Penelope Douglas - Szívatás (Fall Away 1.)

    📚 Könyvajánló 📚

Egy feledhetetlen románc, mely a szerelem és a gyűlölet határán táncol.

A nevem Tate. Azonban ő nem így hív. Soha nem szólítana a becenevemen. Szinte szóba sem áll velem. De békén sem hagy.

Régen legjobb barátok voltunk. Aztán ellenem fordult, és a küldetésévé vált, hogy tönkretegye az életemet. Elérte, hogy megalázzanak, kirekesszenek és pletykáljanak rólam az iskolában. A szívatásai egyre kegyetlenebbé váltak, és szinte belebetegedtem abba, hogy megpróbáljak elmenekülni előle. Még el is utaztam egy évre csak azért, hogy elkerüljem.

De elegem lett a rejtőzködésből, és nem fogom hagyni, hogy egy újabb évemet tönkretegye. Talán ő nem változott meg, de én igen. Itt az ideje, hogy felvegyem vele a harcot.

Ez a szerző viszonylag régi könyve. Itthon pontosan tíz évvel ezelőtt jelent meg először, egy nagyon kicsi, ma már nem létező kiadónál. Vagy talán egy nagyobb kiadóhoz tartozott, hiszen pár könyvük megjelent, de a projekt nem volt hosszú életű.

Úgy fest, kellett az idő, és nagyon örülök, hogy a KMK kiadó rátalált, és elkezdte kiadni az írónő könyveit. Ez a kötet is új kiadásban érkezik hozzájuk, és már meg is jelent. Nekem még a régiek vannak meg, de úton van az új kiadás is, ami tökéletesen illeni fog a polcomra a többi PD-könyvem mellé.

De elég a rizsából, lássuk a lényeg.

A történet kissé tipikus: egy nagyképű fiatal srác, aki úgy tűnik, hogy utálja a lányt. Brutális, köcsög módon bánik vele, ami érthetetlen a lány számára, hiszen egykor legjobb barátok voltak.

Mi változtatta meg a fiút? Miért lett ilyen? Miért viselkedik aljasan a lánnyal?

Tate egy darabig tűr. Aztán lesz egy kis szünet a „kapcsolatukban”, majd a lány ismét hazajön, remélve, hogy a dolgok változtak. Téved. Itt az ideje, hogy felvegye a kesztyűt: nem engedi többé, hogy bántsák, ráadásul szeretné tudni, miért utálja őt Jared.

Alig vártam, hogy fény derüljön minderre.

Addig is nehéz volt olvasni, szinte már ezt a toxikus kapcsolatot. A srác csak bántja, de azért ott lappang az a kis szikra vonzalom, ami várja, hogy lángra lobbanjon.

Mégis szerettem megismerni Tate-et és Jaredet. Mindkettőjüknek megvoltak a maguk terhei és életcéljai, miközben ez a furcsának nevezhető kapcsolat is formálta őket.

Az eddigi könyveit olvasva várható volt, hogy csavarok és meglepetések lesznek a történetben. Maradjunk annyiban, hogy ez a kötet is egy utánozhatatlan Penelope Douglas-írás. Aki szereti az írónőt, ebben sem fog csalódni.

Pörgős történet, tele meglepetésekkel. Titkok kerülnek felszínre, sok fájdalommal, félelemmel és kétséggel találkozhatunk két, főleg egymás által meggyötört fiatallal, akik mégis, valami elcseszett módon, szeretik egymást. Milyen vége lehet ennek? Olyan Penelope Douglas-es. Olvassátok el – én ezt is nagyon szerettem tőle!

Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.  

Penelope Douglas - Punk ​57

  📚 Könyvajánló 📚

Tökéletesen illettünk egymáshoz. Amíg nem találkoztunk.

MISHA • Ötödikben a tanárunk levelezőtársakat keresett nekünk egy másik suliból. A nevem miatt lánynak hittek ott, és egy Ryen nevű diákkal párosítottak össze. Az én tanárom azt hitte, Ryen fiú, ezért beleegyezett. Nem tartott sokáig, hogy rájöjjünk a hibára. Aztán egyszer csak már mindenen vitatkoztunk Ryennel. Melyik a legjobb pizza? Android vagy iPhone? Eminem a világ legjobb rappere, vagy sem?

És ez csak a kezdet volt. A következő hét évben ezek voltunk mi. A levelei mindig fekete papíron, ezüst tintával írva érkeznek. Néha hetente egy, néha egy nap alatt három, de szükségem van rájuk. Ő az egyetlen, aki motivál, megnyugtat, aki elfogad úgy, ahogy vagyok.

Csak három szabályunk van. Semmi közösségi média, nincs telefonálás, nincsenek képek. Jó ez így, ahogy van. Minek rontsuk el? Egészen addig, amíg szembe nem jön velem egy kép online. Egy lányról. A neve Ryen. A Gallo’s a kedvenc pizzériája, és imádja az iPhone-ját. Véletlen?

Basszus! Találkoznom kell vele! De arra nem számítottam, hogy utálni fogom, amit találok.

RYEN • Már három hónapja nem ír. Valami baj van. Talán meghalt? Vagy lecsukták? Mishát ismerve egyik sem kizárt. Nélküle megőrülök. Kell, hogy valaki meghallgasson. Az én hibám. El kellett volna kérnem a számát, vagy legalább egy képet róla. Lehet, hogy örökre eltűnt. De lehet, hogy itt van az orrom előtt, és nem is tudok róla.

Egyetlen dolog volt, amit tuti imádtam ebben a könyvben: a végén, amikor a szerző összekötötte ezt a regényt a Corrupt-tal. Sőt, Michael és társasága is felbukkant a történetben. Tudom, beteg dolog, de azt a regényt imádom.

Alapjáraton ez is lehetett volna akkora „hűha”. Volt is benne, amit szerettem, de a mondanivalója nem feltétlen valós és követendő.

Két fiatal, egy fiú és egy lány, egy iskolai feladat miatt kezdenek el levelezni. Az eleinte semmitmondó levelek idővel sokkal többet jelentenek nekik: a legbelsőbb gondolataikat is megosztják egymással. Ami néha a másik fél számára illúzióromboló lehet.

Misha számára, hiszen fontos lett neki a lány, Ryen. Lehetne egy kedvelhető, cuki, helyes lány – és bizonyos szempontból van is ilyen oldala. De nem ő a legnépszerűbb a sulijában. Sőt, hogy a társasághoz tartozzon, sajnos ő maga is olyanná válik: egykor őt piszkálták, most ő a zaklató. Mindent a befogadásért, ugye? Miközben tudja belül, hogy ez nagyon nem oké.

A srác pedig – igaz, álnéven – megjelenik az iskolában. Neki is kezd összeállni, hogy talán félreismerte a lányt, akit megkedvelt.

Eléggé érdekesre alakult a kapcsolat. Ryen nem tudta, ki a fiú, akivel levelezget, de a vonzalom lassan kialakul közöttük.

Mindkettőjüknek megvoltak a maguk terhei: félelmek, fájdalmak, rossz döntések. Sok mindent lehetett volna másképp csinálni. Úgy jó egy regény, ha tanulunk belőle – általában jót. Penelope mindig is a meghökkentő történeteiről volt híres, számomra legalábbis.

Ebben a regényében azt a tanulságot vihetjük magunkkal, hogy így is lehet viselkedni. Lehet. De nem kell. Hogy mi ne így tegyünk. Elég érdekes módon tálalta, de szerettem, mert az ő stílusa ilyen.

Nyilván legtöbbször nem értettem egyet, de a sztori megvolt, a logika is működött – csak egy már-már elcseszett történetben, hasonló karakterekkel, akiket nem feltétlen kell vagy lehet mindig szeretni.

Ez tehát inkább „mit ne tegyünk” sztori volt, nem a jó példák gyűjteménye. Mégis átjött rajta az írónő megszokott stílusa, ahogy egyedi módon alakította a regényt. A zenei szál tetszett benne, ezek miatt szerettem.

Mindenképpen örülök, hogy elolvastam, hogy végigkövethettem, hová futhat ki egy ilyen történet. Érdekes volt. Nem lett a legnagyobb szerelem történetem az írónőtől, de szépen beillett a regényei közé. Ahogy említettem, a Corrupt utalást imádtam! Tartsuk meg inkább ezt a regényt annak, ami: fikciónak.

Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.  

Penelope Douglas: Credence ​– Bizonyosság

             📚 Könyvajánló 📚

TIERNAN ​DE HAAST MÁR SEMMI SEM ÉRDEKLI.

Egy filmproducer és az ő sztárjelölt feleségének egyetlen gyermeke, aki gazdagságban és kiváltságokkal, de szeretet és útmutatás nélkül nevelkedett. Kis korától kezdve bentlakásos iskolákba küldték, mégsem tudott elmenekülni, saját életet kialakítani. Szülei hírnevének az árnyéka mindenhová követi őt.

Amikor szülei hirtelen elhunynak, tudja, hogy össze kellene törnie. De változott bármi is? Hiszen eddig is egyedül volt…

Jake van der Berg, apja mostohatestvére és egyben egyetlen élő rokona, gyámsága alá veszi a két hónap híján tizennyolc éves Tiernant. A lány hamarosan Colorado hegyei között, Jake és két fia, Noah és Kaleb otthonában találja magát, és rá kell jönnie, hogy ezek a férfiak beleszólhatnak az életébe. Ahogy hárman a szárnyaik alá veszik, munkára és túlélésre tanítják a távoli erdőben, lassan megtalálja a helyét közöttük. Aztán amikor egy lesz közülük, rádöbben, milyen könnyedén mosódnak el a határok, és válnak semmissé a szabályok, ha senki sem figyel. Az egyikük megszerezte. A másikuk magának akarja. De a harmadik… Ő meg is tartja.

Ez a regény idén elnyerte nálam a "legjobban félek tőle" címet. Hallottam ezt-azt róla, és már a fülszöveg is elég árulkodó volt.

A Birthday Girl című könyvét imádtam, és azzal végleg megvett magának a szerző. Nem mondom, hogy ez a regény nem volt jó, de közel sem került a hűha, imádom kategóriába. Maradjunk annyiban, hogy érdekes volt.

Féltem tőle, mert a témája számomra kívül esik a komfortzónán. Félreértés ne essék, egyetlen pillanatban sem ítélkeztem, inkább meglepődtem. Volt néhány pislogós jelenet, de inkább azért, mert ez a világ nem az enyém. Ennyi. Az összképet tekintve viszont az írónő most is remekül adta át a mondanivalóját.

A történet egy fiatal lányról szól, aki elvesztette a szüleit, akik sosem szerették igazán, és soha nem törődtek vele. Tiernan mindene megvolt, mégis hiányzott számára a legfontosabb: hogy az a két ember szeresse, akiknek a leginkább kellett volna.

Már ez az alapszál is érdekes, nehéz és tanulságos.

Aztán jön az óriási fordulat: Tiernan olyan rokonokhoz kerül, akiket soha nem ismert. A helyszínváltás is hatalmas ugrás: a csillogó, jómódú élet után hirtelen a coloradói hegyekben találja magát három férfi társaságában.

A rokonainál. Vagyis félig-meddig. Jake ugyanis az apja mostohatestvére volt. Sosem álltak közel egymáshoz, a férfi mégis felajánlja, hogy befogadja Tiernant, ha ő is szeretné. Mivel a lánynak már semmi sem köti a korábbi életéhez, úgy dönt, belevág.

És itt van még Jake két fia is:

Noah, a mindig humoros és kedves srác.

Kaleb, a kemény és kissé félelmetes testvér.

Érdekesen indul Tiernan új élete, és az, hogyan alakul a kapcsolata ezzel a három férfival. Vagyis inkább egy férfival és két fiúval.

A szerző szeret feszegetni határokat. A sajátját és az olvasóiét egyaránt. És ezzel semmi baj. Sőt! Tetszik a merészsége, hogy bevállalta ezt a történetet, miközben minket is kimozdít a komfortzónánkból. Izgalmas, és egyben döbbenetes olvasmány volt.

Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha elmondom: Tiernan és a három férfi között érzelmek szövődnek. Ez volt az első ilyen felállású történetem, hogy három pasi, egy lány. Hát, mit ne mondjak, érdekes pillanatok születtek!

Mégis, ahogy korábban is mondtam: hiába nem tudtam azonosulni a helyzettel, attól még próbáltam megérteni. Elfogadni nem esett nehezemre, ki tudja, hány ilyen élethelyzet létezik a valóságban is? Amiről nem beszélnek, vagy ha mégis, akkor csak az ítélkezés megy? Ez a regény ismét remek példa arra, hogy érdemes nyitottnak és elfogadónak lennünk. Önmagunkkal és másokkal szemben is.

A szereplők szimpatikusak voltak: Tiernan, Jake, Noah, Kaleb. Volt néhány sokkoló pillanat, miközben próbáltam megérteni az olykor kusza érzelmeiket. Sikerült is… meg nem is.

A történet vége nem lepett meg teljesen, de nem is volt teljesen kiszámítható. Volt egy sejtésem, hogy valami ilyesmi lesz a végkimenetel.

Szerettem, ahogy az írónő végigvezetett ezen az érzelmi káoszon. Ahogy próbált magyarázatokat adni, és kibogozni a történet szálait. Ahogy a végére minden a helyére került. A helyszín pedig külön szerelem volt számomra. Imádnék egy ilyen helyen élni! A mesés leírásoknak köszönhetően úgy éreztem, mintha én is a hegyekben lennék. Láttam magam előtt minden apró részletet: a tájat, a feszültséggel teli pillanatokat. Átéltem a szereplők érzéseit, a zűrzavaros érzelmeiket, félelmeiket, a vágyat, a szenvedélyt, a szeretetet és a fájdalmat. Velük együtt nevettem és szomorkodtam.

Penelope Douglas továbbra is mestere a tabu-történeteknek. Szereti kiforgatni a világot a sarkaiból, és ezúttal is sikerült neki. Ez a regény semmiképpen sem mondható átlagosnak: megdöbbentő, mégis tanulságos.

Még mindig azt mondom: érdekes volt. Amennyire féltem tőle, hogy nem fogom tudni végigolvasni, végül nem volt gond. Nem tudtam vele azonosulni, mégis értettem. Remek írás lett, az írónő továbbra is mestere a szavaknak, hihetetlenül jól adja át az érzelmeket és a gondolatokat.

Ha valami szokatlan, formabontó történetre vágytok, akkor hajrá! Nem egy könnyen kiszámítható könyv. Néhol sokkoló, de mindenképpen izgalmas olvasmány. Örülök, hogy elolvastam. Ehhez a történethez kell egyfajta nyitottság és főleg elfogadás.

És ki tudja? Valakinek ez lehet maga a valóság is.

Érdekes élmény volt, és biztosan új tapasztalat. Egyáltalán nem bántam meg, hogy belevágtam. Most már értem, miért szeretik olyan sokan Penelope Douglas könyveit. 

Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.    

Penelope Douglas: Birthday ​Girl – A szülinapos lány

     📚 Könyvajánló 📚

A ​tiltott szerelemért is meg kell küzdeni.

Jordannek nincs hová mennie, ám a pasija felajánlja, hogy költözzön össze vele és az apjával. A lány ugrik a lehetőségre, és vállalja, hogy cserébe segít a ház körül. Ám arra nem számít, hogy a szíve minden alkalommal egyre hevesebben ver majd, amikor a barátja apja, Pike behajt a kocsifelhajtóra. Vagy elpirul, amikor a reggelizőasztalnál találkozik a tekintetük.

Pike kedves, meghallgatja őt, és úgy védelmezi a lányt, ahogyan eddig még egyetlen férfi sem. A nővére egyszer azt mondta neki, hogy már nem léteznek jó férfiak, és ha netán talál is egyet, valószínűleg elérhetetlen lesz. Jordan arra viszont nem számított, hogy pont ő lesz foglalt, amikor találkozik álmai pasijával. Ahogy telnek a napok, Pike egyre nehezebben viseli, hogy Jordan a házában lakik. Nem tud nem gondolni rá, és visszatartja a lélegzetét minden alkalommal, amikor az útjuk keresztezi egymást. Úgy érzi, mintha Jordan és ő összetartoznának. De tudja, hogy nem szabad engednie a kísértésnek. Hogy is tehetné, amikor Jordan a fia barátnője? Ráadásul a lány csak 19 éves, ő pedig 38…

A szerelmük tiltott, de néha a bűnös dolgok okozzák az életünkben a legnagyobb boldogságot…

Nem is értem, miért ódzkodtam ettől a könyvtől. Eleve nem olvastam még semmit a szerzőtől, de a Punk 57 című regényének fülszövege egyáltalán nem fogott meg, és valamiért ezután már rögtön előítéletes lettem a többi könyvével szemben is.

Hallottam hideget-meleget a műveiről. Az biztos, hogy a szerző azok közé tartozik, akik szeretik a különleges, néha tabudöntögető témákat. Pedig én magam is sok hasonló regényt olvastam és szeretek ilyen történeteket. Nem is értem, miért könyveltem el, hogy az ő könyvei nem lennének az én világom.

Tegnap végre megváltozott a véleményem.

A múlt hétvégén, amikor ellátogattam a kiadó boltjába, beszereztem pár könyvet – természetesen úgy indultam el, hogy csak egyért megyek. Az üzletben viszont megláttam a Birthday Girl – A szülinapos lány című kötetet, ráadásul az élfestett verzióját is. Nem titok, hogy először a könyv gyönyörű külseje kezdett meggyőzni arról, hogy talán mégis adnom kellene egy esélyt az írónőnek.

Megvettem, hazahoztam, és tegnap este elolvastam.

Elöljáróban csak annyit mondhatok: nem sokat aludtam az éjjel. Persze ez is volt a terv, de ahogy belekezdtem a könyvbe, nagyon hamar rájöttem, hogy addig nem fekszem le, amíg a végére nem érek. Így is történt. Elkezdtem, és teljesen beszippantott.

Nem is igazán ez a könyv volt az, ami távol tartott a szerző munkásságától, hanem a Credence. Hallottam róla ezt-azt… és nem kellett volna emiatt ítélkeznem, pláne nem egy teljesen másik történetről.

Örülök, hogy adtam egy esélyt ennek a regénynek, mert biztosan az idei kedvenceim között lesz.

OMG! Mi volt ez?!

És én majdnem nem olvastam el! Öreg hiba lett volna. Teljesen odavagyok ezért a sztoriért.

Lehet, hogy sokan nem tudnak azonosulni vele, hiszen a történet főszereplője egy 19 éves lány, akinek van barátja, de szép lassan egymásba szeretnek a srác 38 éves apjával. Első hallásra talán meredeknek tűnik a sztori, de ha belegondolunk, ez nem is olyan egyszerűen megítélhető.

Sajnos még mindig egy túlságosan ítélkező világban élünk. Ahelyett, hogy mindenki a saját dolgaival foglalkozna, a legtöbben mások életét figyelik, pletykálnak, rosszalló pillantásokat vetnek. Közben pedig szerintem semmi elítélendő nincs ebben a történetben.

A szereplők, akárcsak mi emberek, nem tökéletesek. Hoznak rossz döntéseket, meggondolatlanok, nem beszélik meg időben a problémáikat – vagy épp túl későn teszik. Épp ezért lett ez egy olyan történet, amelynek komoly mondanivalója van.

Ez a könyv tele van humorral, félelmekkel, fájdalommal, titkokkal, szeretettel és vággyal. Félelemmel az új érzésektől, amelyeket a szereplők kezdetben rossznak gondolnak. Talán maga a helyzet valóban nem a legideálisabb, de ha az érzések jönnek, akkor nincs mit tenni.

Érdekes volt végigkövetni a két fiatal életét. Jordan és Cole történetét. Jordan egy dolgos, szorgalmas lány, aki túlságosan sokat aggódik a jövője miatt, és inkább másoknak segít, például Cole-nak, aki közel sem ennyire felelősségteljes. Az ő karakterfejlődése is nagyon tetszett. Talán itt is minden okkal történt, hogy a szereplők eljuthassanak oda, ahová el kellett jutniuk – fejben, érzelmileg és az életükben.

És itt van még az apuka, Pike. Egy igazán szerethető karakter. Egy férfi, aki nagyon fiatalon lett apa, és imádja a fiát, még ha a kapcsolatuk nem is egyszerű – részben az anya miatt, részben pedig Jordan miatt, aki a fiú rossz kapcsolatát követően egyre közelebb kerül Pike-hoz.

Én azonnal megszerettem őket – külön-külön és együtt is. Igen, Pike majdnem kétszer olyan idős, mint Jordan, de ez egyáltalán nem zavaró. Pike nem egy „öreg” férfi, hanem egy vonzó, érett, intelligens, dolgos és gondoskodó apa, aki minden erejével azon van, hogy a lehető legjobban nevelje a fiát.

Miközben beleszeret a fia barátnőjébe. Elég komplikált a szituáció, de a szerző gondoskodott róla, hogy az olvasó minden kérdésére választ kapjon. A történet pedig végig fenntartotta az érdeklődésemet.

Nagyon tetszett, ahogyan az írónő visszaadta a szereplők közti vonzalmat. A kémia tökéletesen működött, az érzelmes és szenvedélyes részek pedig kiemelkedőek voltak. Ez egy szép lassan kibontakozó, tiltott szerelem története – amelynek talán nem is kellene tiltottnak lennie.

Szerintem semmi botrányos vagy rossz nincs ebben a kapcsolatban. Ez a történet életszagú és tele van tanulságokkal. A fiatalok felnőtté válásáról, családi és romantikus kapcsolatokról szól.

Az írónő remekül megírta a regényt. Engem teljesen levett a lábamról a stílusa, a fantasztikus karakterei és a tökéletesen kidolgozott történet. Semmi felesleges nem volt benne, minden részletre magyarázatot kaptunk, miközben egy érzelmekkel teli, szenvedélyes regényt olvashattunk. Tele kérdésekkel, titkokkal, problémákkal, boldog pillanatokkal – én imádtam olvasni!

El sem hiszem, hogy majdnem kihagytam ezt a könyvet. Csak ajánlani tudom! Nem kifejezetten tiniknek szóló regény, kell hozzá egy bizonyos érettség, hogy megértsük a történet és az írónő mondanivalóját.

Nekem ez egy igazi szerelemkönyv lett! Ha egy különleges mondanivalójú történetet keresel, akkor mindenképp adj neki egy esélyt. 

 Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.