Sara Nisha Adams - A ​könyvlista

Ha ​esetleg szükséged lenne rá – így kezdődik az a titokzatos könyvlista, amely sokkal több mint olvasnivalók gyűjteménye. Elveszett, magányos, tanácstalan lelkek megmentője és összekötője az a nyolc történet, amely szerepel rajta.

Ki ne érezte volna már, hogy megértésre, szeretetre, elfogadásra vágyik vagy éppen arra, hogy kiszakadhasson a valóságból? Így van ezzel a nemrég megözvegyült Mukesh, aki kétségbeesetten igyekszik felvenni az élete fonalát, szeretett felesége halála után, és kapcsolatot teremteni könyvmoly kisunokájával; és így érzi Aleisha, a céltudatos, ám szorongással teli fiatal lány is aki nem élheti kortársai megszokott életét.

Aleisha egy nap a könyvtárban egy titokzatos könyvlistára bukkan. Ki írhatta? S milyen célból? Vajon mi köti össze a listán szereplő könyveket? Kiváncsiságból belefog az egyik kötetbe, az oldalakat falva pedig rájön, hogy a történet segít enyhíteni a fájdalmán. Amikor a könyvtárba tétován betoppanó Mukeshnek is a kezébe adja a könyvet, varázslat mintha megsokszorozódna.

Miközben sorra olvassák a történeteket, lassan ráébrednek, mi mindent tanulhatnak a regényekből, és mennyi mindent köszönhetnek nekik. A könyvlista megváltoztatja az életüket. És nem csak az övéket…

Szerencsés vagyok, mert idén is a legtöbb olvasnivalót amit választottam, sikerült eltalálnom. Nagyon kevés akadt ami ne jött volna be. Sok mindent szeretttem. De csak néhány igazán különleges regény talált meg. Amit mindennél jobban imádtam. Ami megérinztett, tanított. 

A könyvlista mindenképpen egy ilyen regény. 

Egy történet, amit mindenkinek el kellene olvasnia, aki csak egy kicsit is szereti a könyveket és szeret olvasni. De nem csak nektek, nekünk, könyvmolyoknak ajánlom. Hanem tényleg bárkinek. Mindenkinek. Legyen ez az a regény aminek hála megszeretitek az olvasást. 

A könyv, ami tényleg minden ízében a könyvekről és az olvasásról szól. 

A borító ami rögtön megfog. Ami remekül illik a történethez, elképesztően jól ki lett találva. A színvilága is. Imádom! Gyönyörű lett! Szerintem minden könyvmolynak kötelező polc eleme kell legyen. :) 

Nem véletlenül kapta a könyv ezt a címet sem. Én például elmondhatom, hogy a regények, amik segítsével végigvezet bennünket a szerző a sztorin, még nem olvastam őket. De már rajta vagyok a beszerzésükön és ezek után biztos, hogy mindenképp el fogom én is olvasni őket. 

Már ez szerintem egy nagyszerű dolog. Ez miatt megéri. Hiszen ahogy olvassuk, mi is kíváncsiak leszünk azokra a csodás és nem mindennapi történetekre, klasszikusokra amiket kiemel a regény. Én legalábbis biztos. Izgatottan várom, hogy ezeket a könyveket is elolvashassam. Ők lennének azok: 

Plusz még hozzá jön Az időutazó felesége című könyv. 

Ő ugyan nincs rajta ezen a könyvlistán, de Mukesh ezzel kezdte az olvasást és nagyon sokat segít és jelent neki. 

Már ezekért megéri. Engem eddig például elkerültek eddig, de most alig várom, hogy elkezdhessem őket és kerültek is fel az én könyvlistámra. 

Na de ismerjük meg azokat a szereplőket akik elmesélik nekünk ezt a gyönyörű történetet. 

Lényegében két főszereplőnk van. 

Az egyik Mukesh. Egy indiai származású férfi. Mukesh most veszítette el a feleségét. Egy idős, végtelenül jó lelkű, fantasztikus embert ismerhetünk meg a személyében. Imádja a lányait, az unokáit. De szeretett felesége mindennél jobban hiányzik neki. 

Mikor rá bukkan Az időutazó felesége könyvtári példányára a felesége holmijai között. Végül gondol egyet és ő maga is elkezdi olvasni. Így közelebb érzi magához a feleségét, Naina-t. Ahogy várható Mukesh-t teljesen beszippantotta a regény. Maga a történet, a mondanivalója. Elkezdni érteni és értékelni az olvasás iránti szeretet. Hiszen Naina imádta ezt. Közben pedig szomorúvá is teszi, hiszen ez akár egy közös szenvedély is lehetett volna. Sok gondolkodni valót adott neki az biztos. 

Ugyanakkor elkezdte őt kirángatni abból a mérhetetlen fájdalomból és hiányérzetből, amit a felesége távozása hagyott benne. Csodás dolog volt ezt végigkövetni. 

Sajnos ilyen téren személyes tapasztalat is van. Én is veszítettem el egy nagy szerelmet és hihetetlen de én is akkor menekültem a betűk, az olvasás világába. Akkor szerettem meg olvasni. Nagyszerű dolog, hogy van valami ami képes így beszippantani az embert. Hogy ki tudjon kicsit szakadni a hétköznapokból, a fájdalomból. És, hogy valóban segítsen is. 

Ahogy egy híres szerző mondata szól: Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet. - George R.R.Martin

És ez akkora igazság. Így merül el Mukesh is ezekben a világokban. Aminek hála ismét szeretett párjával lehet, ugyanakkor jóbban érzi magát. Új embereket ismer meg. Elképesztő, hogy mi mindent, mennyi élményt és barátot képesek adni a könyvek. 💖

Így ismeri meg a férfi, a fiatal lányt, Aleisha-t. A másik főszereplőnket. Zseniálisan gondolta ki a karaktereiket az írónő. Hiszen jobban nem is különbözhetne például az életük is egymástól. Mégis van amiben hasonlít. Aztán egy találkozás és összefonja a sorsukat. 

Aleisha az egyetem indulásáig, ugyanis ügyvédnek szeretne tanulni, elkezd egy könyvtárban dolgozni. Amit annyira imádott és ahol a bátyja, Aidan is dolgozott anno. Valahogy a könyvek mégsem voltak soha az ő világa. Legalábbis a regények nem. Pedig egy nagyon okos, értelmes lány. Eddig csak tankönyveket olvasott. Na de majd most. 

Ugyanis egyszer épp ő van bent mikor Mukesh bemegy. Nem éppen kellemes találkozás lesz ez. A lányt nem is annyir érdekli a munka, a könyvek. Persze elvégzi, de nem szívvel lélekkel. Kicsit rákoppintanak és ennek hatására előveszi a kedvesebbik énjét. Jó valamilyen szinten ez is érthető. Hiszen fiatal még, mégis annyi minden szakad az ő és a testvére nyakába is. Az ő korában sok mindennek nem így kéne még működnie. De egy végtelenül erős lány. Még ha belül sokszor el is fárad. Fél, reményvesztett. Egyáltalán nem érdekli, vagy inkább érdekelhetik azok a dolgok amik a korabeli fiatalokat. 

Az első pillanatoktól kezdve szimpatikus lett nekem. Együtt lehet érezni vele. Megérteni őt. Vele együtt várni a reményt a jobb pillanatokra. 

Mukesh és ő is nagyon hamar a szívembe lopták magukat. Nagyon szerettem velük átélni ezt az érzelmes kalandot.

Majd ugye jött, hogy Aleshia találta ezt a bizonyos könyvlistát. Hogy jóvá tegye a korábbi gorombaságát, elkezd olvasmányokat ajánlani ez alapján Mukesh-nek. Sőt! Ő maga is sorra olvassa ezeket a regényeket. El is kezdik őket a könyvtári találkozások alkalmával kibeszélni. 

Imádtam ezekről olvasni! De az egészről.

Hogy itt van egy szimplának tűnő könyvlista. Mégis milyen hatással van rájuk. Egyfajta menekülést jelent nekik a nehéz napokból. Ami mindkettőjüknek, igaz más-más formában, de folyamatosan kijut. Eennek hála nem csak erről, hanem az életükről is mesélnek egymásnak. Egy csodálatos barátság kezdete ez amiről nagyon szerettem olvasni. Ahogy már említettem elképesztő ereje van a könyveknek és az olvasásnak. 

Szerintem bátran mondhatom én is, hogy a legtöbb barátom ezeknek köszönhetem. Fantasztikus dolog ez. 

Én pedig mivel könyvesboltban dolgozok, még talán egy picit jobban is át tudtam élni Aleshia élményeit. 

Miközben ezek a fent említett regényekben kalandoznak hőseink, más szereplőket is megismertet velünk a szerző. Mukesh családját például. A 3 lányát. Az unokáit. A kis Priya. Aki például már egészen kislány korától és még mindig kislányként, de imád olvasni. Aminek hála a nagyapjához is közelebb kerül. Őket is nagyon hamar megszerettem. Aztán Aleshia családja. A bátyja, Aidan. 

Valamint még barátok, rokonok, ismesőrök. Még néhány karakter, akik szintén elmerülnek A könyvlista regényeiben. Így az ő életükbe is bepillantást enged a szerző. Tetszett nagyon, hogy ennyi szereplő volt. Hogy egy picit mindenkit megismertük. Egyáltalán nem volt zavaró, túlzó. Pont tökéletes.

Ámulatba ejtő volt olvasni, hogy ez a pár regény hány ember életét, életszemléletét változtatta meg. Hogy miként segít nekik egy-egy regény a nehéz pillanatokban. Mert azokból is kijutott a történetben. Nem kevés meglepetés fordulatot is szőtt bele az írónő. Én volt aminek nagyon nem örültem, de sajnos az élet is ilyen. 

De mindennek ellenére és talán pont ezért képes ennyivel még többet adni ez a regény. Mert amellett, hogy bárkit az olvasás szeretete felé terelhet, még tanít is. Nyilván a problémák és gondok az életben attól ugyanúgy velünk lesznek. De rajtunk múlik, hogy hagyjuk-e, hogy ez a csodás szeretet a könyvek iránt segítsen. Mert igenis képes rá. Életre szóló barátokat kaphatunk általa. Élményeket. Pillanatokat, amik a legnehezebb időkben is segíthetnek. 

Varázslatos volt ezt végigolvasni. Át érezni. Vagy a saját életünkből magunkkal hozott dolgokat újra átélni. Így. Mukesh, Aleshia és a többiek történetét. Hol nevettem, hol sírtam. Millió érzést képes kiváltani. Mégis pont ez adja ennek a regénynek a szépségét. 

Én nyugodt szívvel tenném kötelezővé is. Mert ez tényleg egy olyan olvasmány, amit egyszer mindenkinek a kezébe kéne vennie. 

Ez csak a valódi érzelmi hullámvasút. Egyszer fent, egyszer lent. Sok megkapó regény mellett a sztoriban, amik elképesztő pluszt adnak. Utánozhatatlan, rögtön megszerethető karakterek társaságában. Ilyen az igazi olvasás élmény. 

Annyira, de anyira szerettem. Az biztos, hogy ez egy nagyon meghatározó regény számomra. A legtöbb regény ezen a listán inkább szépirodalmi mű. Eddig inkább a szórakoztató irodalom, fantasy, krimi, thriller kategória volt az ami érdekelt. De tudjátok, mondják, hogy az embernek bizonyos dolgokra meg kell érnie. Nálam  ez több regénynél volt már. Hogy anno mikor először olvastam, nagyon nem jött be. Most mégis kis idő, vagy évek elteltével pedig újra neki veselkedtem és imádam. Azt hiszem ezek a témájú regények nálam most értek be. Vagy most vagyok egy olyan szakaszban az életemben, hogy tudom értékelni őket. Hogy mennyit tesznek hozzá ahhoz aki vagyok. 

Elolvasva A könyvlistát biztos vagyok benne, hogy ennek is most volt itt az ideje. Úgyhogy nagyon örülök, hogy most jelent meg. Hogy megjelent. Ezt ugyanis valóban vétek lett volna kihagyni. 

Szóval óriási köszönet a Libertine könyvkiadónak, hogy elhozta nekünk! 

Biztos vagyok benne, hogy nem csak most egyszer, hanem fogom még a kezembe venni. 

Egy igazán zseniálisan megírt regény. Ami nem túlzón mutat be más klasszikusokat. Hanem pont úgy, hogy te is kedvet kapj az elolvasásukhoz. Miközben Muhesh, Aleshia és a többiek történetét is végig követheted, izgulhatod.

Nagyon jó szívvel ajánlom nektek! Olvassátok el ti is! Aztán meséljetek! Ha valamiben akkor ebben a könyvben senki sem fog csalódni! Teljen egészében értelmet nyer A könyvlista. Remek lett! Le a kalappal az írónő előtt! 

Köszönöm szépen ezt a csodás élményt! 💖💛

Néhány kedvenc idézet sem hiányozhat: 

" A könyvek néha eléggé kiszakítanak a valóságból ahhoz, hogy mire visszatérünk, új nézőpontból tekinthessünk az életünkre. " 

------------

" Priya úgy terített ki maga elé a három új könyvét, mintha kártyalapok lennének. Megtörölte a kezét, nehogy összemaszatolja őket a sajttortával, majd ismét megsimogatta a borítókat. Naina is mindig megtörölte a kezét egy konyharuhában, mielőtt hozzáért egy könyvhöz. " 

-----------

" Ma hálás volt, amiért a könyv védelmet nyújtott neki, mögé lehetett bújni. " 

-----------

" Talán azt gondolod, hogy a regények egyáltalán nem válnak a hasznodra, de teljesen új világot tárnak fel előtted, kedvesem, hidd csak el!  

-----------

" Egy rövid pillanatra átélte, hogyan érezhette magát Naina, amikor egy könyv társaságában bújt az ágyba. […] Igyekezett a figyelmét arra összpontosítani, milyen érzés megtapintani az oldalakat. A puhaság. Az a susogó hang, amikor az oldalak összeérnek, és elsiklanak egymáson. A ragasztott gerinc hangja lapozáskor. " 

-----------

"[…] Szóval, akár szeretni fogja a könyvet, akár nem, mindig akad valaki, aki egyetért majd önnel. És jó alkalom arra is, hogy kapcsolatot teremtsünk másokkal. " 

-----------

" Furcsa volt belegondolni, hogy ez a könyv nemcsak az övé, hanem mindenki másé is. Hányan kikölcsönözték már előtte, és még hányan fogják utána… Lehet, hogy a strandon olvasták, a vonaton, a buszon, a parkban, a nappalijukban. Vagy tán a vécén ülve? Remélte, hogy nem! Bizonyos értelemben minden olvasó akarva-akaratlanul kapcsolódott egymáshoz. Mostantól ő is része lesz a láncnak.  " 

Értékelés: 

Várjuk együtt az új Carrie Cooper regényt! - Viszlát, ​józan ész! - 4.állomás - ÉRDEKESSÉGEK + RÉSZLET

 Sziasztok! 

Meg is érkezett mint látjátok a turné 4.hete. Csak úgy szalad az idő. És már el is indult a visszaszámlálás. Jövőhét elején ugyanis érkezik a regény. Elképesztően várom! 😍😍

Ahogy ígértem, a héten érdekességek jönnek. Az írónőről, a regényről. Ismerjük meg egy kicsit őt is jobban. 💖

Valamint egy egész hosszú részlet a közelgő könyvből. Érkezzenek is: 

Voltál már szerelmes?

A legtöbben erre a kérdésre igennel felelnének. Akadnak, akik már többször átélték, néhányan pedig csupán egyszer tapasztalták meg ezt a különleges lángolást. Ez a könyv is erről a mindent elsöprő érzésről szól, ám nem csak egy szerelmes történet…

Evey Harmon belsőépítésznek készül, és utolsó éves egyetemistaként az átlagos fiatalok mindennapjait éli. Évfolyamtársával és egyben legjobb barátjával, Tommy Palmerrel hónapok óta dolgoznak egy pályázaton, ám a leadás előtt egy nappal veszni látszik addigi munkájuk. Utolsó esélyként Tommy a bátyját, Dominicot hívja segítségül, akinek létezéséről Evey mit sem tudott.

Sok mindent elárul a két testvér kapcsolatáról, hogy Tommy a négy év alatt egyszer sem említette, hogy van egy testvére, ám bátyjával való távolságtartó és feszült magatartása egyértelművé teszi, hogy a két ember kapcsolata rengeteg, mélyen gyökerező sérüléssel terhelt. Evey, ismerve Tommy nehézségekkel teli fiatalkorát, remek ötletnek tartja, hogy a két fivér ismét közel kerüljön egymáshoz. Azonban egy homokszemnél jóval nagyobb kő kerül a gépezetbe: maga számára is érthetetlen módon Evey elkezd vonzódni Dominichoz…

Mit rejt a két testvér múltja? Képesek lesznek a megbocsájtásra? Ha igen, vajon végleg összezúzhatja a kettejük között épülő hidat Evey vonzalma Dominichoz?

Mennyire határozzák meg az életünket, döntéseinket a családtól kapott, belénk rögzült minták? El tudjuk ezeket elengedni, vagy mindig követjük a tanult sémákat?

Az Aranykönyv-díjra jelölt Carrie Cooper ezúttal a romantikus műfaj keretein belül varázsolja el sajátos stílusával az olvasókat, és mutatja be, hogy egy szerelem bizony képes a feje tetejére állítani a világot!

„Az írónő ebben a számára új műfajban is elképesztőt alkotott.” – Lizzyke írásai blog

Érdekességek: 

• Eddig krimis, kalandos regényeket írtam, ez az első romantikus történetem.
• Gyógypedagógusként dolgozom, enyhe értelmi fogyatékosoknak tanítok matekot!
• 16 éve élek  boldog házasságban.
• Van egy 11 éves imádnivaló lányom.
• Zenei általánosba jártam. 6 évig zongoráztam, a zene imádata máig megmaradt.
• A karaktereimet sosem valós emberekről formálom, és annak ellenére, hogy biztosan keverednek bennük az általam ismert, tapasztalt személyiségek, de nem emelek be egy az egyben élő emnereket a regényeimbe.
• Az erotikus jelenetekkel meggyűlt eleinte a bajom, de mivel a történet megkívánta, hogy ne kapcsoljam le a villanyt a csók után, nem volt menekvés, meg kellett adnom magam a szereplők akaratának.😁

Részlet: 

..

..

..

"...Evey koccintásra emelte a poharát, amire viszonzásul Dominic is hasonlóan tett.

Ezzel a mozdulattal azonban Evey látókörébe került a férfi keze, és ahogy rápillantott, azonnal felvillantak az előző esti buja gondolatai. Na már csak ez hiányzott! – esett kétségbe.

Dominic is ivott egy keveset, majd a könyökével a pultra támaszkodva továbbra is a magasban tartotta a poharát, forgatta, mozgatta a benne lévő italt, közben pedig Evey egyre zavartabb ábrázatát figyelte, ahogy a tekintetével a keze mozgását követi. Egy kis idő után a férfi elnevette magát és letette a poharat a pultra.

‒  Tegnap este is ugyanígy reagáltál a kezemre – mosolygott tovább vidáman Dominic. – Gerjedsz a kezekre? Kézfetisiszta vagy?

‒  Nem… vagy legalábbis eddig nem voltam az – hajtotta fel Evey feszülten a maradék koktélját. – Valamiért a te kezed van rám ilyen hatással. Ne is kérdezd, miért, mert gőzöm sincs – vallotta be őszintén. Dominic kendőzetlenül pimasz vigyorát meglátva hozzátette: – Nem kell ennek olyan nagy jelentőséget tulajdonítanod, egyszerűen csak szépnek tartom a kezed és kész.

‒  Gyakran reagálsz így, ha egy általad szépnek vélt dolog kerül eléd?

‒  Iiigen… előfordul – fogalmazott óvatosan Evey.

‒  Veled izgalmas lehet elmenni egy művészeti kiállításra vagy egy múzeumba – húzódott még szélesebbre a férfi mosolya. – Az eddig látottak alapján úgy harmadik vagy a negyedik Monet kép után rántanál be teljesen felajzva egy félreeső helyre.

Evey egy pillanatnyi meglepődés után jóízűen kuncogni kezdett.

‒  Azért, ahogy látod, remekül tudom türtőztetni magam. Legalább öt perce társalgunk, és sem rád, sem a kezedre nem vetettem még rá magam.

‒  Bámulatos az önuralmad – nevette el magát Dominic is, és a poharát felemelve ismét kortyolgatni kezdett, majd elkapta Evey ujjaira tapadt tekintetét. – Na jó, most már igazán el kell mondanod, mi jár ilyenkor a fejedben!

‒  Kizárt!

‒  Miért nem? Az én kezeimről van szó, szóval igazán érthető, ha tudni szeretném, hol járnak és mit csinálnak?

‒  De a képek az én fejemben vannak, ami viszont nem tartozik másra. Nem hinném, hogy veled szeretném megosztani a még számomra is arcpirító gondolataimat. És mivel egyáltalán nem vagy az esetem, feleslegesen gerjesztenénk a hangulatot azzal, hogy az erotikus fantáziámat kezdenénk elemezgetni. Éppen elég zavarba ejtő ez nekem anélkül is – öntötte szavakba az érzéseit, és így utólag egyáltalán nem tartotta jó döntésnek, hogy már megint nem gondolkodott, mielőtt beszélt.

És ahogy várható volt, Dominic is kíváncsisággal kevert meglepődéssel húzta fel a szemöldökét.

‒  Mindig ilyen őszintén osztod meg másokkal a gondolataidat?

‒  Igen, sokszor megesik. Felmerült már bennem, hogy terápiára járjak annak érdekében, hogy megtanuljam befogni a számat… Ráadásul az alkohol csak tovább ront a helyzeten.

‒  Én értékelem! Bár ettől a magyarázattól sem lettem kevésbé kíváncsi. Még egy koktél? – vetette fel széles mosollyal, és már intett is egy újabb italért.

‒  Inkább egy vizet kérek, köszönöm. És megtennéd, hogy nem hadonászol előttem a kezeiddel? Felháborítóan kihívóan viselkedsz!

Dominicból ismét kitört a nevetés, majd néhány pillanattal később Evey elé rakott egy újabb színes koktélt és egy kis üveg vizet. Evey elmerengett, mennyivel könnyebb tulajdonosként italhoz jutni, hiszen a percekig tartó várakozás helyett Dominic egy intésére szinte azonnal megkapták a rendelést.

A pincérlány jelenlétére viszont azonnal megindult az újabb körre áhítozók tömege, és már meg is kezdődött a lökdösődés a pultnál. Evey most előre felkészült, így ezúttal szerencsére nem nyomták teljesen Dominicba, de a távolság közöttük vészesen lecsökkent.

Evey csendesen iszogatta a vizét, és ugyan nem értek egymáshoz, úgy tűnt, a közöttük lévő maximum harminc centiméter éppen elegendő távolság a férfiból áradó illatmolekulák koncentrált terjedéséhez, ami a lányból a korábbihoz hasonló hatást váltott ki. Némán álltak egymással szemben, és Evey kétségbeesve állapította meg, hogy – talán az illattól, talán a nem kevés alkoholtól vagy ki tudja, mitől – immár a férfi szemét, száját, sőt, az egész megjelenését izgatóan vonzónak találja. Észveszejtően vonzónak.

A tömeg továbbra sem csökkent, minden oldalról szórakozó emberek vették őket körül, így Evey hiába próbálkozott távolabb húzódni, nem járt sikerrel. Szótlanul álltak a pult mellett, és a rájuk telepedett csendben egymás arcát figyelték, mintha néma kérdezz-felek játékot játszanának. Evey zavara egyre csak nőtt a benne kialakult, szokatlanul intenzív érzésektől, na meg másik kutató tekintetétől, és csak remélni tudta, hogy nincs rikító betűkkel a homlokára írva, mi is jár a fejében, vagy ha mégis, a félhomályban csak nem lehet kibetűzni.

Hogy szabaduljon a meglehetősen bizsergető helyzetből, nagy nehezen rákényszerítette magát, hogy elnézzen. Előkotorta a táskájából a mobilját, hátha érkezett valamilyen üzenet, amivel elterelheti a figyelmét a mellette álló férfiról, és főként az általa ébresztett letaglózó vonzalomról. Szinte rimánkodott magában egy máskor falra mászónak titulált, anyukájától kapott, lelkizős sms-ért. De legnagyobb sajnálatára senki sem kereste, így lemondóan rakta le a készüléket a pultra. A tekintete ekkor a mobilja mellé siklott, épp a férfi pohárral játszó kezére. A középső ujja szórakozottan, lassan rótta a köröket az üveg oldalán, ami Evey amúgy is kínosan felfokozott állapotán csak tovább rontott. Le merném fogadni, hogy direkt csinálja – futott át agyán. Egy mély levegővétel után jobbnak látta, ha a továbbiakban inkább a pult mögött szorgoskodókra koncentrál.

Egyszer csak Dominic megszólalt:

‒  Komolyan kezdem úgy érezni, hogy égbekiáltó gonoszság lenne a részemről, ha közéd és a kezem közé állnék, szóval szívesen a rendelkezésedre bocsátom – vetette fel a lehetőséget.

Evey megrökönyödve pislogott fel rá, és a viccelődés jeleit kereste a másik arcán, de nem igazán találta. Ez most komolyan beszél?!

‒  Köszi, hihetetlen nagylelkű felajánlás, de azt hiszem, megleszek nélkülük – jelentett ki, és bár próbált határozottságot magára erőltetni, érezte, hogy még a füle töve is lángol. – Nekem is van, éppen kettő – tette hozzá, ám ahogy kimondta, már meg is bánta.

‒  Ahogy csak jól esik – jelent meg egy kaján vigyor a szája szélén. – Ha gondolod, van hátul egy csendes irodám.

Evey egy pillanatra kibillent az egyensúlyából, ahogy a testéből kiszaladt a vér, és a könyöke lebillent a pultról. Gyorsan visszatette a karját, hogyha már a józan eszére nem, legalább a bútorra támaszkodhasson. Nem tudta eldönteni, hogy a férfi viccel vagy sem, hogy csupán barátian ajánlgatja a hátsó szobát a célból, hogy magával játsszon, vagy ő szeretne vele testközeli ismeretséget kötni ugyanott, és végképp nem tudta, hogy az ajánlaton megbotránkozzon vagy mélységesen szégyellje magát, amiért ilyen helyzetbe került. Zsigerből taszították a kapcsolatra képtelen, egyik nőről a másikra szálló férfiak, és ennek tükrében még értetlenebbül állt azelőtt, hogy ennyire erős hatást gyakorol rá Dominic. A legkétségbeejtőbb mégis az volt, hogy az irodában megejtett légyott lehetősége felháborodás helyett heves vágyakozást generált benne.

Evey zaklatottan toporgott, a szíve össze-vissza kalapált, buja képek villantak fel egyre-másra a fejében. Keservesen igyekezett rendet teremteni kusza gondolatai között, a kitartóan őt figyelő barna szempár pedig végképp nem könnyítette meg a dolgát. Dominicot láthatóan egyre jobban szórakoztatta a lány néma tipródása.

‒  Azért megnézném az arcod, ha most lelkesen rábólintva az ajánlatodra elvonulnék abba a hátsó irodába a fantáziámmal és a kezeimmel – jegyezte meg Evey csakhogy letörölje férfi egyre önelégültebb vigyorát.

A kijelentésével ugyan a remélt eredményt elérte, ám Dominic meglepett arcát látva ismételten le kellett szögeznie: jobban járt volna, ha nem szólal meg.

‒  Ha a tetteidet is olyan ösztönösen engeded szabadjára, mint a gondolataidat, simán el tudom képzelni, hogy megteszed. – Dominic nem is leplezte, mennyire ínyére lenne ez a lehetőség.

‒  Nagyon szép időnk volt ma, nem igaz? – váltott Evey egy éles kanyarral témát, mire Dominic felnevetett.

‒  Valóban szép időnk volt – ismételte a férfi vidáman.

Evey nem örülhetett sokáig az eredményesnek vélt témaelterelésnek, mert Dominic hosszú szempillái alól továbbra is ugyanolyan érdeklődéssel pásztázta az arcát, amitől egy fikarcnyit sem csökkent a benne felébredt, korábban sosem tapasztalt vonzalom.

A helyiségben közben egy ismert sláger dallama dübörgött fel, amitől az ott mulatozók szinte egyszerre kezdtek őrült ugrándozásba. Mindenfelől éneklő és táncoló fiatalok hullámzó tömege vette őket körül. Evey meg akart megszólalni, és az időjárásról, a békák táplálkozási szokásairól vagy ehhez hasonlatos izgalmas témáról társalogva megtörni a kettejük között kialakult, egyre sistergőbb légkört, ám úgy tűnt, a fejében és testében cikázó zűrzavartól az agyában kiégtek a biztosítékok és teljes zárlat keletkezett. Egy hangot sem bírt kinyögni.

A percek teltek, ők pedig szótlanul fürkészték egymás arcának rezdüléseit. A feszültség lassan kézzelfoghatóvá vált, ami kezdett elviselhetetlen lenni. Aztán Dominic a szemkontaktus megszakítása nélkül elgondolkozva az állát kezdte dörzsölni. Ez az ösztönös mozdulat Evey számára most olaj volt a tűzre. Egyre csak figyelte, ahogy a szépen ívelt ujjak ide-oda siklanak a férfi arcán, száján, és kezdte úgy érezni, hogy lassan spontán égés következtében fog elporladni. Dominic a lány reakcióját látva azonnal megállította az ujjait, és olyan elmélyülten kezdte vizsgálni Evey vonásait, hogy a lány még levegőt venni is elfelejtett.

Aztán Dominic egyszer csak megmozdult, és Evey füléhez hajolt:

‒  Egyszerűen muszáj kipróbálnom – suttogta.

..."

Hát ő lenne...... 💖💖 Alig várom, hogy ti is a kezetekbe vehessétek. 

Addig is nézegessétek ezt, az eddigi posztokat. És kitartás! Pár nap és érkezik. 

A turnéról, a végén lévő játékról a képre kattintva tudhattok meg többet. Jövőhéten pedig a Játék következik. 💖

Ali Hazelwood - A ​szerelem képlete

Harmadéves ​doktorandusz hallgatóként Olive Smith nem hisz a tartós romantikus kapcsolatokban, de a legjobb barátnője igen, és emiatt kerül ebbe a helyzetbe. Ahhoz, hogy Anh-t meggyőzze, hogy randizik és jó úton halad a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” felé, többre van szüksége néhány kézlegyintéses Jedi-trükknél. A tudósoknak bizonyítékok kellenek. Úgyhogy, mint bármelyik magára valamit is adó biológus, Olive pánikba esik és megcsókolja az első férfit, akit meglát.

Ez a férfi nem más, mint Adam Carlsen, a fiatal, menő egyetemi tanár, aki közismert seggfej. Ezért Olive teljesen padlót fog, amikor a Stanford ügyeletes labor-zsarnoka beleegyezik, hogy titokban tartja a színjátékot, és a kamupasija lesz. De amikor egy nagy tudományos konferencia félresikerül, és Olive karrierje Bunsen égőre kerül, Adam újra meglepi határozott támogatásával és még határozottabban… kockás hasával.

Hirtelen a kis kísérletük veszélyesen közel kerül ahhoz, hogy lángra kapjon. Olive pedig rájön, hogy egy szerelemmel kapcsolatos hipotézisnél csak az bonyolultabb, ha a saját szíve kerül a mikroszkóp alá.

Annyi ilyen jellegű, romantikus sztori került mostanság az olvasók elé, vagy lehet már csak én vagyok így vele, hogy talán besokaltam picit. Már számomra ritkán tudnak újat mutatni. Sőt, az utóbbi időben mintha pont ez a műfaj lenne az, pedig eddig imádtam és ebből olvastam a legtöbbet, ami már nem annyira köt le. Vagy talán inkább mondom úgy, hogy nagyon, nagyon ritkán találok olyan regényt már ebben a kategóriában, amire azt tudom mondani, hogy ez igen. Ez elképesztő volt. Hogy ilyet még nem olvastam. Vagy ha mégis, akkor igenis tudott a szerző olyan pluszt tenni hozzá, hogy azzal kiemelkedjen a tömegből. 

Bár lehet csak én olvastam már túl sokat romantikus könyvet. Na de ezt a regényt nem lehet azok a könyvek közé sorolni amik nem tetszettek volna. Sőt! Hajajjj!😍😍😍😍

A szerelem képlete nálam az év egyik nagy kedvence lett!

Már anno mikor jött a megjelenés híre a külseje megfogott. Remek ez a rajzos borító. Abszolút leíró és remekül illik a történethez. 

Aztán ugye ott van még a fülszöveg. Noha abban lehet némi ismerős szituáció. Tanár - diák kapcsolatos témákról is olvastunk már. Mégis itt bejött az az eszméletlen mennyiségű és minőségű plusz, amit a szerzőtől kaptunk és engem totál megvett. 

Nem rögtön rohantam vele a kasszához, mondom bele lesek. Már csak biztosra megyünk. 😀 Na ez a könyv olyan volt, hogy nem túlzok, de a 2.oldal után akkor mondom máris fizetünk. 😍 Nem volt kérdés. Két oldal után azt mondtam, hogy ez ott lesz a toppon. És igazam volt. 

Mert itt van nekünk egy igazán különleges főhősnő, Olive. Harmadéves, PhD hallgató az egyetemen. Aki épp kutatólabort, támogatást keres egy mindenki, de számára különösen fontos betegséget kutató munkájához. Nem mindig tudja eldönteni mit akar, de egy véletlen, kissé fura, de annál szórakoztatóbb találkozásnak hála végül csak belevág. Egy hihetetlenül erős, okos nő. Néha kissé szétszórt, elképesztően vicces. Mondhatni egy igazán lehengerlő, nem hétköznapi, sokszínű egyéniség. Még úgyis, hogy szeret inkább láthatatlan lenni. Az írónő úgy alkotta meg a karakterét, hogy amint mondtam, már két oldal után megkedveled. Mégis valamilyen szinten hétköznapi is, hiszen tökéletesen együtt tudunk vele érezni, azonosulni vele. Annyi biztos, hogy a társaságában nem unatkozik, remekül szórakozik az olvasó. Nekem óriási nagy kedvencem lett. 

Ugye Olive mellé jár férfi hőhős is. Ő pedig nem más mint Adam Carlsen. Na vele kapcsolatban volt némi észrevéletem a sztori során. Le kell szögeznem imádtam őt! A fülszöveg egy seggfejnek írja le őt. Mi tagadás néha az is. Én picit örültem volna ha már ennyire rá lett aggatva ez és ehhez hasonló jelzők, akkor ez kicsit jobban lejöhetett volna. Nem mondom, hogy legyen egy nagy bunkó, de ha már ennyire mindenki tart, fél tőle és így írja le, picit néha jobban át jöhetett volna. De azért így is nagyon hamar odáig voltam a fickóért. Hiszen a leírásoknak hála egy dögös, szexi férfit kapunk. Aki ráadásul tabu is mert tanár. Annak pedig egy öntelt alak. Noha van mire annak lennie. De azért ha mindig is egy seggfejnek, szemét alaknak titulálták ez az énje nagyon kevésszer lett megcsillogtatva. Munkában ilyen volt. De magánéletben, vagy mondom inkább úgy, hogy Olive társaságában egy teljesen más oldalát ismerhetjük meg. Ezek együtt adták ki Adam Carlsent. A híresen öntelt, seggfej tanárt. Aki viszont, ha jobban megismerjük egy szeretni való alak. Érzelmes és érzéki. Odafigyelő, remek barát. Egy férfi ,aki tudja mit akar. De ezeket a dolgokat már inkább csak munkában szereti mindenáron megszerezni. Határozott véleményű férfi. Aki ezen tulajdonságai miatt egy komoly pasi benyomását kelti. Mégis el tudja engedni magát. Vicces és szórkoztató tud lenni. Bár lehet ezt Olive énje hozza ki igazán belőle. Ami mindenképpen jó dolog. 😊

Már csak a munka, a szenvedélyük miatt is remekül megértik egymást. Noha pont ez a kapcsolat miatt is kevés szó esik a munka és az iskoláról köztük. 

Olive önzetlensége miatt egy érdekes kamukapcsolatba kerülnek ők ketten. Egy csókkal indul aztán szép lassan jön itt minden. 

Olive exe és a legjobb barátnője bejönnek egymásnak. De a lány nem mert lépni, hiszen a srác Olive exe volt. Már ez is sokat elárul Olive-ról. Hiszen csak azért lesz Adam kamu barátnője, hogy a barátai együtt lehessenek. Ezt igazán tiszteltem benne. Közben persze Adamnak is megvannak a maga okai. Szóval mindketten és mi is jól járunk. 😁

Megismerhetjük őket külön. Majd jön az, hogy együtt. 

Én már ahogy képet kaptam róluk egyenként, akkor a szívembe zártam őket. De aztán ahogy jöttek a közös pillanatok ezekhez és teljesen beleszerettem a sztorikjukba. 

Mindkettejüknek megvan a múltja. Fájdalmak, csalódások amiket magukkal cipelnek. Remények, vágyak, álmok. Amiket el akarnak érni. Ezekért küzdenek miközben egy csodálatos kapcsolat alakulását követheti nyomon az olvasó. 

Inkább mondanám romantikusnak mint erotikusnak. Akad az utóbbi is, de pont a történethez illő mennyiségben és minőségben. Tetszett ahogy ők, a két precíz ember elkezdték megtervezni ezt a kamu kapcsolatot. Aztán az már más kérdés, hogy a barátok, szituációknak hála ezek sosem az ő elképzeléseik szerint alakultak. De pont ettől lettek igazán érzékiek, aranyosak, megmosolyogtatók a közös perceik. 

Olive hatalmas forma. De Adam is, ahogy kezelte a lány furcsaságait és őt magát. Rengeteget és nagyon jókat nevettem rajtuk és velük. 

Lettek itt forróbb, sistergő pillanatok is. Az a bizonyos kémia ezer fokon égett köztük. Imádtam! 

Persze akadt itt bonyodalom is. Mert a szerző semmit nem adott ingyen. Karakterek, akiket meg lehetett még szeretni. Vagy akik nem annyira voltak szimpatikusak. Vagy inkább csak csalódtunk. Meglepődtünk. Van itt minden. 

Remekül keverte a lapokat az írónő. Itt-ott egy egy meglepetést bedobva. Olyan szálakat és pillanatokat amik még jobban feldobták a sztorit. 

Ahogy elkezdtem olvasni nemtudtam letenni. Egy másodpercre sem hagyott unatkozni. Imádtam Olive-val és Adammel kalandozni. Élvezni ahogy beleláthatunk az egyetemi életükbe. A munkájukba amit ilyen szenvedéllyel űznek. Szurkoltam értük, hogy elérjék amire vágynak. Emellett természetesen a kettejük kapcsolatának is. Jókat mulattam a társaságukban. 

A szerelem képlete álltal egy olyan szórakozást kaptam amit nem felejtek el. Amit még szerintem sokszor fogok átélni velük. Egy könyv, ami nem csupán egyszer olvasós. Remek kikapcsolódást nyújthat bárkinek, bárhol és bármikor. Ami sok mindenre meg is taníthat bennünket. Tanulságos és életszagú. Szórakoztató és romantikus. Egy igazán különleges regény. 

Én bátran, jó szívvel ajánlom mindenkinek! Ha egy igazán jó kis sztorira vágytok, akkor ez a ti regényetek!  

Csatlakozzatok ti is Olive és Adam utazásához. Higyjétek el, kár lenne kihagyni! Sokkal többet kaptam ettől a regénytől mint vártam. Mindent! Bámulatos lett. Szerelem első olvasásra.  💙💖 Hajrá nektek is! 

Néhány kedvenc idézetem: 

" – Ki zúg bele Adam Carlsenbe?

Malcolm felhorkant.

– Mindenki, Ol. Magas, rosszkedvű, mogorva szépfiú zseniális IQ-val. Mindenki szereti a magas, rosszkedvű, mogorva szépfiúkat zseniális IQ-val. " 

----------------

" Sok mindent nem tudott Adam Carlsennel kapcsolatban. A férfi seggfej volt, de váratlan mélységekkel. " 

----------------

" – Adam? Mi a baj?

A férfi Olive poharára meredt, és hátralépett.

– Annak az izének a szaga.

Olive mélyet lélegzett. Mennyei!

– Nem szereted a sütőtökös lattét?

Adam az orrát ráncolta, és még jobban távolodott.

– Undorító!

– Hogy utálhatod? Ez a legjobb dolog, amit az országod az elmúlt évszázadban feltalált.

– Kérlek, állj hátrébb! Ez bűzlik.

– Hé! Ha választanom kell közted és a sütőtökös latte között, talán át kellene gondolnunk a megállapodásunkat.

Adam úgy nézte a lány poharát, mintha radioaktív hulladék lenne benne.

– Talán igazad van.  "  

-----------------

"– Megcsókolhatom, dr.Carlsen? " 

-----------------

" – Gondolkodtál azon, hogy szerzel egy igazi barátnőt?

A férfi szemöldöke felszaladt.

– Te gondolkodtál azon, hogy igazi randira menj?

– Touché. " 

---------------

" –  Tudom, hogy ijesztő sebezhetőnek lenni, de megengedheted magadnak, hogy fontos legyen valaki. Akarhatsz emberektől többet, mint csak barátság vagy laza ismeretség. " 

Értékelés: 

Várjuk együtt az új Carrie Cooper regényt! - Viszlát, ​józan ész! - 3.állomás - IDÉZETEK

Sziasztok! 

Csak úgy repül az idő. Immár a 3.héten járunk és ahogy ígértem érkezzenek az Idézetek. 

Carrie Cooper új, hamarosan megjelenő, fantasztiksu regényéből. Egy újabb remek alkalom, hogy ti is kedvet kapjatok a könyvhöz. Én már alig várom, hogy a kezembe fogjam és újra elolvashassam. 💖😍

Voltál már szerelmes?

A legtöbben erre a kérdésre igennel felelnének. Akadnak, akik már többször átélték, néhányan pedig csupán egyszer tapasztalták meg ezt a különleges lángolást. Ez a könyv is erről a mindent elsöprő érzésről szól, ám nem csak egy szerelmes történet…

Evey Harmon belsőépítésznek készül, és utolsó éves egyetemistaként az átlagos fiatalok mindennapjait éli. Évfolyamtársával és egyben legjobb barátjával, Tommy Palmerrel hónapok óta dolgoznak egy pályázaton, ám a leadás előtt egy nappal veszni látszik addigi munkájuk. Utolsó esélyként Tommy a bátyját, Dominicot hívja segítségül, akinek létezéséről Evey mit sem tudott.

Sok mindent elárul a két testvér kapcsolatáról, hogy Tommy a négy év alatt egyszer sem említette, hogy van egy testvére, ám bátyjával való távolságtartó és feszült magatartása egyértelművé teszi, hogy a két ember kapcsolata rengeteg, mélyen gyökerező sérüléssel terhelt. Evey, ismerve Tommy nehézségekkel teli fiatalkorát, remek ötletnek tartja, hogy a két fivér ismét közel kerüljön egymáshoz. Azonban egy homokszemnél jóval nagyobb kő kerül a gépezetbe: maga számára is érthetetlen módon Evey elkezd vonzódni Dominichoz…

Mit rejt a két testvér múltja? Képesek lesznek a megbocsájtásra? Ha igen, vajon végleg összezúzhatja a kettejük között épülő hidat Evey vonzalma Dominichoz?

Mennyire határozzák meg az életünket, döntéseinket a családtól kapott, belénk rögzült minták? El tudjuk ezeket elengedni, vagy mindig követjük a tanult sémákat?

Az Aranykönyv-díjra jelölt Carrie Cooper ezúttal a romantikus műfaj keretein belül varázsolja el sajátos stílusával az olvasókat, és mutatja be, hogy egy szerelem bizony képes a feje tetejére állítani a világot!

„Az írónő ebben a számára új műfajban is elképesztőt alkotott.” – Lizzyke írásai blog

Sosem ítélek el senkit az alapján, hogyan érzi jól magát a világban. 

----------------

- Egyáltalán nem vagyok konzervatív! - tiltakozott Evey. - Mindig is szabados gondolkodású voltam. 

- Elismerem, hogy bulizni, azt tudsz, de hogy a szabados életmód szobrát nem rólad fogják megmintázni, az biztos! Főleg, ha pasizásról van szó! Férfi legyen a talpán, aki a több oldalas elvárási listádnak megfelel. És nincs kecmec ha egy személyiségjegy is hiányzik, a szerencsétlennek esélye sincs. De még randizni sem, nemhogy az ágyadig eljutni. 

-----------------

- Az olyan pasikkal, mint Dominic, az ember lánya nem tervez. Ha adódik lehetőség, él vele, élvezi, méghozzá nagyon, de felesleges ábrándokat kergetni. Az ilyen palik csak magukat szeretik, és ha egy ideig fenn is tudod tartani az érdeklődését, közel úgysem engednek magukhoz, te persze belezúgsz, a végén meg összetört szívvel hoppon maradsz. 

---------------

- Micsoda életbölcsességek jönnek elő belőled, ha iszol! 

---------------

Evey önkéntelenül is leszögezte magában, milyen kemény izomzattal rendelkezik a másik, de az érzékeire jóval intenzívebben hatott a férfiból áradó, mámorító illat. Mintha az orrán keresztül a bőre alá szivárgott volna, ott pedig afrodiziákumként robbanva egyszerre lett tőle tetőtől talpig lúdbőrös, és öntötte el a forróság. 

-----------------

„Már megint mi az ördög ütött belém? A legutóbb a keze, most pedig az illata?” 

-----------------

Evey kétségbeesetten állapította meg, hogy - talán az illattól, talán a nem kevés alkoholtól, vagy ki tudja, mitől - immár a férfi szemét, száját, sőt egész megjelenését izgatóan vonzónak találja. Észveszejtően vonzónak. 

-----------------

- Azért mert valamit nem látsz, még létezik. A szelet sem látod, mégis érzed a bőrödön, ahogy az emberi érzések is láthatatlanok, de ennek ellenére tagadhatatlanul léteznek. 

------------------

- Az a helyzet, hogy nem igazán kedvellek. 

------------------

Ilyen intenzív vonzalommal még sosem találkozott, és ahogy Dominic is megfogalmazta, felrobbant volna, ha nem engedi szabadjára a vágyait. 

-------------------

Ha valami ennyire elementáris erővel taglózza le az embert, amellett nem lehet csak úgy elmenni, ezeket a különleges pillanatokat meg kell élni! 

-------------------

Hiába csak egy alkalomról szólt, szexuálisan többet kapott tőle, és többet tanult belőle magáról, a testéről, mint az eddigi összes tapasztalatából együttvéve. 

------------------

- Azt szerettem volna, ha kimondod, hogy velem akarsz maradni. Tudom, hogy ez amolyan női hülyeség, de egyszerűen hallani akartam. 

- Szerintem fontosabbak a gesztusok, a jelzések, őszintébbnek tartom őket a szavaknál, de elismerem, hogy olykor nem árt kimondani dolgokat.  - Dominic két kezével közrefogta Evey arcát, néhány pillanatig mozdulatlanul nézték egymást, majd kimondta azt, amire a másik annyira vágyott. - Szeretném, ha maradnál. 

-------------------

- Szerintem te nagyon szigorúan határolod be a komoly kapcsolat definícióját, hiszen a nagy, lángoló szerelem csak ritkán talál rá az emberre, de az is lehet, hogy soha. 

---------------------

Egy őszinte szereteten alapuló párkapcsolat is lehet minden szempontból tökéletes.

--------------------

Ilyen a párkeresés természete: mindaddig, amíg nem találod meg a megfelelőt, véget fognak érni a kapcsolataid. 

--------------------

Az élvezeti faktor némiképp alacsonyabb, mint Dominickal lenni, de a fagyi meg a bor legalább csak a vércukorszintemet borítja fel, nem pedig a lelki békémet. 

-----------------

..... Győzködöm magam minden alkalommal buzgón arról, hogy nem szabad veled összegabalyodnom... csak hát ...... Mit csináljak, ha veszettül megkívánlak? - Evey úgy nézett Dominicra, mintha tőle várná a választ. 

-------------------

- Igen, még mindig gerjedek a kezedre.....is, úgyhogy minden okod megvan arra az önelégült vigyorra a szád szélén - mondta Evey a férfi arcát látva. 

---------------

Furcsa, kívülről, milyen könnyen ítélkezik az ember, de mennyivel nehezebb, amikor a saját vagy szeretteid élete siklik tévútra. 

-----------------

- Mennyivel könnyebben tudnék neked ellenállni, ha az a bunkó seggfej lennél, akiknek először gondoltalak. 

--------------------

A hevesség és a vadság egyáltalán nem szinonimája a durvaságnak, ahogy a gyengédség sem a gyengeségnek, de ezek a fogalmak mostanéban mintha összemosódtak volna. 

Ide jut az a generáció, aki fiatalon, kontroll és megfelelő szexuális nevelés híján pornófilmekből és szélsőségeket idealizáló erotikus irodalomból akarja elsajátítani a nemi élet alapmintáit. 

------------------

Minden olyan tulajdonságnak a megtestesítője, amit elítélek egy pasiban, olyan távol áll az ideálomtól, mint gumikacsa a rétisastól, de ha csak a közelébe kerülök, búcsút inthetek minden ésszerű gondolatnak. 

-----------------

Útközben bevásárolt, nehogy elkövesse ugyanazt a hibát, amit előző héten, majd felhúzta az edzsőruháját, és megindult a kertváros utcáin, hátha az izzadsággal a szerelem is elpárolog belőle. 

----------------

Egy egyoldalú szerelemben a feldolgozás mellett az ember egy dolgot tehet: reménykedik. Reménykedik abban, hogy egyszer csak elillan az érzés, és többé nem köti gúzsba mindenét a szerelem, vagy reménykedik abban, hogy a jövő mégis hoz valami mesés változást számára. 

---------------

- Ma este te vagy az én nyugibogyóm! - nyomott vidáman a lány szájára egy csókot. 

Én annyira imádom őket! Remélem nektek is tetszettek és felcsigáztunk titeket! 😉

A turnéról, a végén lévő játékról a képre kattintva tudhattok meg többet. Jövőhéten pedig Érdekességek jönnek egyenesen Carrie Cooper-től. 💖

Várjuk együtt az új Carrie Cooper regényt! - Viszlát, ​józan ész! - 2.állomás - KÉPEK

Sziasztok!

Új hét, új poszt. 

Ahogy tudjátok és látjátok, itt a blogon és fb-on is, múlt hét óta megy Carria Cooper írónő új regényéhez egy kis kedvcsináló turné. 

Az első állomás az Értékelés volt. Most pedig ahogy ígértem jöjjenek a képek.

Sokat nem is fűznék hozzájuk. Szerintem magukért beszélnek. Tudjátok! Ahogy mondani szokták: 

" Egy kép többet mond ezer szónál. "

Így hát beszéljenek ők. Igyekeztem mindenről valami olyasmit találni amilyennek én elképzeltem. Aztán majd ha ti is olvassátok meséltek. Kíváncsi leszek! 😍😙 Szereplők, helyszínek, érzések. 

Nagyon jó volt ezeket már csak keresgélni is. Újraélni a regényben olvasottakat. Alig várom, hogy ti is a kezetekbe vegyétek! 💖

Nézelődjetek, olvassátok el az értékelést. Hangolódjatok, mert hamarosan érkezik!

Voltál már szerelmes?

A legtöbben erre a kérdésre igennel felelnének. Akadnak, akik már többször átélték, néhányan pedig csupán egyszer tapasztalták meg ezt a különleges lángolást. Ez a könyv is erről a mindent elsöprő érzésről szól, ám nem csak egy szerelmes történet…

Evey Harmon belsőépítésznek készül, és utolsó éves egyetemistaként az átlagos fiatalok mindennapjait éli. Évfolyamtársával és egyben legjobb barátjával, Tommy Palmerrel hónapok óta dolgoznak egy pályázaton, ám a leadás előtt egy nappal veszni látszik addigi munkájuk. Utolsó esélyként Tommy a bátyját, Dominicot hívja segítségül, akinek létezéséről Evey mit sem tudott.

Sok mindent elárul a két testvér kapcsolatáról, hogy Tommy a négy év alatt egyszer sem említette, hogy van egy testvére, ám bátyjával való távolságtartó és feszült magatartása egyértelművé teszi, hogy a két ember kapcsolata rengeteg, mélyen gyökerező sérüléssel terhelt. Evey, ismerve Tommy nehézségekkel teli fiatalkorát, remek ötletnek tartja, hogy a két fivér ismét közel kerüljön egymáshoz. Azonban egy homokszemnél jóval nagyobb kő kerül a gépezetbe: maga számára is érthetetlen módon Evey elkezd vonzódni Dominichoz…

Mit rejt a két testvér múltja? Képesek lesznek a megbocsájtásra? Ha igen, vajon végleg összezúzhatja a kettejük között épülő hidat Evey vonzalma Dominichoz?

Mennyire határozzák meg az életünket, döntéseinket a családtól kapott, belénk rögzült minták? El tudjuk ezeket elengedni, vagy mindig követjük a tanult sémákat?

Az Aranykönyv-díjra jelölt Carrie Cooper ezúttal a romantikus műfaj keretein belül varázsolja el sajátos stílusával az olvasókat, és mutatja be, hogy egy szerelem bizony képes a feje tetejére állítani a világot!

„Az írónő ebben a számára új műfajban is elképesztőt alkotott.” – Lizzyke írásai blog

  Evey 

 Dominic

  Tommy

 Bettany 

A képre kattinva pedig eljtuhattok a turné eredeti posztjához. Ott mindent megtaláltok róla. Ne feledjétek, játék is lesz! De csak az nyerhet aki minden poszthoz IDE a BLOGRA hozzászól. :) 

RÉSZLETEK:

Ne feledjétek: Jövőhéten, a harmadik héten az Idézeteké a főszerep. 😍