2026. augusztus 4.

Péntek Tünde - Amíg ​a nyár véget ér

 📚 Könyvajánló 📚


A találkozásuk nem véletlen volt, ám egyikük sem volt rá felkészülve.

Léna már akkor a nyár végét várta, amikor az még el sem kezdődött. A forró és fojtogató budapesti hétköznapok már májusban a padlóra küldték, így megváltásként érkezett számára a lehetőség, hogy a nyári időszakban külföldön taníthat angolt. Nem volt más dolga, mint megkeresni a nyelviskola kínálatából azt az európai várost, ahol a leghidegebb van.

Matti viszont élete legboldogabb nyarára készült Helsinkiben. Frissen elvált férfiként megérintette a szabadság szele, élvezte, hogy a sötét fellegek tovaszálltak, és végre megérkezett a napsütés a hosszú tél után. Ám minden számítását keresztülhúzta az új tanárnő érkezése, aki nemcsak elhappolta előle a haladó kurzust, de koordinátorként még támogatni is kénytelen az óráin.

Léna kitörő lelkesedéssel, Matti hűvös ellenszenvvel vág bele a közös munkába. A két angoltanár között igen hamar feszültté válik a légkör, ám a szikrázó hangulat és a heves viták egy idő után egészen másfajta szenvedéllyé alakulnak át.

Péntek Tünde romantikus regényével egy különleges finn kalandra csábítja az olvasókat. Szórakoztató köntösbe bújtatott történet újrakezdésről, kimondatlan vágyakról és arról, mit is lehet kezdeni azzal, ha a szív valami teljesen mást szeretne, mint amit az ész diktál.





Nagyon köszönöm a példányt az írónőnek! 💜





Egy újabb kaland, amit egyszerűen imádtam Tündétől! Ezúttal Finnországba, egészen Helsinkibe kalauzol el bennünket. Igazi üdítő olvasmány ezeken a pokolian meleg napokon. Én is szívesen mennék most oda dolgozni, akárcsak Léna.

A hősnőre egy véget ért kapcsolat után igazán ráfér egy kis környezetváltozás. Bár eleinte nem igazán fűlik hozzá a foga, idővel egyre izgatottabbá válik a lehetőség miatt. Nyelvtanárként dolgozik, és adódik egy fantasztikus alkalom, hogy a nyárra külföldre menjen tanítani. Ráadásul még a helyszínt is ő választhatja ki.

Esküszöm, már azzal rokonlélek lett számomra, hogy ő is utálja a meleget, és nyáron inkább valami hűvösebb helyre vágyik. Engem már ezzel teljesen megvett ez a regény.

Így köt ki Léna Helsinkiben. Egy fiatal nő, aki remek a munkájában, a magánélete azonban éppen mélyponton van. Pont ezért érzi úgy, hogy ez a lehetőség most neki szól. Pihenni, egy mesés helyen dolgozni, feltöltődni. Új környezet, új élmények, új barátok. Abszolút egy azonnal megkedvelhető női főszereplő. Okos, szerethető, életvidám, remek gondolatokkal, életszagú helyzetekkel és olyan dilemmákkal, amelyekkel mi, olvasók is könnyen tudunk azonosulni.

Aztán itt van nekünk egy igazi finn pasi, Matti. Frissen elvált férfi, aki eljutott oda, hogy most bizony kiélvezi a szingli élet minden előnyét. Remek munkája van, ráadásul nagyon számít arra a nyári kurzusra, amit annyira szeretne megkapni.

Minden tökéletes is lehetne... ha nem érkezne egy magyar lány a semmiből, aki mindezt elhappolja előle. Legalábbis első körben a munkát.

Matti egy jószívű, rendes férfi, de Léna mellett előkerül a morgósabb, macsóbb, kevésbé kedves oldala is. Ott dolgozik benne a düh és a dac, hiszen végül neki kell segítenie a lánynak. Ketten pedig szinte semmiben sem értenek egyet. Teljesen más személyiségek, más kultúrából, más életből érkeztek. Imádtam, hogy az ebből fakadó nézeteltéréseiket fantasztikus szócsatákban vezették le. Egyiküket sem kellett félteni, amikor odaszúrásokról volt szó. Ezekből igazán emlékezetes jelenetek születtek.

Matti karakterét is imádtam! Szerintem ezen senki sem fog meglepődni. Egy igazi finn szívtipró, ráadásul szingli is. A mogorva külső mögött pedig egy érző, szerethető férfi rejtőzik.

Fantasztikus kaland volt!

Tünde ismét egy minden szempontból minőségi regényt alkotott. Nagyszerűen építi fel a karaktereit, akiket szépen formál a történet során. A cselekmény végig izgalmas. Bár volt néhány kiszámíthatóbb pont, azért bőven tudott meglepetéseket is okozni. Természetesen romantikából és szenvedélyből ezúttal sem volt hiány.

A kezdeti ellenszenv ellenére ugyanis Léna és Matti között elképesztően izzott a levegő. Amikor pedig végre átadták magukat az érzéseiknek... hát, hűha! Igazán érzéki jeleneteket kaptunk, ráadásul minden tökéletes ízléssel és gyönyörűen megírva.

És számomra az írónő regényeiben az egyik legfontosabb elem továbbra is a leírások. Legyen szó az érzelmekről, a szereplőkről vagy magáról a cselekményről, mindent hihetetlenül átélhetően ad át. Most is magam előtt láttam az egész történetet.

Ami pedig mindig óriási pluszpont nálam, hogy Tünde olyan helyszíneket választ a regényeihez, ahol ő maga is járt. Pont ezért én is úgy éreztem, mintha Helsinkiben lennék. Fantasztikusan mutatta be az országot, a várost, a tájakat, a nevezetességeket, az éghajlatot, a szokásokat és a kultúrát. Mindezt úgy, hogy egyetlen pillanatra sem vált szárazzá vagy unalmassá. Sőt! Már-már egy remek útikönyvet is kaptunk Helsinkihez, amelyben egy gyönyörű és szórakoztató romantikus történet bontakozik ki.

Imádom olvasni, ahogyan mesél. A legapróbb részletet is magam előtt látom a sorainak köszönhetően.

Szóval, ha ti is unjátok már ezt a meleget, és szívesen eveznétek egy kicsit hűvösebb vizekre, akkor irány Matti és Léna kalandja, amely egészen Helsinkibe repít benneteket!

Egy szórakoztató, sokszor vicces regény, amelynek ezúttal is megvan a maga komolysága. Nehéz témák, fontos mondanivaló, szerethető szereplők, mesés helyszínek és egy csodás románc a gyönyörű Finnországban.

És vajon hol köt ki végül a párosunk? Budapest vagy Helsinki?

Olvassátok el, mert Tünde minden kérdésre választ ad!

Én pedig ismét köszönöm az élményt és a bizalmat! 💛💜







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. augusztus 3.

Báló Fruzsina - Értem ​születtél

  📚 Könyvajánló 📚


Fehérvári Léna élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, amikor egy autóbalesetben elveszíti a vőlegényét, és a sérülései miatt táncoskarrierjének is búcsút kell mondania. Lénát depresszió és bűntudat gyötri, és végül úgy dönt, megpróbál új életet kezdeni: Zircre költözik néhai nagymamája házába. Itt már az első napon összefut a jóképű szomszéddal, Zsomborral, s noha az első találkozás egyáltalán nem nevezhető barátságosnak, lassan kölcsönös szimpátia alakul ki kettejük között.
Vajon lehetséges tartós kapcsolat az önváddal küzdő Léna és az ugyancsak mély sérüléseket hordozó, tartós elköteleződésre képtelen Zsombor között? Báló Fruzsina első kötete, az Értem születtél hamisítatlan romantikus regény, valódi csemege a műfaj kedvelői számára.





Nagyon szépen köszönöm a könyv elolvasására a felkérést és bizalmat az írónőnek! 💜






Óriási örömmel és nagyon jó megérzésekkel kezdtem bele ebbe a regénybe. Egy magyar szerző első könyve mindig különleges élmény, és azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem csalódtam a megérzésemben. Már az első oldalaktól éreztem, hogy ezt a történetet nagyon fogom szeretni. Ráadásul kívül-belül gyönyörű könyvről beszélünk.

Egy nehéz történetet kapunk, mégis rengeteg csodás percet és megható olvasási élményt adott nekem. Ezúton is szeretném megköszönni a felkérést és a példányt. Nagyon hálás vagyok, hogy elolvashattam.

Nyilván nem vagyok szerkesztő vagy szakember, aki meg tudná mondani, milyennek kell lennie egy első regénynek. Viszont rengeteget olvasok, így a saját olvasói tapasztalataimra és meglátásaimra tudok hagyatkozni.

Egyrészt érezhető, hogy első könyvről van szó, másrészt viszont már most látszik, hogy a szerzőnek óriási tehetsége van. Elképesztően szépen és érzékletesen fogalmaz. Remekül építette fel a karaktereit, a történetet és a cselekményt. A leírások gyönyörűek és részletesek, pont annyira, amennyire kell. Sem nem túl sok, sem nem túl kevés. Legyen szó a szereplőkről vagy a helyszínekről, minden olyan élővé vált, hogy az egész történet egy gyönyörű filmként pergett le előttem. Minden érzelmet át tudtam élni, és azokból bizony bőven jutott.

Voltak ugyan apróbb észrevételeim, illetve olyan részek, ahol én személy szerint még szívesen olvastam volna többet. De pontosan ettől szép az írás is: minden szerző könyvről könyvre fejlődik. Ezek egyáltalán nem olyan dolgok voltak, amelyek elvettek volna az élményből, inkább olyan apróságok, amelyeket olvasóként én még szívesen láttam volna.

Néhány ilyen észrevételtől eltekintve abszolút imádtam ezt a könyvet. Hihetetlenül jó kikapcsolódás volt, a maga nehéz témái ellenére is.

Már a fülszöveg is sejteti, hogy nem egy könnyed, szirupos romantikus történetet kapunk. Nagyon tetszett, hogy végig életszagú és hiteles maradt a regény. Könnyű azonosulni a szereplőkkel.

Léna egy fiatal nő, aki egy tragikus baleset után nemcsak a szenvedélyét, a táncot veszíti el, hanem a vőlegényét is. A történteket ráadásul hatalmas bűntudattal cipeli magával.

Fájdalmasan indul ez a történet, és sokáig az is marad. A gyászfeldolgozás minden nehézségével együtt. Mégis eljön Léna életében az a pont, amikor ráébred, hogy változtatnia kell. Ezért Zircre, a nagymamája régi otthonába költözik. Egy részben új, részben ismerős környezetbe, távol a korábbi életétől, a családjától, az ismerősöktől és a sajnálkozó tekintetektől. Bár a szülei mindenben mellette állnak, erre az új kezdetre szüksége van.

Nagyon szerettem végigkövetni ezt az utat. Azt, ahogy minden fájdalom ellenére próbált újra talpra állni. Még akkor is, amikor rémálmok gyötörték, és önmagát okolta. Az írónő ezeket az érzéseket rendkívül hitelesen és érzékletesen mutatta be.

Az új környezet, az új munkahely, az új barátok mind hozzájárulnak Léna gyógyulásához. Imádtam ezeket az aprónak tűnő pillanatokat, mert pontosan ezek jelentették számára az újrakezdés alapjait.

Természetesen egy férfi sem hiányozhatott a történetből. Zsombor elsőre nagyképűnek és macsónak tűnik, de nagyon hamar kiderül, hogy óriási szíve van. Neki is megvannak a saját traumái és félelmei, amelyeket a családi minták alakítottak ki benne. Különösen érdekes volt erről olvasni.

Mindkettőjük karaktere azonnal belopta magát a szívembe. Jó volt látni, ahogy Léna napról napra gyógyul, részben ennek a pimasz fickónak is köszönhetően. Imádtam a szócsatáikat, hogy Léna sosem hagyta magát, hanem mindig felvette a kesztyűt. Remek párost alkottak.

Az elejétől kezdve érezhető volt közöttük a kémia. A vonzalom szinte szikrázott, mégis mindketten féltek közeledni egymáshoz. Aztán tudjuk... ember tervez, Isten végez.

Talán egyetlen dolog volt, amiből én még szívesen kaptam volna többet, és ez a kapcsolatuk alakulása. Érezhető volt a kémia, a romantika és a szenvedély is, viszont én olvastam volna még több közös jelenetet róluk. Nem feltétlenül több erotikára gondolok – sőt, kifejezetten tetszett, hogy nem erre épült a történet –, inkább még néhány olyan pillanatra, amely tovább mélyíti a kapcsolatukat. Ez abszolút nem negatívum, inkább csak azt mutatja, hogy még nem engedtem volna el Léna és Zsombor kezét.

Voltak kiszámíthatóbb momentumok, de közben olyan fordulatokat is tartogatott a történet, amelyeknél csak pislogtam. Meglepetésből nem volt hiány.

Összességében imádtam ezt a regényt. Lehetett volna számomra még egy kicsivel több közös pillanat a főszereplők között, de így is teljesnek éreztem a történetet. A szerző gyönyörűen fogalmaz, rengeteg érzelmet adott át. Sokszor könnyeztem, sokszor nevettem, reménykedtem és együtt gyógyultam a szereplőkkel.

Csodás volt végigkövetni az útjukat, a gyógyulásukat, a félelmeiket és azt, hogy ezek milyen akadályokat gördítettek eléjük. Vajon képesek lesznek legyőzni őket?

Egy első regényhez képest szerintem bámulatos bemutatkozás volt.

Léna és Zsombor személyét azonnal megszerettem. Jó volt látni, hogy a veszteségeik ellenére újra megtalálták önmagukat és a szenvedélyeiket, még ha más formában is. Látni őket a családjukkal, a barátaikkal, együtt sírni és nevetni velük, végigkísérni egy szerelem születését, amely fájdalomból, félelmekből és kétségekből bontakozott ki.

Nekem egyedül a vége jött el túl gyorsan. Még olvastam volna őket. De közben abszolút megkaptam mindazt, amit ettől a történettől vártam.

Csak gratulálni tudok, Fruzsi! Csodás kezdet volt. Szívből remélem, hogy hamarosan újra olvashatok tőled.

Ti pedig adjatok esélyt a fantasztikus magyar szerzőinknek! Fruzsina ezzel a regénnyel egy könnyekkel, reménnyel és rengeteg érzelemmel teli utazásra invitál. Irány Zirc, egy új élet kezdete.







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. augusztus 2.

K. M. Moronova: The ​Fabric of our Souls – Lelkünk vékony szövete

 📚 Könyvajánló 📚


Huszonhat éves vagyok, és meg akarok halni

Amikor élve felébredek a kórházban, és a fivérem fölöttem sír, ez a pillanat mindent megváltoztat. Elintézte, hogy felvegyenek a Harlow Szentélybe, ebbe a szokatlan rehabilitációs központba, ahol újszerű módszereket alkalmaznak, egy intézetbe, aminek legendás a múltja. Itt ismerkedem meg a szobatársammal, akinek kegyetlen a tekintete és a humorérzéke az enyémnél is morbidabb. Különös vonzalom támad közöttünk.

Én a halál után sóvárgok, ő az élet után.

Képes-e két ilyen ember meggyógyítani egymást?




Nagyon köszönöm a példányt a Rainy Days kiadónak! 💚




Amennyire féltem ettől a regénytől, annyira szerettem. Sőt! Meglepve a barátnőmet, nekem még nagyobb kedvencem is lett, mint a szerző előző, itthon megjelent regénye.

Pedig volt bennem félelem. Mindenkitől azt hallottam – amit már a fülszöveg is alátámaszt –, hogy ez közel sem egy átlagos történet. Lelkileg nagyon nehéz és megterhelő. Mégis mindenképpen el szerettem volna olvasni. Ez nem mindenkinek való regény, én viszont kíváncsi voltam rá. Szeretek ilyen történeteket is olvasni. Szerintem fontos, hogy ezeket is tudjuk befogadni és megérteni.

Ahogy haladtam az olvasással, rájöttem, hogy ez a szerző egyik sajátossága. Az, hogy megdöbbentő történeteket ír. Sokkolja az olvasót a karaktereivel, a fordulataival és a történéseivel. De ezt kizárólag jó értelemben mondom. Jó, hogy vannak olyan írók, akik nem félnek nehezebb, komolyabb témákhoz nyúlni, és úgy megírni őket, hogy jóformán minden oldalon csak pislog az ember.

Nos, K. M. Moronova ezt érte el nálam. Szereti feszegetni a határokat. Talán a sajátját is, de mindenképpen a miénket, olvasókét.

Adott egy történet, amelynek főhőse Wynn. Egy lány, aki egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után egy kórházban ébred. Elege van az életből, elfáradt, már szinte semmi sem érdekli. Azért írtam, hogy szinte, mert ott van neki a bátyja, aki mindennél jobban szereti, próbálja megérteni, és minden erejével segíteni neki.

Számomra – és szerintem sokunk számára – megdöbbentő egy olyan lányról olvasni, akiben ilyen érzések és gondolatok kavarognak. Legalábbis azoknak, akiket soha nem foglalkoztattak hasonló érzések. Mert lássuk be, hála Istennek nem ez a leggyakoribb jelenség. Én legalábbis sem a saját életemben, sem a környezetemben nem találkoztam ilyesmivel.

Pont ezért volt érdekes belelátni Wynn gondolataiba. Hogy miként jut el valaki idáig. Erre a pontra az életében. És talán ez a regény legfontosabb kérdése is: lehet-e ebből visszaút? Találhat-e valaki olyan kapaszkodót, amely miatt végül azt mondja: igen, élni akarok?

Ebben segítségére van egy különleges hely, a Harlow Szentély. Esküszöm, ez a hely tartogatta számomra a legtöbb meglepetést. Elsőre egy átlagos intézetnek tűnik, ahol különféle mentális betegséggel küzdő embereket kezelnek. Ez igaz is, de voltak szabályai… vagy inkább sokszor éppen azok hiánya lepett meg. Néha csak pislogtam, hogy "oké… most tényleg?" És igen.

Az írónő pontosan tudta, hogyan hökkentsen meg. Általában jó értelemben. Már kezdem elfogadni, hogy ez az ő módszere. Morbid dolgok, brutális csavarok, megdöbbentő tények és hihetetlenül nyers, életszagú jelenetek. Legyen szó akár a szereplőiről is.

Wynn életében ugyanis még a kórházban felbukkan valaki. Egy rejtélyes fiú, aki sokáig az is marad. Titokzatos, kiismerhetetlen. A Harlow-ban találkoznak újra, és számomra Liam karaktere lett az egész regény legzseniálisabb része. Ugyanakkor ő a legnehezebb is, hiszen neki is megvan az oka, amiért ott van. Megvannak a maga démonai. Ahogy pedig egyre több minden derült ki róla… hát… hűha. Totális döbbenet volt. Hogy mit miért tett, mi vezérelte, és mi elől menekült. Lelkileg nagyon nehéz volt átélni mindezt velük.

Mindkettejük karakterét nagyon szerettem. Próbáltam megérteni őket. Az írónő továbbra is remekül ért ahhoz, hogy megszerettesse és megértesse az olvasóval a szereplőit.

Én főleg együtt imádtam őket. Látni, hogyan hatnak egymásra. Nagyon tetszett, hogy eleinte megvolt köztük az az "utáljuk egymást" hangulat, aztán a következő pillanatban már egymás karjaiban kötöttek ki. Az írónő ezúttal is bőven szőtt a történetbe szenvedélyt és erotikát, de számomra végig az abszolút elfogadható határon belül maradt. Ezeket a részeket is remekül írta meg.

Jó volt végigkövetni, hogyan ismerkedett meg a páros, hogyan kezdtek vonzódni egymáshoz, miként engedték át magukat az érzéseiknek, és hogyan lett mindez valami sokkal több.

Voltak még kedvenc szereplőim is. Lanston például. 

Örültem, hogy a szerző végül nem lépte át az én határaimat. Pedig volt egy tippem, merre fog elmenni a történet. Kicsit meg is könnyebbültem, hogy nem lett igazam.

A történet hátterében fut egy krimis, thrilleres szál is, ami még több találgatnivalót ad az olvasónak. Egy kis nyomozós hangulata is volt. A kis detektívjeink Wynn, Lanston és Liam. De vajon lehet, hogy valaki sokkal többet tud annál, mint amennyit elmond?

Ez a regény számomra végig a megdöbbenésekről és a meglepetésekről szólt. Megmutatta a lélek legsötétebb mélységeit, ugyanakkor a legszebb magasságait is. Rengeteg nehéz pillanatot és gondolatot kaptunk, amelyek bőven adnak min elgondolkodni.

Fájdalom, félelmek, mentális betegségek, önbántalmazás… nehéz témák sokasága, de a lehető legéletszerűbb módon megírva. Ebben továbbra is remekel az írónő. Igazi érzelmi utazás volt ez.

Ahogy mondtam, amennyire féltem tőle, annyira szerettem.

Ez nem egy cuki, rózsaszín regény. Épp ellenkezőleg. Nyers, fájdalmas és elgondolkodtató. Mégis akadnak benne vicces pillanatok is, hála a szereplőknek. Van benne szenvedély, romantika, szeretet – legyen az baráti vagy családi –, elképesztően szépen alakuló kapcsolatok, brutális csavarok és rengeteg meglepetés.

Nehéz, ugyanakkor gyönyörű történet. Nagyon örülök, hogy volt lehetőségem elolvasni. Mély hatással volt rám, rengeteget gondolkodtam rajta, és hihetetlenül sokat adott nekem ez a regény.

Ha nem féltek elmerülni egy keményebb, nehezebb témájú történetben, akkor Wynn, Liam és a Harlow Szentély számotokra is rengeteg emlékezetes pillanatot tartogat. Ne hagyjátok ki! Én egyetlen pillanatra sem csalódtam az írónőben.

Sőt… a végére már csak egyetlen dolog járt a fejemben: végtelenül kíváncsi voltam, hová futhat ki ez a történet… 🙈







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. július 31.

Kerri Maniscalco: Kingdom ​of the Cursed – Átkozottak királysága (Gonoszok királysága 2.)

📚 Könyvajánló 📚


Egy nővér. Két bűnös herceg. Folytonos megtévesztés némi bosszúval fűszerezve… Üdvözlünk a pokolban!

Miután eladta a lelkét, hogy a Gonoszok királynéja legyen, Emilia a Harag hercegével a Hét körbe utazik, ahol kitárul előtte a bűn csábító világának kapuja.

Megfogadja, hogy bármit megtesz, hogy megbosszulja szeretett testvére, Vittoria halálát… még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy jegyességre kell lépnie a Kevélység hercegével, a démonok királyával.

A Gonoszok udvarának legelső szabálya? Ne bízz meg senkiben! A csalárd hercegek, fényűző paloták, titokzatos meghívók és ellentmondásos nyomok között Emilia magányosabb, mint valaha. Megbízhat egyáltalán Haragban, aki szövetségese volt a halandók világában? Vagy a herceg veszélyes titkokat rejteget a valódi természetéről?

Útja során Emilia minden elképzelhető próbatétellel szembekerül. Vajon megleli a mágikus tárgyakat, amelyek feloldják a múltja talányait, és megadják a válaszokat, melyekre vágyik…?

Vesd bele magad a szenvedélybe!





Amíg az első rész egy remek bevezetője ennek a sorozatnak, ahol megismerhetjük a hősnőt, a bűnöket és ezt a különleges világot, addig itt már megkaptam azt, amire nagyon vártam.

Hogy még jobban elmerüljünk a gonoszok és a bűnök világában.

Itt már magára a cselekményre is nagyobb hangsúlyt fektetett a szerző. Valamint, ne kövezzetek meg, de végre egy kicsit nagyobb szerepet kapott Harag és Emília kapcsolata is.

Az első rész minden szempontból egy mesélő, bevezető kötet volt. Itt már sokkal jobban pörögtek az események, és egyre több mindenre derült fény. Kezdenek összeállni a képek. Kinek mi az indítéka? Melyik szereplőt mi vezérli? Titkokra derül fény, és elképesztő meglepetéseket kapunk.

Több karaktert is megismerhetünk, és végre még jobban beleláthatunk a gonoszok valódi világába is, hiszen Emília már maga is a vendégszeretetüket élvezi. Konkrétan Harag házáét.

Imádtam, hogy ez a rész végre sokkal jobban koncentrált rájuk. Külön-külön is a személyiségükre. Még jobban megismerhettük őket. És ha tudtuk is, mi hajtja őket, az írónő azért még mindig tudott meglepetést okozni.

Nem meglepő, főleg Harag karakterével.

Ő még mindig egy hatalmas rejtély számomra. Néha azt gondolom, tudom, mit miért tesz, mi hajtja, közben pedig olyan dolgok derülnek ki róla, hogy az olvasó álla a földön koppan.

Én mégis imádom a pasast.

A stílusát, a szarkazmusát. Amiben egyébként nagyon hasonlít a lányra. Pont ezért remek kis párbeszédeik születnek.

Jó volt végre, hogy a történet egy kicsit csak rájuk is koncentrált. Persze a fő cselekmény is pörgött, érkeztek a meglepetések és a fordulatok, de imádtam, hogy végre köztük is kezdett alakulni valami.

A vonzalom mindig is megvolt, de itt a szerző már jóval magasabb szintre emelte azt, ami közöttük van. Mindezt igazán szenvedélyesen és tüzesen adta át. Odáig voltam ezért a párosért.

Főleg Haragért, aki azért még mindig sokat visszatart magából. Közel sem adott még bele mindent ebbe a kapcsolatba, bármi is alakuljon végül köztük. Tetszik, hogy még ő maga sem tudja pontosan, mit engedhet meg magának. Nem igazán tudja, akarja vagy meri átadni magát annak, ami Emíliával közöttük alakulhatna.

Nem kérdés, hogy a harmadik kötetben dől majd el minden. Kíváncsi leszek, vajon lesz-e ennek a románcnak teljes beteljesedése, és hogyan kivitelezi ezt végül a szerző.

Az biztos, hogy a páros jó úton halad.

Imádtam őket. Imádtam velük átélni ezt a kalandot, és egyre jobban megismerni ezt a különleges világot.

Az írónő továbbra is, sőt, ha lehet, még érzékletesebben és jobban adta át mindezt, mint az első kötetben. Vagy szimplán lehet, hogy én jobban imádtam a gonoszok és a bűnök házaiban kalandozni, mint az emberi világban.

Szerintem zseniálisan festette le nekünk ezt a világot a szerző. Minden leírását imádtam. Legyen szó a házakról, a hatalmi viszonyokról – mert intrikákból ezúttal sem volt hiány –, vagy éppen a karakterekről.

A férfiak egyszerűen zseniálisak. De a nőket sem kell félteni ebben a világban. Ráadásul Kerri ilyen téren is tartogat még néhány igazi hűha-faktoros meglepetést.

Az érzelmeket is lehengerlően adta át. Az incselkedő, szenvedélyes perceket, a humort, a törődést, a kételyeket és a félelmeket.

Sok kérdés merült fel bennem, és voltak olyan korábbi kérdések is, amelyekre ezúttal választ kaptunk. De nem kérdés, hogy a végső finálé még hátravan.

Én már alig várom!
Imádom ezt a sorozatot! Örülök, hogy végül adtam még egy esélyt neki. Vétek lett volna kihagyni.







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. július 28.

Anne Raven - Kárhozott

           📚 Könyvajánló 📚


Nem félek a sötétségtől.
Attól félek, hogy felismerem magam benne.

Raven arra tette fel az életét, hogy mások elméjében kutassa a töréseket. Pszichiáterként tudja, hol húzódnak a határok, és pontosan érzi, mikor lépi át őket. Amikor találkozik Callum Thorne ügyvéddel azonnal a pokolra kívánja. A férfi arrogáns, nyers és Raven számára maga a veszély.
Az, akitől menekülnie kellene… és akire mégis vágyik.

Callum a város árnyékában él. Nem hisz a megváltásban, csak az ítéletben. Elrejti az igazi arcát, vérrel írja a saját igazságát, és pontosan tudja: amit tesz, arra nincs bocsánat. Esze ágában sincs szeretni, mert aki szeret, az veszít, és ő már mindent elvesztett, amit valaha fontosnak hitt.

De Raven nem fél tőle.
Még akkor sem, amikor megismeri az igazságot.
Akkor sem, amikor ráébred: a férfi, akibe beleszeretett, az a szörnyeteg, aki álmában üldözi.

Egy történet hatalomról és megszállottságról.
Egy férfiról, aki a sötétben él.
És egy nőről, aki elég bátor ahhoz, hogy belépjen oda érte.



Nagyon köszönöm a példányt a Pitypang kiadónak! 💙



Ez a könyv… Hát, hűha! Számomra hatalmas élmény volt. Maga a történet is az idei évem egyik nagy kedvence lett, ezáltal pedig új kedvenc szerzőt is avattam Anne Raven személyében. Hihetetlen, hogy még csak most olvastam tőle először. Igaz, ahogy mondani szokták: jobb későn, mint soha.

Egy tökéletes dark romance történetet kaptam tőle. Magát a sztorit fantasztikusan jellemzi a könyv külseje, ami már első pillantásra megragadja az olvasót. Sötét, sejtelmes, veszélyes. Pont, mint a történet, amit rejt. Nagyon ütős lett. És ha már a könyv külsejéről beszélünk, akkor a belső része felett sem lehet elsiklani. Az illusztrációk, valamint a fehér és a fekete tökéletes egyensúlya is lenyűgöző. Egyes szemszögek ugyanis fekete lapokra vannak nyomtatva. Hihetetlenül jól kivitelezett könyv. Gyönyörű.

A történet pedig, amit rejt, maga a veszély, a halál, a félelem, a titkok és a sok-sok meglepetés. Érzelmek sokasága, lehengerlő karakterek társaságában, akiknek azért a szép, jobb és néha egészen csodás percek is kijutnak.

Kétségtelen, hogy a könyv egyik legnagyobb erőssége maga a karakterábrázolás. Raven és Callum hihetetlen szereplők lettek.

Raven egy rosszul végződött eset elől menekül a városba, ahol pszichiáterként kezd el dolgozni. Egy mindent megváltoztató, sötét estén azonban majdnem valami szörnyűség történik vele. Akad viszont egy megmentője. Egy sötét, maszkot viselő férfi. Egy önjelölt igazságosztó, aki azóta az este óta is foglalkoztatja a nőt.

Csakhogy ne legyen egyszerű az élete, egy mogorva, nagyképű és néha kibírhatatlan ügyvéd képében egy másik férfit is megismer. De hogyan is kapcsolódnak ők össze? Hamarosan erre is rátérünk.

Addig is egy kicsit vissza Ravenhez.

Szuper női karakter lett. Megvannak a maga terhei, bűntudata és félelmei. Mégis próbál előre nézni, és a legjobb tudása szerint végezni a munkáját. Imádtam, hogy egyáltalán nem az a hősnő lett, akire először számítottam volna. Egy naiv, csendes nő? Közel sem!

Raven egy erős és okos nő, aki ki tud állni magáért és az igazáért. Nem fél sem az álarcos férfitól, sem pedig Callum rendíthetetlen erejétől. Nem fél beleütni az orrát olyan dolgokba sem, amikbe talán nem kellene. Abszolút egy olyan női karakter, akire bátran felnézhet az olvasó.

Igaz, ezt néha meg is sínyli, hiszen mindennek következményei vannak. Akadtak a történetben kemény részek és nehéz pillanatok. A szívem szakadt meg néha, és dühös voltam a történések miatt. De közben az írónő arról is gondoskodott, hogy tökéletesen összerakja az összetört darabjainkat.

És akkor itt van még nekünk a híres Callum Thorne.

A gazdag, nappal menő, kérlelhetetlen, rideg és nagyképű ügyvéd, akinek szintén megvannak a maga veszteségei, terhei és nem mellesleg a titkai. Éjszaka ugyanis egy önjelölt igazságosztó álarcát ölti magára.

Őszintén? Nem tudtam elítélni ezért.

A története szépen lassan kirajzolódik előttünk, és megértjük a miérteket. Mitől lett ez a férfi az, aki? Mi az, ami hajtja?

Imádtam a pasast!

Mivel ő és Raven is meglehetősen erős személyiségek, akadtak bőven csatáik. Olyan párbeszédek, amelyeken jókat lehetett nevetni, és amelyek néha remekül oldották a nehezebb részek hangulatát. Pont ezért voltak ők ketten annyira remek páros.

Hiába sérültek mindketten, hiába vannak meg a maguk indítékai, és hiába halad teljesen más irányba az életük, Raven egy hurrikán erejével söpör végig a férfi életén.

Remek volt látni, miként alakul a kapcsolatuk. Már az első találkozástól kezdve úgy szikrázott közöttük a vonzalom, hogy még az olvasó is lángra lobban. Szintén nagy kedvencem volt, hogy ők ketten miként hatottak egymásra. Főleg Raven a férfira.

Általa megláthattuk Callum egy gyengédebb, szerethető és szeretni képes oldalát is. A sebezhetőségét. És ha lehet, ilyenkor még jobban odáig voltam ezért a pasiért. Még akkor is, ha ő maga végig igyekezett ellenállni mindennek.

De mivel köztük olyan elsöprő volt a vonzalom… esélye sem volt.

A kérdés már csak az, hogy ilyen múlttal és ilyen kilátásokkal vajon lehet-e jövője kettejüknek?

Ezzel és magával a cselekménnyel kapcsolatban is millió kérdés merül fel az olvasóban. Az írónő remekül sző bele titkokat, csavarokat és krimis szálakat a történetbe, olyan meglepetéseket okozva, hogy én sosem tudtam, mire számítsak. És ahogy szépen lassan összeállt az a bizonyos nagyobb kép?

Döbbenet volt.

Zseniálisan kigondolt és kivitelezett mindent az írónő. Brutálisan jól rakta össze a sztorit, az összefonódó szálakat és az egész cselekményt.

Imádtam, ahogy ír. A stílusát. Ahogy megalkotta ezt a két karaktert. Ahogy formálta őket a történet során. Lehengerlő volt olvasni.

A leírások, amelyek átadták a helyszíneket, a történetet és a karaktereket, mind fantasztikusak voltak. Az érzelmekről nem is beszélve. Hihetetlen magasságai és mélységei voltak ennek a történetnek. Egy igazi érzelmi hullámvasút.

Mégis élveztem minden egyes pillanatát. Az utolsó kis momentumot is láttam, átéreztem és átéltem. Zseniális élmény volt ezt a könyvet olvasni.

Az egész dark romance vonal is tökéletesen működött. Nem vitte el a sztorit, nem ezen volt a fő hangsúly. Minden szuper egyensúlyban volt. Két olyan karakter társaságában, akik elképesztőek lettek.

Le a kalappal az írónő előtt!

Ez a könyv kívül és belül is brutálisan nagyot ütött. Ha szeretitek a műfajt, ti se hagyjátok ki! Ráadásul Anne Raven még sokkal többet is ad az olvasónak ezzel a történettel, mint egy egyszerű dark romance regény.

Nálam egyértelműen az idei év egyik nagy kedvence lett. 🖤📖✨





Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. július 27.

Jillian Meadows: Give ​Me Butterflies – Jöhetnek a pillangók (Oaks Sisters 1.)

           📚 Könyvajánló 📚


Megható, szenvedélyes munkahelyi románc egy tudományos múzeum falai közt.

Millie-t soha nem érdekelték az elvárások. Gyerekkori rajongása a bogarak és a természettudomány iránt a rovartan területére kalauzolta őt, és kurátorként naponta inspirálja a múzeumba látogatókat. Nagy álma, hogy a Rovartani Tár osztályvezetőjévé váljon, ezért amikor a pozíció megüresedik, elhatározza, hogy semmi sem térítheti el a céljától. Főleg nem Finn, a mindig mogorva kolléga, akinek rosszalló tekintete, mélykék szeme és megszámlálhatatlan csillagászati mintás nyakkendője van… Nem mintha Millie ezekre odafigyelne.

Finn nem szándékosan mogorva mindenkivel, csupán nehezen tartja egyensúlyban az élete különböző területeit: egyedül neveli unokahúgait, igyekszik, hogy legalább néha ne égesse oda a vacsorájukat, gyászolja elveszített nővérét, és közben a múzeumban is helyt kell állnia. Nem engedheti el magát, és végképp nincs szüksége több bonyodalomra – különösen a ragyogó mosolyú, rendíthetetlenül optimista Millie-re, akivel szó szerint folyton összeütközik.

A férfi túl bogaras. A nő vakítóan ragyog, akár egy csillag. Nem áll szándékukban közelebbről megismerni egymást, de mivel Finn tagja a pozícióra interjúztató bizottságnak, ez elkerülhetetlen. Millie hamarosan rájön, hogy a karrierjét kockáztatni egy dolog; a szívét kockáztatni viszont már egészen más.

Készülj fel a gyomrodban repkedő pillangókra!




Nagyon köszönöm a példányt a Könyvmolyképző kiadónak! 💚





Engem bevallom, külsőre vett meg ez a kötet. Irtó cuki és gyönyörű szerintem. Nem túl sok, mégis figyelemfelkeltő. Ránéztem, és egyszerűen tudtam, hogy ezt a könyvet olvasni akarom. A pláne és az igazi öröm pedig az volt, hogy végül a tartalmát is imádtam. 🥰💚

A borító és az egész kötet tökéletesen illik a regényhez, amit szintén egy aranyos, kis romantikus történetnek gondolhatnánk. Az is. És itt a hangsúly az is szón van. Ugyanis a romantika mellett bőven kapnak helyet szórakoztató és humoros elemek, de ugyanúgy a komoly, érzelmes momentumok is. Sőt! Könnyekből és szomorúságból sincs hiány.

Már a férfi főhős, Finn története is igencsak megérintett. A férfi imádja a munkáját, és kiváló is benne, a magánélete azonban mélyponton van. Elveszítette a szeretett nővérét egy betegség következtében. És ha a gyász feldolgozása önmagában nem lenne elég, a testvére két kislányt hagyott maga után. Két pici lányt, akik elveszítették az édesanyjukat, és most a nagybátyjukkal élnek.

Elképesztően sokszor könnyeztem meg ezt a történetet. Finnt és a lányokat. A férfit, aki imádta a nővérét, akivel remek kapcsolatot ápolt, és most mégis el kellett veszítenie. Most egy egészen új szerepben is helyt kellett állnia.

Persze Finn számára ez nem teljesen váratlanul jött. A testvére betegsége alatt mindannyian próbáltak felkészülni arra, amire senki sem akart igazán felkészülni. Nem volt kérdés, hogy Finn neveli majd a lányokat. Csakhogy egy fiatal, ambiciózus férfiról beszélünk, akinek addig megvolt a maga élete, tervei és elképzelései. Aztán egyszer csak ott találta magát úgy, hogy miközben a saját gyászával küzd, két kislányról is gondoskodnia kell.

Mindent megadni nekik. Biztonságot nyújtani. Szeretni őket. És valahogy megpróbálni pótolni azt, amit soha, senki nem tud pótolni: az édesanyjukat.

Szívet melengető volt látni, hogy Finn mit és hogyan tett ezekért a gyerekekért. A lányok pedig egyszerűen a legcukibbak voltak. Összetört szívűek, mégis próbáltak előre nézni. Avery és Eloise pillanatok alatt belopták magukat a szívembe. Az olvasó szíve megszakad értük, közben pedig hihetetlenül okosak, és olyan dumájuk van, hogy sokszor csak nevettem rajtuk. Az egyikük igazi öreg lélek, aki mindent tud és mindent lát, míg a másik sokkal félénkebb és visszahúzódóbb.

Finnel együtt ők hárman egyszerűen szuperek voltak. Imádtam nyomon követni a kis életüket, és különösen szerettem, amikor Millie is elkezdett egyre inkább csatlakozni ehhez a kis trióhoz. 

Millie, a történet női főhőse, ugyanabban a múzeumban dolgozik, mint Finn, csak ő a rovartani részlegen. Imádja a munkáját, ami igazán különleges, és nagyon tetszett, ahogyan a szerző ezt a világot bemutatta. Finn munkáját és Millieét is. Egyáltalán nem unalmasan vagy szárazon, hanem abszolút élvezhető és érdekes módon.

Millie egy azonnal megkedvelhető fiatal nő. Különleges munkája van, remek a humora, és én nagyon bírtam őt. Természetesen neki is megvannak a maga terhei és nehézségei az életben, de jelenleg leginkább a munkájára koncentrál. Egy új pozícióra pályázik, amihez az út – többek között – Finnen keresztül is vezet.

A férfin keresztül, akit ő mindig is komoly, kissé arrogáns és morcos embernek ismert.

Aztán közös munka, közös programok és egyre több együtt töltött idő következik, és szépen lassan elkezdik igazán megismerni egymást. Nemcsak a munkában, hanem az életben is.

Millie a lányokat is megismeri, amikor részt vesznek egy, a múzeumban szervezett programon, és hamar kiderül, hogy remekül bánik velük. Finnt pedig teljesen meglepi, amikor elkezdi meglátni Millie egy másik oldalát.

Különböző személyiségek, mégis ugyanazokat az értékeket tartják fontosnak. Mindketten rajonganak ezért a két cuki kislányért, és ebből rengeteg igazán édes jelenet születik. A szerző pedig remekül szövi ezeket a történetbe, tökéletesen ellensúlyozva velük a komolyabb, fájdalmasabb részeket.

Nagyon tetszett a szerző írásmódja. Ahogyan megmutatja a karaktereit, ahogyan végigkövethettem a fejlődésüket, és ahogyan minden érzésnek megadja a maga helyét.

Millie és Finn fantasztikusak voltak együtt. Imádtam a szócsatáikat, a kapcsolatuk alakulását és azt, ahogy fokozatosan egyre közelebb kerültek egymáshoz. A kémia köztük egyszerűen lehengerlő volt. Tüzes és szenvedélyes. 🔥💚 Ezeket a részeket is remekül adta át a szerző.

A leírásai alapján szinte egy gyönyörű történetet láttam magam előtt, amelyben minden érzelmet tökéletesen át tudtam élni és érezni.

Lehengerlő az írónő stílusa. Én biztosan új kedvenc szerzőt avattam, és azt hiszem, új kedvenc regényt is. 

A Jöhetnek a pillangók egy igazán cuki és szórakoztató olvasmány, amelyben a komoly témák is fontos szerepet kapnak. Gyászfeldolgozás, fájdalom és könnyek, de az írónő gyönyörűen vezet végig minket ezen a sokszor nehéz úton. Közben pedig rengeteg vicces, megható és szívet melengető pillanatot élhetünk át a lányokkal, Millie-vel és Finnel.

Egy történet két emberről, akik egy kezdetben kissé ellenséges munkakapcsolatból indulva találnak egymásra. Egy érzéki és gyönyörű szerelem története, miközben egy család története is kirajzolódik előttünk. Problémákkal, nehézségekkel, veszteséggel és gyásszal, de közben rengeteg szeretettel.

Néhol nehéz volt olvasni, máskor viszont egyszerűen csodálatos. Nagyon a szívemhez nőttek a szereplők, és amilyen szép kis könyv kívülről, olyan mesés történetet rejt belül is. 

Ha nem féltek az olyan regényektől, amelyek néha könnyeket csalnak a szemetekbe, de szeretnétek egy cuki, szórakoztató, romantikus és közben érzelmes történetet olvasni, akkor a Jöhetnek a pillangók szerintem tökéletes választás lehet.

Én egy kicsit Ali Hazelwood regényeihez tudnám hasonlítani – csak nekem ez a történet még sokkal jobban tetszett. 💚🥰💚








Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. július 21.

Aux Eliza - A ​könyvek városa (Írósuli 1.)

          📚 Könyvajánló 📚


Nagyon köszönöm a felkérést és a példányt az írónőnek ! 💙




Már a borítójával is teljesen elvarázsolja az olvasót ez a kötet. 😍💙 Van benne valami különleges, mesés hangulat, ami azonnal magával ragad. A könyvek, az írás és az olvasás szeretete pedig nálam mindig biztos pont. 

Nem lett nálam egy igazi hűha könyv. Ne értsétek félre, csodás a sztori, remek a kivitelezés, és pláne imádtam, hogy tényleg az írás, az olvasás és maguk az olvasók állnak a középpontban. Ezért is mondtam rá igent, amikor megkeresett vele a szerző. Hiába nem én vagyok a célközönsége. Ez ugyanis egy ifjúsági regény, egy szuper fantasy világgal.

Egy igazán különleges történet, ami egy kicsit kiszakít a hétköznapokból, és elrepít egy olyan világba, ahol a könyveknek, a történeteknek és az álmoknak is fontos szerepük van. ✨ Nagyon szerettem ezt a hangulatot, és azt is, ahogy az írónő megmutatja, mennyi minden rejlik egy-egy történet mögött. Mert néha nemcsak az a fontos, amit leírunk, hanem az is, amit a sorok között érzünk. 

Én már öreg vagyok ahhoz, hogy én legyek az, akihez elsősorban szól ez a történet. De ettől függetlenül egy abszolút szerethető és élvezhető olvasmány volt.

A főszereplő fiatalok hamar a szívünkhöz nőnek. Mindannyian más-más személyiségek, de éppen ez teszi őket olyan szerethetővé. Sokaktól hallottam korábban, hogy van egy kis Harry Potter-vibe-ja a sztorinak. Nos, voltak olyan momentumok, amikben én is éreztem ezt, főleg a varázslóiskolás hangulatot. Csipetnyi mágia, varázslatos pillanatok, titkok, nyomozgatás, történelmi vonatkozások, és természetesen minden, ami maga az írás és annak szeretete. Na meg az olvasás. 📚✨

Tényleg úgy gondolom, hogy egy fiatal olvasónak tökéletes választás lehet. Sőt, akár egy olyan könyv is, ami segít megszerettetni az olvasást. 

Mint mondtam, nálam a hűha-faktor elmaradt, de ezt szimplán annak tudom be, hogy nem én vagyok a könyv célközönsége. Ettől függetlenül, könyvesboltban dolgozva, akár olvasatlanul is remekül lehet ajánlani, és azt látom, hogy a fiatalok szeretik is.

Szóval, ha van gyerkőcötök, vagy ismertek olyan fiatalt, aki szereti a fantasy történeteket, a kalandokat és természetesen a könyveket, jó szívvel tudom ajánlani. Egy különleges világ, remek karakterek és egy történet, ami csupa móka és kaland. Nem mellesleg pedig csupa könyv. 🥰📚✨

Ha nem is engem célzott meg igazán ez a történet, ettől még remek élmény volt elolvasni. Örülök, hogy most már, ha kell, úgy tudom ajánlani, hogy én is ismerem a történetet, és elolvastam. 

Ezúton is nagyon köszönöm a bizalmat az írónőnek! 💙📚




Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.