végével is hiszen folytatásos a sorozat szóval biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok mindent tartogat számunkra az írónő. Ami a fiúkat illeti Seth is lehet, hogy sokak kedvence, ő nekem is szimpatikus volt de még így sem tudta nálam lekörözni Romant.  De azért szerettem az ő közös részeiket is és majd az elkövetkezendőkben meglátjuk, hogy alakul a kapcsolatuk. Ami ugye Georgiet a szukkubuszt illeti nem éppen zökkenő mentes és mindennapi kapcsolatra számíthatnak.  Hiszen nem kevés dologban gátolja őket a lány élete és nem éppen lehet normális, hétköznapi kapcsolatuk. Georginának mással éppen lehetett volna....... Ki tudja talán egyszer még összejön valami. 

 Azt hiszem Richelle-nél semmi sem lehetetlen, ezért is imádom őt. Ahogy és amit ír.

Ami pedig a könyv végét illeti és a következő rész első fejezetét.... hát annak is a legjobbkor lett vége és most furdalhat bennünket a kíváncsiság, hogy ki is az akinek Georgie ennyire örült. Csak azt remélem mielőbb olvashatjuk majd. Én imádtam a könyvet és csak ajánlani tudom mindenkinek!

Értékelés: 

Azóta, hogy anno készült ez az értékelés már megjelent itthon a második része a sorozatnak. De sajnos azzal nálunk le is zárult a dolog. Eddig még nem láttam konkrétan de most, hogy néztem molyon szomorúan olvastam ezt a mondatot: 

"A sorozatnak nem jelenik meg több kötete ezen a nyelven."

Pedig van jócskán a sorozatból de úgy tűnik magyarul ezt biztos nem olvashatjuk :(