📚 Könyvajánló 📚
https://moly.hu/sorozatok/egy-nap-talan
Nem is értem, miért húztam ennyi ideig ennek a sorozatnak az olvasását. Igaz, kissé továbbra is tartottam tőle. Nem igazán szeretem már, ha ezek a romantikus regények három kötetre el vannak húzva. Féltem, hogy itt is felesleges lesz ennyi rész – bár van egy vékonyabb kötete is a sorozatnak.
Mégis, így elolvasva azt kell mondjam, hogy abszolút remek volt. Nekem ez a széria is nagy kedvencem lett. Egy újabb különleges CoHo-történet.
A férfi főhős által az írónő valami egészen egyedit mutatott nekünk. Egyáltalán nem számítottam erre. Kicsit féltem is az ismeretlentől, hogy miként lesz ez a része a sztorinak beleszőve és átadva. Csak azt tudom mondani: tipikus CoHo volt. Lenyűgözött. Az, ahogy ezt az egészet átadta, teljesen természetes és szép volt. Megható, ahogy Ridge kezelte az egészet – és a többi karakter is.
Lehet, hogy nekünk, akik nem mindennap találkozunk ezzel, ez új és ismeretlen. Mégis, az írónő ezúttal is remekül adott át mindent ahhoz, hogy megértsük, átérezzük, és hálásak legyünk, amiért ismét tanulhattunk a regényei által.
Ezúttal óriási szerepe volt a zenének. A cselekmény egyik fő eleme ráadásul egy kedvenc toposzom: a tiltott szerelem.
A hősnő, Sydney, épp egy durva szakításon van túl. Egy barát, egy barátnőnek gondolt valaki, lakás nélkül maradt – ekkor lép be az életébe egy különös baráti társaság.
A már említett Ridge, a zenész srác, akinek ráadásul barátnője is van – csak hogy még bonyolultabb legyen a sztori. Ott van még Warren és Bridgette: az eszement srác, akit imádtam! A dumáját, a humorát, mindent. Mindezek mellett remek barát. Bridgette szintén – még ha sokszor harapós, morcos, boszorkányosnak is tűnik. Nem véletlenül ilyen: ez az álarc, amit a külvilág felé mutat, egy igazán különleges embert takar.
Remek volt mindezek mögé látni.
Az első kötet abszolút Sydney és Ridge története, de az írónő közben már pedzegeti Warrenék párosát is. És ott van még Maggie, Ridge barátnője.
Elég érdekes és kuszának tűnhet a sztori – ez a „majdnem mindenki volt mindenkivel” helyzet. Árulás, összetört szívek, betegségek és titkok, félelmek: a jövőtől, az új érzésektől. Hiszen Sydney és Ridge kapcsolata tiltott, mégis a zene iránti szeretetük közelebb hozza őket egymáshoz. Lehet, hogy nem is Maggie a fiú nagy szerelme? De mi van az ígéretekkel? A bűntudattal?
Már mindez is tetszett a történetben: a két érdekes és különleges főszereplő, a szerethető mellékszereplők, a szerzőre jellemző, már ismert és kedvelt elemek. A történet néha igazán tüzes és szenvedélyes volt. Imádtam végigkövetni, hogyan alakulnak a kapcsolatok a könyvben.
Hőseink miként birkóznak meg a váratlan, néha tiltott érzéseikkel? Engednek a vágyaiknak, vagy ellenállnak? A csodás zenei részek, az életszerű problémák és az ezekre keresett válaszok mind lenyűgöző és tanulságos elemei voltak a kötetnek.
Én a 1,5-ös kötetként jelzett Maybe Not részt szerettem a legjobban. Kicsit sajnáltam, hogy pont Warren és Bridgette kötete lett ilyen vékony – de ahogy mondani szokták, a jóból keveset adnak. Imádtam! Mindketten erős, impulzív személyiségek, akik látszatra utálják egymást, közben pedig odáig vannak egymásért. Olyan szexi, őrült módon! Nagyon bírtam őket.
Aztán jött az utolsó kötet. Addigra az előző részekkel akár le is zárulhatott volna a sorozat, ezért kicsit féltem, hogy felesleges lesz. Picit túl csöpögős is lett nekem – már ami Ridge és Sydney párosát illeti –, de összességében cukik voltak. Warrenék pedig hozták a formájukat.
Ami különlegessé tette ezt a részt, hogy sok szerepet kapott Ridge exe, Maggie. Az első kötetben nem tudtam zöld ágra vergődni vele: semleges volt számomra, nem szerettem meg, de nem is utáltam. Örülök, hogy itt jobban megismerhettük.
Igaz, ismét előjött ez a „mindenki mindenkivel, mégis mindenki jóban van” szitu, ami már-már valószerűtlen volt, de érdekes is. Az életben példát vehetnénk arról, ahogy ezek a karakterek exként viselkednek egymással – hogy nem feltétlenül kell utálkozva, kígyót-békát szórva elválni.
Visszatérve Maggie-re: megszerettem. Minden értelmet nyert vele kapcsolatban is – a múltja, a kapcsolatai a két fiúval. Tetszett, hogy a sorsa ellenére elkezdett igazán élni. Ehhez pedig remek partnert kapott. Esküszöm, az ő és Jake részei voltak a kedvenceim: tüzesek, cukik, viccesek. Nagyon szerettem!
Összességében az egész sorozatot imádtam. Nyilván nem vagyunk egyformák, de nekem kedvenc lett. Nem volt elhúzva, remek volt. Persze akadt egy-két túlzás, de alapvetően minden a helyén volt. Nagyon megszerettem ezeket a szereplőket. Elképesztően jó tanulságokat vonhatunk le ebből a sorozatból. Az írónő ismét egyedit alkotott.
Kivételes szereplők, rendkívüli sorsok, a zene, félelmek és fájdalmak, szeretet és szerelem, sok-sok humor – hol sírunk, hol nevetünk. Tipikus CoHo! Én imádtam, és jó szívvel ajánlom a sorozatot!
Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor KATT IDE.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése