Heidi Perks - Mint a szemed fényére

A te felelősséged volt. És most eltűnt.
Most látod őt.
Az iskolai ünnepségen játszik a gyerekeiddel. Előveszed a telefonod, görgeted a Facebookot, aztán újra felnézel.
Most nem látod őt.
Charlotte vigyázott a legjobb barátnője kislányára, amikor a gyerek eltűnt. Azt hitte, a kicsi az ő gyerekeivel játszott. Esküszik rá, hogy csak egyetlen másodpercre vette le a szemét róluk.
Most Charlotte-nak meg kell tennie az elképzelhetetlent: elmondani a legjobb barátnőjének, Harrietnek, hogy az egyetlen gyereke elveszett. A gyerek, akire neki kellett volna vigyázni. 
Harriet fel van dúlva, nem is akarja többé látni Charlotte-ot. Senki nem is számít rá, hogy valaha még megbízik benne.
De most szüksége van rá. Mert két héttel később Harrietet és Charlotte-ot is kikérdezik a rendőrök. És a titkok a felszínre törnek.

Milyen messzire mennél, hogy rendbe tedd a dolgokat?

Heidi Perks izgalmas, új tehetség, akinek bemutatkozó pszichológiai thrillere letehetetlen, tökéletes olvasmánya lesz a Clare Mackintosh- és a Paula Hawkins-rajongóknak.



Köszönöm az Álomgyár kiadónak, hogy elolvashattam!

Elsőként a borítója fogott meg a könyvnek. Nagyon sok könyvében a kiadónak dominál a piros és rózsaszín. Nagyon tetszett ennél ez a kék szín a sárgával. Igazán ütős kis borító lett. Ráadásul a történetet elolvasva teljesen passzol is a sztorihoz. Nekem eszméletlenül tetszik.

Utána persze azért a fülszöveget elolvasni sem volt utolsó. Az is ígéretesnek hangzott. Krimikkel egyre jobban otthon vagyok de ez éppen egy pszichológiai thriller. Ilyen témájú könyv nekem eddig szintén egy Álomgyár kiadós regény volt, mégpedig a Vérnarancs. Azt is imádtam akárcsak ezt a történetet.

Igaz ha már szóba került ez a regény.....

Így elolvasva szerintem volt némi Vérnarancs és Egy kis szívesség feelingje a sztorinak. De mivel azokat a regényeket is imádom nem volt kérdés, hogy ezt is. Ráadásul így főként, hogy a szerző tudott újdonságokat mutatni. Olyan remek leírásokat amiknek hála mindent láttam magam előtt. Minden érzelmet képes voltam átélni. Ez elképesztően tetszett. Akadt hasonlóság mégis újdonság volt. Nekem nagy kedvenc lett a regény.

Ami ahogy már említettem egy thriller. A lelki részekre, az érzelmek megy rá. Ráadásul nem is akárhogy.

" Röntgen kimutathatja a testi bántalmazást, de az igazi történetet soha nem fedheti fel. Azt, ami mélyen az ember bőre alatt húzódik, a lélek láthatatlan hegeit. " 

A történetet az egyik főszereplőnője, Charlotte kezdi el mesélni nekünk. Aki több gyermekes édesanya, elvált és egy kis angol városkában él. Tipikusan egy olyan helyen ahol mindenki ismer mindenkit, ahol mindenki tud mindenről. Itt él a családjával, Dorsetben. Charlotte jó anya, imádja a gyerekeit mégis néha kissé szétszórt.

Sajnos pont ez alkalommal is. Amikor ahogy ez lenni szokott, hiába csak fél pillanatra fordulsz el már meg is történik a baj. Harriet, Charlotte barátnője most először bízta rá valakire a négy éves kislányát, Alice-t. Egy iskolanapra, játékokkal és hasonlókkal tarkított eseményre vitte el a saját gyerkőceit és Alice-t Charlotte. Egy picit kalandozott el és a kis Alice-nek nyoma veszett.

Senki nem látott semmit. Nyom nélkül eltűnt a négy éves kislány.

Na itt kezdődnek a bonyodalmak és a sztori.

Nem egy könnyű téma. Érzelmek sokaságával. Szorongás, félelem, lelkiismeretfurdalás, fájdalom, kétségek.

Hiszen még belegondolni sem szeretnénk mint érezhet egy nő akire a barátnője rábízza a kislányát és aki pont ez idő alatt tűnik el. Simán elkóborolt a kislány? Vagy elrabolták? Kérdés kérdés hátán de válasz sehol. Hát nem egy leányálom. Ráadásul ahogy említettem egy ilyen kis közösségben ahol aztán rögtön kibeszélnek, ujjal mutogatnak rád, ahol soha többé nem bíznak benned. Nem elég a saját érzéseivel megbirkóznia Charlotte-nak még ezekkel a helyzetekkel is.

A szerző remekül átadott minden érzést, pillanatot.

" Ha valaki nem akarja, hogy megtudjanak róla valamit, akkor azt senki nem fogja megtudni. " 

Miközben természetesen azon töprengsz, hogy mi is történhetett?

Majd ezután bepillanthatunk az eltűnt kislány édesanyjának, Harriet gondolataiba is.

Míg Charlotte többnyire erős, jómódú és népszerű nő Harriet pont az ellenkezője. Visszahúzódó, kissé furcsa, túlságosan, az átlagosnál is jobban félti azt akit szeret. Nem éppen akarnak barátkozni vele itt Dorsetben. Neki csak Alice a mindene. Valamint van egy férje Brian.

Ha esetleg olvastátok a Vérnarancsot akkor sejthető miért is említettem meg.

Ezek a tulajdonságok ellenére is kedveltem Harriet karakterét. Nagyon szurkoltam neki. Mert ahogy kicsit jobban belepillanthattunk az ő életébe nagyon hamar nagyon sok mindenről kezdett lehullni a lepel. Hogy semmi sem olyan tökéletes mint ahogy látszik.

De talán az ő életében is a történtek hatására eljön az a pont amikor a sarkára áll és azt mondja, hogy akkor igenis erős lesz. Hogy nincs vele semmi baj, nem fog elhinni semmit amit próbálnak belé sulykolni. És éppen itt volt az ideje. Vele együtt bizakodtam, szorítottam neki.

Ismét hihetetlen módon meglepett ahogy olvastam a történetet, hogy egyes emberek milyen aljas, rossz indulatú vagy inkább beteg módon képesek szeretni és ennek érdekében akár ártani is a szeretteiknek. Brutális volt olvasni és belegondolni, hogy ilyen történések sajnos tényleg léteznek.  A töménytelen hazugság, aljasság, kegyetlenség. Mindig megdöbbent ha ilyen történetet olvasok.

Az biztos, hogy mindezt, a történetet, ahogy keverte a lapokat a szerző, remekül átadja nekünk olvasóknak.

" - Képtelen vagyok megmondani neki, hogy elvesztettem a lányát. "

Egy idő után nekem bizonyos dolgok kiszámíthatóak voltak, vagy inkább mondom úgy, hogy bejöttek a tippjeim. De még így is nem kevés újdonságot tudott mutatni a sztori.

Ezek a karakterek mellett, egy két olyan szereplő akadt aki nagyobb szerepet kapott. Többek között a már említett férj, Brian.

Annyi szintén ezer százalék, hogy az írónő remekül képes odatenni a negatív karaktereket is. Charlotte és Harriett személyét végig kedveltem, jó volt megismerni őket, az életüket. Megtudni a titkaikat, átélni velük a történéseket. Szép lassan megérten az okokat. Hogy mi is történik itt.

De mint mindenhová ide is kellett legalább egy olyan karakter akitől kinyílik a bicska az ember zsebében. Na az most nálam ezerszeresen is megtörtént ha ez a szereplő felbukkant. Azt az ellenszenves és kegyetlen jó eget. Ebből is lejön, hogy igencsak jól csinálja Heidi Perks amit csinál.

Minden érzelmet, pillanatot át tudtam élni, láttam magam előtt mindent a leírások alapján. Ha bizonyos részeknél be is jöttek a tippjeim akkor is tudott nem kevés újat mutatni.

Két nőt ismerhetünk meg akik barátnők. Az egyik nagyvilágibb életet él, a másik pedig nagyon is visszahúzódó. Édesanyák de az egyikük kislányának nyoma vész. És mivel Charlotte felügyelete alatt veszett el Alice ez megpecsételi a kettejük barátságát.

" Azt akartam, hogy megértse, én tényleg kerestem Alice-t. Hogy Alice egyszerűen csak eltűnt, és még mindig úgy gondolom, hogy semmit nem tehettem, hogy akkor is eltűnt volna, ha valamit másképpen csináltam volna. " 

Egy eltűnt kislány, akiről senki nem tudja mi történhetett vele. Természetesen gondolunk a legrosszabbra is mégis ott van végig a remény. Családi bonyodalmak, titkok, intrikák. Kegyetlenség, hazugságok, megtévesztés. Vajon helyre jöhet még valaha a két nő kapcsolata?

Tényleg semmi sem az mint aminek látszik. Rengeteg megdöbbentő fordulatot, bonyodalmat tartalmaz a történet. Remek karakterekkel és leírásokkal amiknek hála tökéletesen mi is átélhetjük ezt a nem mindennapi, brutális és sokszor kegyetlen történetet.

Amibe mégis jut boldogság, szeretet, remény.

De vajon a jó vagy a rossz győzedelmeskedik? Mi is lapul itt a háttérben? Előkerül vajon a kis Alice? Kismillió kérdés amikre keressük a választ. Azt kell mondjam, hogy mindenre meg is kapjuk. Remekül kigondolt cselekmény és véghez vitt történet.

Én csak belelesni szerettem volna, hogy mégis milyen lehet aztán képtelen voltam letenni. Pokolian tanulságos, élet szagú. Sajnos ezek a dolgok bármikor és bárkivel megtörténhetnek. Ebbe szörnyű belegondolni. Nem könnyű történet mégis olvastatja magát. Kedvelhető karakterek akik elmesélik nekünk ezt a sztorit. Ami közben próbálhatjuk összerakni a kirakós darabjait míg nem összeáll a teljes kép.

Volt ám néhol pislogás. Szerintem remekül megírta az írónő. Még az említett hasonlóságok ellenére is, mert képes volt újat is mutatni. Nekem nagyon bejött. Remek olvasmány.

Izgalmas, fordulatos, fájdalmas és félelmetes. Sokszor sötét, reménytelenséggel, könnyekkel, fájdalommal teli. Mégis erőt kell venni magunkon és kiállni az igazunkért, tenni, változtatni. Sok mindenre taníthat meg a regény. Amiben azért felcsillan a remény is. De vajon az alagút végén is a fény vár a szereplőinkre?

Ha elolvassátok a regényt kiderül. Én imádtam olvasni. Természetesen nem vagyunk egyformák, de korábban én se gondoltam volna, hogy megszeretem az ilyen típusú regényeket és mégis. Szerintem nem lehet mellé lőni vele. Akik szeretik a thrillereket azoknak kötelező. Akik pedig esetleg nem, vagy még nem, azoknak remek kezdet lehet a Mint a szemed fényére.

Egy remek külsőbe csomagolt, jó kis thriller. Hajrá mindenkinek!




Értékelés: