2026. november 10.

Olivia Brice - Csak ​játsszuk el!

  📚 Könyvajánló 📚


Az Ellenség a fagyöngy alatt című könyvből megismert világ visszatér… ezúttal az ikertestvérek történetével, egy önállóan is olvasható kötetben.

Lina Wallace még nem sejti, milyen bajba keveri magát, amikor beleegyezik, hogy egy munka miatt eljátssza az ikertestvérét, Lunát. A feladat egyszerűnek tűnik: berendezni a hegyek közt megbúvó, bájos svájci kastélyt.
Azonban semmi sem a tervek szerint alakul. A legnagyobb problémát Charlie Burns, Luna férjének kiállhatatlan ikertestvére jelenti, akivel három héten át szerelmes házaspárt kell alakítaniuk.
Csakhogy Lina és Charlie utálják egymást. A gyűlöletük szinte tapintatható. Vélt és valós sérelmek, egy nagy adag makacsság és a bezártság mindkettőjük legrosszabb oldalát hozza elő.
Vajon meddig lehet büntetlenül megjátszani a nem létező érzéseket, mielőtt azok valóságossá válnak?
Szerelem és gyűlölet közt vékony a határ, főleg, amikor rájössz, hogy az ellenséged az egyetlen, aki igazán lát téged.




Nagyon köszönöm a példányt a Pitypang kiadónak 💜





Ez volt az első könyvem az írónőtől, de már rögtön az elején tudtam, hogy nem az utolsó. Azóta már elolvastam Lina és Charlie tesóinak történetét is.

Hivatalosan nem sorozat, hiszen a regények abszolút megállják a helyüket külön-külön is. Akkor is, ha csak az egyiket olvasod. Bár garantálom, hogy ha egyet elolvasol, úgy jársz majd, mint én. Azonnal akarod a másikat is!

Igaz, az Ellenség a fagyöngy alatt című könyvet már kissé nehézkes beszerezni. (Egy jó tipp: a Pitypang Kiadó és az Álomgyár weboldalán még rendelhető. 😊)

Adott nekünk tehát két ikerpár: Lina és Luna, valamint Charlie és Ryder.

Mire ez a történet játszódik, Luna és Ryder már egy párt alkotnak. A testvéreik, Lina és Charlie viszont nagyon nem jönnek ki egymással. És akkor még finoman fogalmaztam!

Egy igazi ellenségekből szerelmesek történet ez. Ráadásul tényleg mesés környezetben játszódik. Ami pedig igazán megkoronázza mindezt, az maga a szerző írásmódja.

Nagyon szépen, gördülékenyen ír. Érzékletesen, gyönyörűen fogalmaz. Remekül alkotta meg mind Lina, mind pedig Charlie karakterét. Bámulatos helyekre kalauzol a regénye által, méghozzá a gyönyörű svájci tájakra.

Én, aki imádom ezeket a hegyes-völgyes helyeket, valóságos kánaánban éreztem magam. A leírások alapján a legapróbb momentumokat is magam előtt láttam.

Csodásan adja át a regény az érzelmeket. Na, azokból bőven kijutott! Tekintve, hogy a párosunk ki nem állhatja egymást. Hiába alkotnak a testvéreik egy párt, ők nagyon nem jönnek ki egymással.

Pedig vannak hasonlóságok a személyiségükben, miközben mégis annyira különbözőek. De nem kérdés, én azonnal megszerettem őket. A dinamikájukat, azt, ahogyan utálták egymást, és azt is, hogy mennyire más céljaik voltak. Mégis volt egy közös pont a történet során: mindketten szerettek volna segíteni a testvéreiknek.

Akik a lakberendezés és az építészet területén tevékenykednek. Saját lábra álltak, és hatalmas lehetőség lenne számukra, hogy egy tehetős pár svájci hegyek között megbújó, kastélyszerű otthonát berendezzék és megtervezzék. Azonban egy betegség miatt ők nem tudnak elutazni.

Jött tehát az ötlet: ha már megvannak a saját hasonmásaik, miért ne mehetne helyettük Lina és Charlie?
Vagy lehet, hogy ez mégsem olyan jó ötlet?

Napokat, de akár hosszabb időt is együtt tölteni? Ráadásul párként megjelenni? Na, még mit nem! A hab a tortán pedig, hogy szakmailag is helyt kell állniuk a testvéreik munkájában.

A lecke tehát fel van adva!

Gyönyörű tájak, egy mesés ház, azonnal megszerethető karakterek. Problémák, hiszen a párosunknak el kell hitetnie mindenkivel, hogy imádják egymást, miközben ennek éppen az ellenkezője igaz. Ráadásul dolgozniuk is kell olyan szakmákban, amelyek tőlük meglehetősen távol állnak.

Mégis imádtam látni, miként kezdenek együttműködni. Nem hiányozhattak persze az egymás orra alá borsot törő pillanatok, a szócsaták és a sok nevetést hozó jelenetek sem. Jó volt látni, miként teszik félre a saját kis csatáikat azért, hogy Lunának és Rydernek segítsenek. Ráadásul közben ők maguk is kezdtek felengedni egymás társaságában.

Igazán megismerni a másikat. A gondolataikat, az érzéseiket, a terveiket.

Mindketten erős személyiségek, bohémok, akik szeretik belevetni magukat a kalandokba. Más területeken érvényesülnek, és persze megvannak a maguk terhei is. Legyen szó akár munkahelyi, akár családi problémákról.

A sok vidám és szép pillanat mellé azonban az írónő komoly témákat és dilemmákat is csempészett a regénybe. Engem főleg Lináék családi szála érintett meg. Sokszor megszakadt értük a szívem. Abszolút érthetőek voltak a reakcióik, az érzéseik és a döntéseik.

Lina és Charlie is fantasztikus karakterek lettek. Erősek, de néha nekik is megmutatkoznak a gyengeségeik. Rájuk is fér időnként, hogy valaki róluk gondoskodjon. Vidámak, szeretik az életet, de azért nekik is megvannak a maguk problémái. Ezeken remekül vezetett végig a történet. Jó volt látni, hogy ők maguk is mennyit fejlődnek ezen az utazáson.

Ami tényleg hihetetlenül sok élményt tartogatott! Poénok, vidámság, sok nevetés. Közben komoly témák és mondanivalók, amelyek megadták a történet mélységét. Nehéz, néha érthetetlen emberi kapcsolatok. Gondolok itt például a lányok szüleire. Sok szép pillanat, de persze könnyekből és félelmekből sem volt hiány. Láthatjuk, miként alakul egy kényszer szülte helyzetből egy gyönyörű, tüzes románc, majd valami sokkal erősebb kapcsolat.

Imádtam!

Mindent, ami ez a regény volt. Lina és Charlie párosát, a testvéreiket, a mesebeli helyeket, ahová hála az írónőnek én is eljuthattam. Jókat nevettem, láthattam kibontakozni egy gyönyörű kapcsolatot, és rengeteg elgondolkodtató pillanatot is tartogatott számomra.

Egy tökéletes, szórakoztató, mégis komoly mondanivalóval bíró olvasmány volt.

Bátran ajánlom, ha ti is szeretitek az ellenségekből szerelmesek történeteket, és szívesen utaznátok el gyönyörű helyekre egy könyv lapjain keresztül. A szerző igazán csodás olvasásélményt ad. Ti se hagyjátok ki!

Én pedig nagyon szépen köszönöm a lehetőséget és az élményt! 💜







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. november 6.

Liz Tomforde: Play ​Along – Szerelem a játékon túl (Windy City 4.)

 📚 Könyvajánló 📚


Gyerünk, kis feleségem… játsszuk el!

Kennedy

Én vagyok az egyetlen nő a Windy City Warriors személyzetében, és mindenáron meg akarom szerezni álmaim állását egy új csapatnál a következő évre. Ehhez csak annyit kell tennem, hogy megőrzöm a szakmai jó híremet az utolsó chicagói szezonomban. De egy Las Vegas-i találkozás a csapat beállósával mindent veszélybe sodor, és hézagos emlékekkel, valamint gyűrűvel az ujjamon térek haza. Isaiah Rhodes vakmerő, impulzív és bosszantóan sármos. Egyben az én újdonsült férjem. Ami Vegasban történik, az nem mindig marad ott… néha egészen hazáig követ.

Isaiah

A chicagói profi baseballcsapat beállósaként bőven volt részem szórakozásban. Ennek azon a napon vége szakadt, amikor Kennedy Kay újra szingli lett. Évek óta odavagyok érte. Hiába próbáltam vele flörtölni, mindig falakba ütköztem, így engem is meglepetésként ért, amikor a bűnös városban gyűrűvel az ujjamon és a kedvenc vöröskémmel az ágyamban ébredtem. Megállapodunk, hogy egy baseballszezonra házasok maradunk, hogy Kennedy megtarthassa az állását, én viszont azt remélem, hogy ez idő alatt bebizonyíthatom neki, jó férj válna belőlem. Kennedy talán vonakodik beszállni a játékba, de én nem vagyok hajlandó elveszíteni ezt a játszmát.

Merj igent mondani a véletlenre!





Ez a sorozat negyedik kötete, és eddig egyiket jobban imádtam a másiknál. Ezt a részt is nagyon vártam, mégis valahogy most nem hozta azt, amit előzetesen reméltem tőle.

Ha fel kellene állítanom egy sorrendet, ez a kötet bizony a sor végén végezné.

Pedig nagyon vártam Isaiah történetét.

A férfiét, aki a csapat, a barátai és a családja szíve-lelke. Aki mindig mindenkit megnevettet, és jókedvre derít. Akinek azonban a mosolyok mögött komoly sérelmek és szívfájdalmak rejtőznek.

Sokszor megkönnyeztem a történetét, az általa átélt pillanatokat. Az írónő ezúttal is gyönyörűen és szívszorítóan mesélte el mindazt, amin a férfinak keresztül kell mennie. Igaz, számomra néha már túlságosan is ragaszkodóvá vált. Ennek is megvan a maga varázsa, de a női szereplő részéről ezt közel sem éreztem.

Kennedy... Nem is tudom. A srácot imádtam, de a lány már más kérdés. Persze neki is megvannak a maga traumái, élethelyzetei, olyan történések az életében, amelyek borzasztóan nehezek és dühítőek. Valahogy mégis a legtöbb esetben nem tudtam igazán megkedvelni őt.

Furcsa volt látni, hogy Isaiah mennyire ott van mellette, mennyire teper érte, miközben Kennedy részéről sokáig szinte semmit nem éreztem. Persze ennek is megvan az oka, de az előző párosok után ez most valahogy nem jött át nekem. A srác végig imádta, odáig volt érte, küzdött érte, hajtott. A lány részéről viszont nem igazán láttam ugyanezt. Vagy csak nagyon sokára. Nem éreztem most azt a különleges kapcsolódást közöttük. Számomra nem ők lettek az az igazi álompár, mint a korábbi részekben megismert kedvenceim.

Persze végül minden úgy alakult, ahogyan kellett. Ilyen téren ezúttal sem csalódtam az írónőben. Csak az odavezető út... Nekem most túl rögös volt. Köztem és a páros között nem alakult ki az a vonzás és kapcsolódás, aminek köszönhetően a korábbi részek szereplőit annyira megszerettem.

Az írónő továbbra is remekül szövi bele a regényeibe azokat a témákat, amelyek egyediek, fontosak, és amelyekről igenis érdemes beszélni. Ez most azonban számomra kissé a páros kapcsolatának rovására ment.

Nyilván ez az én véleményem. Szerettem őket, de összességében közel sem volt akkora hűha-élmény, mint a sorozat előző kötetei. Mire a végére értem, ezt azért sajnáltam. De ahogy említettem, közel sem volt rossz olvasmány, egyszerűen csak nem minden momentuma talált most célba nálam.

Néha van ez így. Nem minden szereplő és történet tud ugyanúgy a szívünkhöz nőni.

Azért mindezek mellett kaptunk sok cuki és gyönyörű pillanatot is. Humorban ezúttal sem volt hiány, hála a csapatnak, a barátoknak, a családnak és a korábbi részek szereplőinek. Irtó jó volt újra olvasni róluk!

Mert összességében a szerző egy igazán remek világot alkotott meg. A sportot és az iránta érzett szeretetet továbbra is szuperül mutatja be. Fantasztikus helyekre kalauzol el bennünket, nagyszerű embereket teremt a karaktereivel, és az érzelmek egész sokaságát vonultatja fel. Szeretet, szerelem, szenvedély, miközben életszerű és fontos témákat boncolgat.

Az írásmódja továbbra is lehengerlő!

Ami pedig végül még inkább feldobta az olvasásomat... Tudom, ez kicsit gáz, de már kaptunk egy apró előzetest egy olyan párosról, akikről most már biztosan tudom, hogy imádni fogom őket. OMG! Remek részek várnak még ránk! Remélem, mielőbb olvashatjuk is őket. Bár, ha jól tudom, előttük még van egy kötet... Én már most türelmetlen vagyok! :D

Attól, hogy ez a rész most nem lett számomra akkora hűha, még mindig jó szívvel ajánlom. Ezt a kötetet és az egész sorozatot is! Ha esetleg még nem olvastatok az írónőtől, ne hagyjátok ki. Gyönyörűen ír, a történetei pedig igazi léleksimogató kikapcsolódást nyújtanak. Komoly témák, kellő humor, romantika és még sok egyéb hozzávaló, amelyeknek köszönhetően a Windy City sorozatban mindenki megtalálhatja a maga tökéletes kikapcsolódását.








Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. november 3.

Gál B. Betti - randiBAJnok ​2. (randiBAJnok 2.)

📚 Könyvajánló 📚


Az élet néha olyan sok citromot oszt, hogy nincs az a bármixer, aki iható koktélt keverne belőle. Ilyenkor nem marad más választás, mint repülőre ülni, és kideríteni, mi fán terem ez a savanyú gyümölcs. Így találja magát a randiBAJnok az olasz Riviérán.

A nyaralása során Jess elcsodálkozik a helyiek könnyed életfelfogásán. A tengerparti bárokban önfeledten kártyázó időseket látva rádöbben, hogy ideje változtatni az életén. Elvégre nincs veszítenivalója. A rádióba már nem mehet vissza dolgozni, és a barátai is eltávolodtak tőle. Ben pedig, aki a mindent jelentette számára, faképnél hagyta anélkül, hogy meghallgatta volna őt. Már csak egyvalakire számíthat, saját magára.

Jess listát ír a céljairól, és visszatér a nagyvárosba, hogy minden pontját megvalósítsa. Eltökélten néz szembe legfőbb ellenségeivel, a magánnyal, a bizonytalansággal és a megfelelési kényszerrel. Ahogy egyre közelebb kerül önmagához, úgy találnak rá az új barátok is, akik előtt már nem kell szerepet játszania. Ám a boldogság még várat magára. Ha valóban tiszta lappal akarja újrakezdeni az életét, Jessnek a múlt fájó sebeit is be kell gyógyítania. Ehhez pedig elkerülhetetlen, hogy ismét találkozzanak Bennel.





Nagyon köszönöm a példányt az Eleven kiadónak! 💛





Ha lehet, ezt a részt még jobban szerettem. Talán a helyszín, talán a mondanivalója miatt, de most valahogy még közelebb került hozzám Jess története. A hősnőre ugyanis ezúttal igencsak rájár a rúd. Mégis, ahogy mondani szokták, innen szép felállni!

Elképesztően sok jó mondanivalója van ennek a történetnek. Arról, hogy miként nézhetünk szembe a veszteségekkel, hogyan állhatunk talpra, amikor úgy érezzük, minden összeomlik körülöttünk. Amikor egyszerre veszítjük el a munkánkat, a barátainkat, esetleg a szerelmünket. Amikor hirtelen nem tudjuk, merre tovább, és újra kell gondolnunk az egész életünket.

Irány tehát az olasz Riviéra! 

Új ismerősök, barátok, új kalandok és tapasztalatok várnak Jessre. Egy teljesen új környezet, ami lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit maga mögött hagyja a korábbi életét. De természetesen nem lehet mindent egyszerűen hátrahagyni. Vannak emberek, helyzetek és problémák, amelyek bizony vele tartanak, bárhová is menjen.

Nagyon szerettem olvasni ezt a kalandját is. Azt, ahogyan megpróbál megbirkózni az elé kerülő élethelyzetekkel. Jess továbbra is egy olyan női karakter, aki közel sem tökéletes. Hibázik, bizonytalan, néha rossz döntéseket hoz, és nem mindig látja tisztán a saját helyzetét. De talán éppen ettől válik annyira szerethetővé. Mert nem egy elérhetetlen, hibátlan karaktert kapunk, hanem egy hús-vér nőt, akit az olvasó könnyen közel érezhet magához.

Betti ráadásul egy csodás helyszínre helyezte ezt a kalandot. Az olasz Riviéra hangulata egyszerűen fantasztikus! Továbbra is mindenről érzékletes és remek leírásokat kapunk. Esküszöm, minden pillanatát láttam magam előtt a regénynek. Szinte úgy éreztem, én is ott sétálok, felfedezem a környéket, és részese vagyok ennek az utazásnak.

Jess története továbbra is tartogat rengeteg humort és szép pillanatot, de természetesen problémákból sincs hiány. Folytatódik az útkeresése, méghozzá igazán életszerű fordulatokkal. Szuper volt végigkövetni, milyen kalandokba keveredik ezúttal, hogyan reagál az őt érő helyzetekre, és vajon sikerül-e megtalálnia a megoldást az elé kerülő problémákra.

És ami különösen tetszett, hogy nem csupán egy könnyed utazásról és új élményekről szól ez a történet. Jessnek bizony sok mindent át kell értékelnie, és rengeteget tanul önmagáról is.

Nemcsak ő tanul sokat az utazás során, hanem mi, olvasók is. Egy igazi önismereti utazás ez! Tanulhatunk magunkról, a kapcsolatokról, a szerelemről és arról, hogyan viszonyuljunk az életünkben bekövetkező változásokhoz. Rengeteg jó gondolatot és útravalót kapunk ettől a sztoritól. Mindamellett, hogy egy elképesztően remek szórakozást is nyújt.

Nincs agyonírva, mégis minden úgy van kifejtve és tálalva, ahogyan kell. Nem éreztem azt, hogy bármi hiányozna, vagy hogy feleslegesen elnyújtották volna a történetet. Remek karakterek, izgalmas események, szerethető pillanatok és egy hősnő, akit továbbra is imádni tud az olvasó. Akivel lehet azonosulni, akinek a döntésein elgondolkodhatunk, és akinek az útját örömmel követjük végig.

Egy igazán elgondolkodtató regény, ami számomra ismét bebizonyította, mennyire szeretem az ilyen történeteket. Mindig is kedveltem azokat a könyveket, amelyekben a komolyabb témák és az értékes mondanivaló mellett helyet kap a humor, a romantika és a sok szép pillanat is. Amikor egyszerre tudunk nevetni, elgondolkodni, izgulni a szereplőkért, és közben még egy kis útravalót is kapunk az élettől.

Mindenképpen úgy ajánlom, hogy szükséges hozzá az előző kötet is. Szerintem így érdemes olvasni, így nyer igazán értelmet Jess története és az egész út, amelyen végigkísérhetjük. De azt gondolom, ha kézbe veszitek az első részt, titeket is könnyedén beszippant majd ez a világ.

Ebben a folytatásban én még többet is kaptam, mint amire számítottam. Betti írása igazán sokrétű, és nagyon szépen ötvözi a könnyed szórakoztatást a komolyabb gondolatokkal. Nagyon örülök és hálás vagyok a lehetőségért, hogy megismerhettem a műveit, és újra részese lehettem Jess kalandjainak.

Ha ti is szeretitek azokat a történeteket, amelyeknek van mondanivalójuk, de közben sok humorral és romantikával vannak átszőve, akkor ne hagyjátok ki a randiBAJnok sorozatot! Rövid kis könyvek, de annál többet adnak. 💙💛







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. november 2.

Devney Perry: Christmas ​in Quincy – Karácsony Quincyben / The Edens – A Legacy Story – Az Eden család – A kezdetek (Az Eden család 0,5.; 4,5.)

          📚 Könyvajánló 📚


Karácsony Quincyben

Cleo Hillcrest szíve szerint eltörölné az egész ünnepet, ezért úgy dönt, hogy három békés napot tölt a montanai Quincyben.
De számíthatott volna arra, hogy a családja nem nyugszik bele a döntésébe. Szinte még ki sem pakolt a bájos Eloise Innben, amikor bekopogtat hozzá az apja testőrcsapatának vezetője, Austin Myles, akit azzal bíztak meg, hogy vigye vissza Cleót Kaliforniába. A nő azonban nem áll kötélnek, így Austin is kénytelen a városban maradni. A Quincyben töltött karácsony után minden megváltozik közöttük.

Az Eden család – A kezdetek

Anne Snow úgy tervezte, hogy az 1988-as év szilveszterét pizsamában, a Megoldatlan rejtélyek epizódjait nézve tölti. A barátai mégis addig rágják a fülét, amíg velük tart egy elszigetelt faházba.
Harrison Eden üdvözli az ajtóban, akit a gimnáziumi szakításuk óta sikeresen elkerült. Sajnos az eltelt hat évben még jóképűbb lett. És úgy tűnik, továbbra is tudja, hogyan mehet az agyára.
Anne elhatározza, hogy mindenáron elkerüli őt. Azonban a barátai túl sok vendéget hívtak meg, ezért nem jut mindenkinek saját ágy. És vajon ki ajánlotta fel, hogy a szobatársa lesz…?





Nagyon köszönöm a példányt a Kossuth kiadónak! 💙💚




Karácsony Quincyben

Kezdjük is akkor az első történettel! Ha Devney Perryről és főként az Eden családról van szó, akkor nálam sosem kérdés, hogy imádni fogom a könyvet. Elképesztően örülök, hogy könyv formájában, egyetlen kötetben is felkerült ez a két novella a polcomra. Annyira gyönyörű lett! Remekül mutat együtt a sorozat többi részével.

Ebben a sztoriban nem minden Eden van jelen. Egy fiatal pár rövid történetét ismerhetjük meg, ráadásul egy számomra igazán kedvelt trope keretében.

A lány, Cleo gazdag családból származik. A pénz járhat kiváltságokkal, de terhekkel is. Neki és az édesapjának már volt része borzasztó veszteségben emiatt. Cleo ugyanis így veszítette el az édesanyját. Az apja azóta minden erejével és lehetőségével azon van, hogy megóvja őt. Ami néha már teher Cleo számára.

Ráadásul némi bonyodalmat is okoz, hogy a cég, amelyet az apja felbérelt, egy szexi, dögös férfi tulajdonában van.

Austin életében is megvannak a terhek, amelyeket cipel. A miértek, amelyek miatt távol tartja magát Cleótól. Neki ez munka, amire szüksége van.

A kettejük kapcsolata pont ezért kimerül a testőr és a védelmezett viszonyában. Pláne, hogy Austin minden erejével igyekszik távol maradni a lánytól. Sokszor inkább a gorombasága mögé rejti a vonzalmát. Pont ezért Cleo nem is sejti, hogy a férfi is viszonozná a titkolt érzelmeit.

Egészen addig, amíg egy pár napos Quincybeli kiránduláson nem kényszerülnek egy szobán és egy ágyon osztozni.

Cleo számára már elég volt a nagy, világra szóló karácsonyi családi partikból. Ezért ebbe a téli, mesebeli kisvárosba menekül. Az Eloise Innben száll meg. Csak élvezni szeretne egy kis csendet, magányt és nyugalmat.

Austin azonban felbukkan, hogy hazavigye. Mivel Cleo elég eltökélt, végül mégis itt töltik el ezt a pár napot.

A sorozat befejezése után szuper volt visszatérni Quincy kisvárosába. Ha nem is minden Edennel találkozhattunk, azért néhányukkal igen.

Megismerni Cleo és Austin karakterét is remek élmény volt. Kedveltem őket. Megvoltak a maguk terhei és motivációi. Tetszett, ahogyan alakult a kis románcuk. Devney hozta a tőle megszokott szintet. Vicces és szexi volt. A páros közötti kémia pedig lehengerlően működött.

A történet egészének ábrázolásában, legyen szó a karakterekről, a cselekményről, a helyszínekről vagy akár az érzésekről, az írónő továbbra is remekel.

Egyetlen dolog volt, ami nem tetszett. Igen, tudom, hogy ez egy rövid novella. Nem lehet annyit és olyan részletességgel belesűríteni egy történetbe, mint egy teljes regénybe. De a sztori eleje és még jó ideig nagyon jó ütemben haladt. Aztán hipp-hopp vége lett. Ezt egy kicsit túl gyors lezárásnak éreztem.

De ettől függetlenül nagyon szerettem, és egy remek kis történet volt.



Az Eden család – A kezdetek

Nem kérdés, hogy a két történet közül nekem ez lett a szívem csücske. Furcsa, de csakis jó értelemben. Hihetetlen élmény volt ennyire visszarepülni az időben, hogy az Eden gyerekek szüleinek életéről is olvashassunk.

Anne és Harrison fiatalkorába, egészen pontosan 1988 szilveszterére.

Hűha! Egy bámulatos időutazás volt.

Az egész sorozat során kedvenceim voltak az Eden szülők is. Esküszöm, egy jó vaskos könyvet is szívesen olvastam volna róluk.

Felnevelték a hat gyermeküket, és már unokáik is vannak. Mindig is egy nagyon szimpatikus pár voltak. Az életszemléletük, az, ahogyan mindig összetartottak, és ahogyan mindig ott voltak a gyerekeik és egymás mellett.

Pont ezért volt lehengerlő visszatérni a kezdetekhez.

A történet szerint már egy éve együtt jártak, amikor Anne valamiért véget vetett a kapcsolatuknak. Évekkel később aztán egy baráti kis elvonuláson, egy hegyi házikóban, az év végén újra találkoznak.

Harrisonnak fogalma sincs, hogy a lány annak idején miért szakított vele. Régi fájdalmak és sérelmek, félreértések és kimondatlan gondolatok jócskán vannak közöttük.

Egy kényszerű szobamegosztás, egy csodás téli időszak, mesés vidéken. Tökéletes alkalom arra, hogy tisztázzák a dolgaikat. Mert az a tűz, ami tizenhat éves tinédzserként megvolt közöttük, még ma is ott ég.

Atya ég! Ahogy bemutatta őket az írónő, egyszerűen imádtam ezt a párost!

Azt a rajongást, amit Harrison érez Anne iránt. És fordítva is. Miközben már évek óta külön voltak egy félreértés és néhány rosszul megfogalmazott mondat miatt.

Ahogy átjött, hogy ők ketten még mindig odáig vannak egymásért! Ezeket az érzéseket és pillanatokat valami csodálatosan adta vissza az írónő. Esküszöm, szívmelengető volt.

Csak kevés. Annyira olvastam volna még róluk! Erről a két fiatalról, akikről már tudjuk, milyen csodás gyerekeket neveltek fel.

Nem tudom elégszer elmondani, mennyire szép kis történet volt ez. Olyan igazi Eden családos. És Devney Perry! Vicces, rengeteg humorral. Remek szócsatákkal a páros között, de akár a baráti társaságon belül is. Brutálisan szexi volt. A pár közötti kémia... Hát, hűha! Nemcsak a regényben leírt és ezáltal elképzelt kandalló tüze melegített.

Amikor pedig átadták magukat az érzéseiknek? Na, ott aztán volt tűzijáték!

Imádtam! Rövid volt, de végtelenül érzelemdús. Remekül bemutatta, miként és honnan indult el az az igazi Eden család. Csodás élmény volt!



Akár azoknak is ajánlom, akik még nem olvastak az írónőtől. Ez a két kisregény tökéletes kezdet lehet. Főleg a szülők fiatalságának ez a kis szelete. Ezután garantált, hogy a gyerekeik regényeit is olvasni akarjátok majd!







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. október 29.

Elsie Silver: Wild ​Side – Vad lélek (Rose Hill 3.)

         📚 Könyvajánló 📚


Tabitha mindig is az esküvőjéről álmodozott. De ezekben az álmokban soha nem szerepelt az, hogy egy olyan férfinak mondjon igent, akit gyűlöl.
Ám amikor kiderül, hogy elvehetik tőle árván maradt unokaöccse felügyeleti jogát, Tabitha elhatározza, hogy mindent megtesz azért, hogy a kisfiú Rose Hillben maradhasson. Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy le kell mondania az álmairól.
Rhys Dupris titokzatos, komor és idegesítő alak, akit a munkája hetekre elszólít, és rejtélyes sérülésekkel tér vissza, amelyekről nem hajlandó beszélni.
Amikor Rhys nem beszél, akkor bámul – és ahogy Tabithára néz, az már-már erkölcstelen, egy fedél alatt élni vele pedig veszélyes kísértés.
Tabitha megesküszik, hogy soha nem fog megbocsátani neki, de még azelőtt, hogy megismerné a maszk mögött rejtőző embert: aki heves és védelmező, gyengéd és türelmes. Azt, aki mindig ott van Tabitha és az unokaöccse mellett, amikor a legnagyobb szükségük van rá.
A férfi nem az, akinek Tabitha hitte – ami megnehezíti, hogy továbbra is gyűlölje őt…






Nagyon köszönöm a példányt a Kossuth kiadónak! 💚





Az írónő továbbra is remekel abban, hogy bemutassa az élet nehézségeit, hiszen mindig csempész komoly, elgondolkodtató témákat a történeteibe. Ez most sem volt másként. Két sokat megélt emberről olvashatunk, akikre most egy igazán nagy kihívás vár: a saját traumáik feldolgozása.

Elsie Silver azonban mindig is mestere volt annak, hogy a komoly mondanivaló mellé kellő szórakozást is csempésszen nekünk, olvasóknak. Gyönyörű leírásokat kapunk az általa megálmodott kisvárosokról, a karaktereiről és az érzésekről, amelyeket bámulatosan tud átadni.

Mindig kapunk egy jó adag humort, csipkelődést és szócsatákat a párosaink között. És természetesen sok-sok szenvedélyt és szerelmet is. Könnyek és nevetés. Mindezek jellemzik Elsie Silver regényeit. Így volt ez a Vad lélekkel is.

Egy sok esetben nehéz mondanivalójú történetet kapunk, tele fájdalmakkal, könnyekkel és akadályokkal. Ugyanakkor az írónő a gyógyulás útját is bemutatja nekünk. Hogy milyen az önfeláldozás valakiért, akit szeretünk. És milyen rájönni arra, hogy mindez valójában nem is áldozat, hanem maga a boldogság.

De addig, mint mindig, rögös út vezet.

Nagyon szerettem ezt a történetet. Mégis hiányzott belőle számomra az a bizonyos plusz, amit eddig a legtöbb Elsie-regénynél éreztem. Nem lett nálam az a hűha. Lehet, hogy azért, mert a szokásosnál is több nehéz témát dolgozott fel a történet? Nem tudom.

Rhys, Tabitha és Milo hármasát viszont nagyon megszerettem. A szívemhez nőttek, és ez akkor is így van, ha most hiányzott az a bizonyos hűha faktor.

Már a történet elején elég különleges helyzetben találjuk magunkat. Itt van nekünk Tabitha testvére, Erika, akinek van egy tündéri kisfia. Kár, hogy az édesanyjával mindig csak a baj van, és ezekből a helyzetekből rendre Tabithának kell kihúznia őt. Aztán Erika életét veszti. Időközben pedig megismerünk egy férfit is, akinél korábban laktak, és aki szintén sokat volt Erika mellett, valamint a kis Milo életében is jelen volt.

Erika nekem egyáltalán nem volt szimpatikus. Főleg úgy, hogy a testvére mindig mindent megtett érte, ő pedig végül nem sok jót hagyott maga után. Ez pedig nagyban meghatározza Rhys és Tabi kapcsolatának kezdetét is, hiszen az ő történetük bizony félreértésekkel indul.

Nem egyszerű ez a sztori. Félreértések, hazugságok és sokszor érthetetlen helyzetek nehezítik a szereplők életét, miközben egy kisfiúért is komoly csatározás indul.

Ráadásul egyiküknek sem volt könnyű élete. Mindannyian cipelik a saját terheiket, a múltjuk fájdalmait, amelyekkel előbb-utóbb szembe kell nézniük, és amelyeket valahogyan fel is kell dolgozniuk.

Összességében nagyon tetszett, ahogyan a szerző végigvezetett minket a történeten, és ahogyan összeállította az egészet. A csattanók, a titkok, a váratlan fordulatok, valamint az, ahogyan alakult az élet Rose Hillben, mind hozzátettek az olvasásélményhez. Tabitha sorsa, a család életének alakulása Erika halála után, és az, hogy mi történik Milóval, mind fontos részei a történetnek.

A kisfiút viszont egy kicsit hiányoltam. Szerintem még jobb lehetett volna a regény, ha Milo valamivel több szerepet kap, és még többet láthatunk belőle. Annyira cuki kisfiú, hogy szívesen olvastam volna még róla!

Rhys és Tabitha végig szimpatikusak voltak, és nagyon megszerettem őket. Szó se róla, nem volt könnyű olvasni az életükről és a velük történtekről. Talán éppen ez vitte el nálam most azt a bizonyos hűha érzést. Persze Elsie-től már megszokhattuk a drámát és a nehéz élethelyzetekkel küzdő karaktereket, de itt most mintha dupla adag lett volna belőlük.

Bőven volt mit feldolgozniuk a szereplőknek, de ahogyan már említettem, rengeteg szép és cuki pillanatot is kaptunk. Jó volt nyomon követni, hogyan változnak a főhőseink, miként próbálják feldolgozni az őket ért traumákat, és hogyan formálódnak az események hatására. Külön-külön, de egymás mellett is. Hiszen a kapcsolatuk és az a kis család, amely lassan kialakul körülöttük, mindkettőjükre hatással van.

Akadtak meglepetések a történetben, és néhány olyan toposz is, amely elsőre talán sablonosnak tűnhet. Elsie azonban most is elérte, hogy ezek remekül működjenek a regényben.

A párosunk kapcsolatát továbbra is nagyszerűen építette fel. A kémia remekül működött közöttük, és igazán tüzes, szenvedélyes részeket is kaptunk. Egy szépen alakuló szerelmet követhetünk végig, amelyre azért mindig jutott valami, ami árnyékot vetett. Mert hiába a vonzalom és az érzések, az élet bizony újra és újra próbára teszi őket.

De vajon végül elvonulnak a viharok?

Milyen sorsot szánt az írónő a kis Milo, Rhys és Tabitha számára?

Irány Rose Hill, és derítsétek ki!

Számomra ez most egy nehezebb mondanivalójú történet volt. Szerettem, de közben nem volt könnyű olvasmány. Talán a következő részben ismét meglesz az a bizonyos imádom faktor, amit Elsie regényeinél annyira szeretek.

De nem vagyunk egyformák, szóval hajrá mindenkinek! És mivel Elsie Silver neve nálam továbbra is garancia egy szuper olvasásélményre, biztos vagyok benne, hogy sokan most is megtalálják majd ebben a történetben azt, amitől igazán különleges lesz számukra. 🥰📚







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. október 21.

Anne L. Green: Szüret ​egy toszkán festménybe zárva (Évszakok Toszkánában 4.)

        📚 Könyvajánló 📚


Egy misztikus festmény, egy régi ellentét és egy halhatatlan szerelem
Elinor Valli tehetséges festőművész, aki kénytelen mások alkotásait restaurálni, hogy megéljen. Zárkózott természet, de ennek megvan az oka. Egy titok, amelyet gyerekkora óta hordoz: időnként bepillantást nyer a jövőbe. Egy ritka, örökölt betegség pedig egyre finomabbra hangolja az érzékeit, így már nemcsak a jövő, hanem a régmúlt árnyai is kísértik.
Amikor egy 16. századi festmény kerül a birtokába, amely saját családjának történetéhez kapcsolódik, Elinor élete végérvényesen megváltozik. A képen egy titokzatos nő látható, akit boszorkánysággal vádoltak, és akinek vérvonala még évszázadok múltán is veszélyben van. Dante di Valdo egy ősi rend harcosa, amelynek tagjai a múlt értékeinek megőrzésére esküdtek fel. Amikor Elinor és a festmény válik célponttá, a férfi mindenre kész, hogy megóvja őket.
Miközben menekülnek és próbálják megfejteni a műalkotás misztériumát, egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
A nyomok Toszkána aranyló dombjai közé vezetnek, ahol a szüreti időszak látszólag békés nyugalma mögött évszázados titkok rejtőznek. Vajon beteljesül a jóslat, amely örökre elválasztaná őket egymástól, vagy képesek saját kezükbe venni a sorsukat?
Anne L. Green regényében az ősz meleg színei, a szüret illata és a szerelem ereje átlépi az idő határait.





Nagyon szépen köszönöm ezúttal is a bizalmat és a példányt az írónőnek! 💛🍂





Az ősz egy igazán különleges olvasmányt hozott nekünk. Egy újabb utazást Toszkánába, egészen pontosan Volterra városába, ami nekem mindig is egyet jelentett egy kis mágiával és különlegességgel.

Na jó, lehet, hogy ez még a Twilight-imádó korszakomból maradt velem. 

De Anne L. Green Évszakok Toszkánában sorozatának zárókötete igenis magában hordozza a múltat, egy mesés és titokzatos vidéket. Titkos rendek, boszorkányság, egy csipetnyi különleges adottság, egy lehengerlő olasz táj és igazán egyedire formált karakterek. 

Bár a sorozat többi része is különleges volt, talán mégis ez a kötet lett számomra a legkiemelkedőbb. A történelmi háttere és az a világ, amit az írónő köré épített, egészen magával ragadott. Természetesen Anne L. Green ezúttal is beleszőtte a saját stílusát és fantáziáját, de abszolút látszik, mennyi munka van abban, ahogyan ezt a történetet megalkotta és elénk tárta.

Magát Volterrát és a környékét, a város múltját és jelenét is közelebb hozta hozzánk. Fantasztikus helyszínekre utazhatunk ezzel a regénnyel, miközben szinte észrevétlenül merülünk el a vidék titkaiban.

Volterra eddig még nem szerepelt az úti céljaim között, de egyelőre, ha csak képzeletben is, hála az írónőnek, én is jártam ott. 

Elinor és Dante társaságában egy titokzatos, félelmetes, történelemmel átszőtt kalandba csöppentem.

Már a szereplők neveit is imádtam. Igazán különlegesek, és tökéletesen illenek ehhez a történethez.

Nem volt kérdés, azonnal megkedveltem őket. Sőt, szerintem ők az egyik legérdekesebb párosa a szerzőnek.

Elinor egy félénk, zárkózott, de brutálisan tehetséges művész. Egy régi családi örökségnek hála – bár lehet, hogy ez inkább teher számára –, időnként képes belepillantani a jövőbe. Ez a különleges adottság azonban rengeteg fájdalmat okozott már neki, lelkileg és testileg egyaránt.

Mégis le a kalappal előtte, amiért mindezt ilyen erővel viseli és kezeli. Egy félénk, ugyanakkor talpraesett fiatal nő, aki már sok mindenen keresztülment, és ez a kaland csak még erősebbé teszi őt.

Aztán itt van Dante. A férfi, aki egy ősi rend tagja és harcosa, ráadásul különleges feladatokkal bízzák meg. Erős és kemény férfi, testileg és lelkileg is. Persze neki is megvannak a maga terhei, a saját múltja és a titkai, amelyekkel meg kell küzdenie.

A párosunknak az útja során titkok egész sorával, árulással, ármánnyal és váratlan meglepetésekkel kell szembenéznie.

Dantét ugyanis a lány védelmezőjének küldik, így együtt próbálnak rájönni egy titokzatos festmény rejtélyére. Az írónő pedig egy fantasztikusan felépített történetszálat szőtt mindez köré, amelynek köszönhetően végig ott motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy vajon mi rejtőzik a háttérben.

A történelmi vonal, a csavarok és a már-már krimibe illő elemek különösen tetszettek. Volt itt agyalás bőven, hiszen nekünk, olvasóknak is össze kellett raknunk a kirakós darabjait, hogy végül összeálljon az a bizonyos nagyobb kép. És persze Anne L. Green ezúttal is bizonyította, hogy mestere a leírásoknak.

Legyen szó a tájakról vagy a környezet apró részleteiről, teljesen magába szippantott a történet. A leírásoknak hála mindent magam előtt láttam. Megelevenedtek előttem a helyszínek és a cselekmények, megismerhettem ezeket a csodás szereplőket, és találkozhattam a korábbi kedvencekkel is. Olyan érzés volt, mintha én magam is ott lennék velük ebben a különleges világban.

A fordulatos és izgalmas események mellől ezúttal sem hiányozhattak az érzelmek. Hűha! ❤️ Azokból is kijutott bőven!

Hiszen a párosunk között már az első találkozástól kezdve ott szikrázott a levegő. A románc szála remekül volt adagolva, szépen illeszkedett a történetbe, és egy pillanatra sem éreztem úgy, hogy elnyomná a cselekmény többi részét.

Annyira megszerettem ezt a párost is! 

Számomra, és ezáltal nekünk, olvasóknak is, csupa meglepetést tartogat ez a regény. Történelem egy csodaszép vidéken, titkok, rejtélyek, érzelmi hullámvölgyek, miközben szinte folyamatosan valami újra derül fény.

Egy pillanatra sem lehet unatkozni!

Ha ti is szeretitek az olyan izgalmas történeteket, amelyekben a történelem, némi akció, krimi és dráma mellett helyet kap a szerelem és a szenvedély is, mindez egy csipetnyi humorral és még sok más hozzávalóval fűszerezve, akkor irány Volterra! 







Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.

2026. október 20.

Jud Meyrin Fellegvár ​– Bűnösök játéka

       📚 Könyvajánló 📚


Vegyél részt az olasz Alpok legtitkosabb, legkegyetlenebb illegális versenyén: A Próbán a Fellegvárban.

Ha nyersz? Elképesztően gazdag leszel.
Ha vesztesz? Azt nem biztos, hogy túléled…

Nem a nyeremény miatt jelentkeztem a játékra. Álnéven nyomozok egy szövevényes bűnügyben, de pechemre belebotlok egy régi ismerősbe. Leo Morelli veterán katona, aki tesz a törvényekre, és ki nem állhat engem. Gondolkodás nélkül feldobna, csak úgy, a szórakozás kedvéért.

Muszáj valahogy meggyőznöm, hogy tartsa a száját. Közben pedig el kell kapnom a Fellegvárban bujkáló gyilkost, és még az egyre brutálisabb Próbákat is át kell vészelnem.

De lehet esélyem egy hótól elzárt, rémisztő erődítményben, ahol az egyetlen segítségem az a férfi, aki ugyanannyira idegesítő, mint amennyire szexi? És még az sem biztos, hogy megbízhatok benne.

Jud Meyrin rejtélyekkel és feszült izgalmakkal teli regénye a sötétség mélyére vezet minket, ahol kíméletlen játékok várnak ránk, baljós pillanatok villannak fel a múltból, és tiltott szenvedélyek izzanak fel. Mindeközben csak találgatni tudunk, ki lehet a tettes.





Ahogy olvastam a Fellegvárat, akaratlanul is töprengtem közben, hogy egyáltalán részt mernék-e venni egy ilyen játékban. Ami persze izgalmas, de félelmetes is. Igazi őrület. Ráadásul halálos is. Szó szerint.

Ebből is lejön, hogy a szerző ismét annyira fantasztikusan alkotta meg ezt a történetet, hogy te magad is a szereplők helyébe képzeled magad. Hogy te mit tennél? Képes lennél végigjátszani ezt a játékot? Még akkor is, ha tudod, hogy nem biztos, hogy kikerülsz belőle? Pláne, hogy a játékosok egyszer csak hullani kezdenek.

A hősnőnk, Tonia eleve azért érkezik erre az elit helyre, ebbe az elit játszmába, hogy nyomozzon. Az előző alkalommal ugyanis életét vesztette egy játékos. A brutálisan jó megérzésekkel és ösztönökkel rendelkező Antonia nem hazudtolja meg magát.

Aki esetleg olvasta már az írónő Szökevény hableány című regényét, annak Tonia és Leo ismerős lehet. Nagyon vártam, hogy az ő sztorijukat is elolvashassam. Hogy vajon miként működik együtt ez a páros, akik között amolyan „utáljuk egymást” dinamika működik.

Nem egymás esetei, mégis eljön az a pont, amikor férfiként és nőként kezdenek tekinteni a másikra.

Pechjükre pont egy véres verseny közepén. A hegyek között, a hótakaró alatt megbúvó Fellegvárban.

Már attól odáig voltam, ahogy ezt kitalálta az írónő. Pláne, hogy a könyv elejére a képzeletünknek ad egy kis löketet némi illusztráció. A karakterekről és magáról a Fellegvárról.

Már ezt imádtam! A hegyek közé ékelődő Fellegvárat. Ami egy elit, mérhetetlenül lehengerlő építmény. Egyszerre sötét, titokzatos, lenyűgöző és félelmet keltő. Elegáns és merész. Ráadásul nekem külön szerelem volt, hogy télen játszódik a történet. Ezek mindig a gyengéim.

Elzárva hát mindentől, a külvilágtól és a segítségtől, itt találkozik újra a párosunk. A rend védelmére felesküdött nő és az exkatona, aki már sok terepen kipróbálta magát. Más-más indokokkal jönnek ide. Az első találkozás itt, a félelem, hogy leleplezik egymást. Egy alku, és máris indulhat ez a sötét, szexi és izgalmas kaland.

Hőseinknek megvannak a maguk indítékai. Toniáét tudjuk. Leoét pedig homály fedi. Itt is jött be az a tipikus, de imádom feelingű Jud Meyrin-hozzávaló.

Hogy olyan szinten tud meglepni, hogy sokszor csak pislogtam.

Magán a Fellegváron, a tulajdonosán. Hogy Leo mit keres itt. És természetesen magán az egész férfin. Akit itt ismerhettünk meg igazán. A brutális és kemény múltját. Hogy miért lett olyan férfi, amilyen. Döbbenet és ámulat váltakozott bennem. Viszont nem lepek meg senkit szerintem azzal, hogy odáig voltam a pasasért.

Természetesen egy tetkós, izmos, dögös és szexi férfi. Kellő keménységgel, de ha a helyzet úgy hozza, akkor meg tudja csillogtatni a lágyabb, törődőbb oldalát. Imádtam ezt benne.

Ráadásul mivel ő és Tonia is elég erős személyiségek, imádtam az adok-kapok jeleneteiket. A szócsatáikat. Amiket szép lassan átszőtt a szenvedély és az érzelmek. Végül egy sokkal erősebb érzés.

Miközben millió dologgal kellett megküzdeniük. A próbákkal, a résztvevőkkel. Hogy senkiről sem lehetett tudni, melyik az igazi oldala. Fantasztikusan alkotta meg Judit a játékosokat. Eltérőbbnél eltérőbb jellemek és karakterek. Múltat és jelent adott nekik, ami még érdekesebbé tette a történetet.

Volt, akiket szerettem, akiket nem kedveltem. Vagy akit éppen nem tudtam hová tenni. De ennél is több meglepetést tartogatott ez a kaland. Nem véletlen. Hiszen Jud Meyrinről beszélünk.

Az első soroktól az utolsó betűig imádtam. Izgalmas volt. Féltem, próbáltam találgatni, összerakni a képet. Persze közel sem sikerült. Mégis így volt tökéletes. Hogy állandóan meg tudott lepni. Vagy megdöbbenteni?

Egy élet-halálért vívott játék. Hatalmas nyereményért. Gyilkosság és újabb esetek. Elzárva a külvilágtól ebben a kastélyban. Ahol lehet, hogy senki sem az, akinek tűnik?

Eszement próbák, titkok és meglepetések.

Mindeközben pedig remekül ismerhettük meg Leo és Tonia személyét. A múltjukat, a jelenüket. Találgathattunk, milyen jövő vár rájuk. Jókat lehetett nevetni velük és rajtuk. A kémia brutálisan jól működött köztük. Az írónő ezúttal is csodásan szőtt szenvedélyt, erotikát és mély érzelmeket ebbe a kalandba.

Ezúttal is egy lehengerlő sztorit olvashattam tőle. Bár nálam a neve mindig garancia erre.

Remekül ötvözi a romantikát és a krimit. Nem kevés izgalommal, hála a Fellegvárban zajló próbáknak.

Újabb Jud Meyrin-történet lett szerelem nálam. Ezúttal is köszönöm az élményt.

Ha ti is szeretitek a néha sötét hangulatú sztorikat, a krimis elemeket, nem féltek az extrém dolgoktól, és kíváncsiak vagytok két igazán egyedi és különleges karakterre, akkor Tonia és Leo története vár titeket is. A Fellegvár csupa izgalom és félelem. Múltbéli titkok, ármánykodás és meglepetések. Egy kis humorral és sok érzelemmel megspékelve.

Kell ennél több? Ugye, hogy nem? Irány az Olasz-Alpok!




Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE