Minden évben ilyenkor ezt a hosszú hétvégén Greylupus (Lupi) barátnőnél töltöm, és együtt látogatunk ki a Könyvfesztiválra. Idén azonban hármasban Kellyvel (Kelly olvas) indultunk neki, akinek még egyszer köszönjük, hogy elfuvarozott minket.
A fesztivál napján csodás időre ébredtünk ami még inkább feldobta a kedvünket, na de a gondolat még inkább, hogy megérkeztünk. Megbeszéltük, hogy szétnézünk utána összegyűjtjük a könyveket amik a listáinkon szerepeltek. Mit ne mondjak az enyém nem éppen volt rövid. :)
Mivel rengetem Molyocska is kint volt az eseményen szép sorban összefutottunk minden ismerőssel, és találkoztunk is azokkal is akikkel megbeszéltük.
Először természetesen a nagy kedvenc kiadónk standját lestük meg a Könyvmolyképző kiadóét. Utána Grettyt lestünk meg a CorLeonis kiadónál utána futottunk bele egyre több molyos ismerősbe és alakultunk egy rögtönzött Molytalálkozóvá majd elindultunk páran, hogy odakint a gyönyörű és napos parkosított részen is szétnézzünk. Eddigre már Lupi és Kelly kezdtek szépen felpakolva lenni a könyvekkel.
Kiültünk a vendéglős része egy egy üdítő mellé a hőségben és jó ideig beszélgettünk. Nekem személy szerint ekkor volt alkalmam megismerni az egyik kedvenc Vörös pöttyös könyvem szerzőjét Helena Silence-t akinek az Enigmát köszönhetjük. És szintén a kis társaságunkban volt még egy írónő is Kemese Fanni :)
Nemsokkal később indultunk is, ugyanis kezdődött a Könyvmolyképző előadására, amit idén Ildikó nélkül tartott nekünk Lele József. Köszönjük neki a szuper előadást, rengeteg vicces történettel, érdekességekkel készült nekünk és nagyon jó kis játékkal is aminek több szerencsés nyertese lett . Sajnos én, mi nem voltunk benne, de 5 szerencsés olvasó igen, akik az életkorukat még plussz százalékként adhatták hozzá az eredeti 20% kedvezményhez. Valamint Ildikó távolléte miatt egy egy kis üzenetben amit a Titokládában hagytunk üzenhettünk neki. Sajnáljuk, hogy idén nem volt velünk, de reméljük a Könyvhétre ő is tud majd jönni addig is Lele Józsefnek köszönjük a fantasztikus órát amit az előadáson töltöttünk.
Miután kijöttünk kicsit szétszéledtünk legalábbis én. Megvolt ugyanis a nem kicsi már említett listám és elindultam felkutatni a keresett könyveket. Szerencsére végül sikerült mindent megtalálni amit kerestem, sőt még néhány kincsre is bukkantam amiről nemtudtam, hogy létezik. Ezeknek még inkább örültem.
Sikerült jócskán bevásárolni és jó pár táskával indultam a többiek keresésére és egy kisebb csapat gyűjt össze.Megérkezett MFKata is, akivel kis is csereberéltünk a két könyvünket amiket egymásnak hoztunk. A csoportkép sem hiányozhatott. Majd Kelly, Lupi én és Deszy egy a park részen talált használaton kívüli szökőkútnál vertünk tábort. Rögtön lecsaptunk egymás könyveire, kit mit vásárolt és egy jó kis beszélgetés sem hiányozhatott. Közben pedig egyre több Moly bukkant fel a közelben.
Annyira eltelt felettünk az idő, hogy én időközben majdnem lecsúsztam a Könyvmolyképzőnél Helena Silence - Enigma dedikálásáról. Nagyon kedves volt, és jó volt őt is látni és megismerni, tudni ki alkotta az egyik kedvenc történetemet és akitől a második kötet címével és egy képpel ellátott csodaszép lapot is kaptam.
Helena után Kemese Fanni dedikált, akinek a délután folyamán szereztem be A napszemű Pippa Kenn című könyvét amit szintén dedikált és kaptam mellé szintén két csodaszép lapot és egy könyvjelzőt.
A két utóbbi dedikálás közt volt egy kis mókás rész is. A lányokkal mentünk pont be mikor megálltunk és kiszúrták az Ulpius ház egyik íróját Lakatos Leventét. Én még eddig nem olvastam tőle, és nem is igazán tudtam, hogy néz ki, eddig. És mivel megvettem az új könyvét rögtön tuszkoltak is arra, hogy kérjek csak rá autogrammot. De míg elfordultunk tollat keresni eltűnt. Vártunk egy darabig hátha felbukkan és addig is lestük őt míg a Könyvmolyképzőnél dedikáltattunk, ugyanis az Ulpiussal szomszédok voltak. Pechünkre semmi, nem láttuk utána, de lassan miután mindenki látott mindenkit, beszerzett mindent ideje volt indulni.
Dave, Deszy,Kelly, Lupi és én a kijárat felé vettünk az irányt. Ahogy kiléptünk, nem is tudtom már miért talán egy pillanatra megállhattuk mikor kiszúrtam hirtelen az eddig mindenhol keresett fehér pólós Lakatos Leventét. Mivel nem dedikáláson kaptuk el és társaságban volt nem akartam odamenni, de a többiek csak odalökdöstek amit utólag köszönök.
És Leventének is az aláírást és a szuper könyvjelzőket is. Nagyon közvetlen és kedves volt köszönöm még egyszer.
Nagyon örültem, hogy ez is sikerült ezek után tényleg mindent megszerezve indultunk haza.
Ilyenkor mint mindig nemsokkal később készültek is a fényképek a zsákmányokról. És ha már itt tartunk akkor itt egy kép az enyémről. Nem kis adag, és nagyon nagyon imádom őket.
Már kettőt sikerült is kiolvasni belőle: Raine Miller - Meztelenjét és Lexi Revellian - Remix című könyvét.
Nemsokára ezekről is írok majd, előtte a kép a kis szerzeményeimről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése