2024. november 5.

Anne L. Green - Toszkán ​borbáró

      📚 Könyvajánló 📚


Vincenzo ​Visconti a gazdag toszkánai borbirtokosok fényűző életét éli: díjnyertes borok, gyönyörű barátnők, hajnalig tartó tivornyák. Egy nap azonban minden megváltozik. Balesetet szenved, és tolószékbe kényszerül. Szabadságának elvesztését képtelen feldolgozni, kiállhatatlanná válik, és mély depresszióba zuhan.

A nigériai származású Amira élete is fenekestül felfordul, amikor kislányként embercsempészek fogságába kerül. Később híres modellé válik, és bár látszólag boldog életet él, a sikerért drága árat kell fizetnie. Az alvilág elől menekülve egy mesébe illő borvidék lugasai alatt talál menedékre. Az idilli, napsütéses környezetre csupán egyvalaki vet árnyékot: Vincenzo Visconti, aki mindent elkövet annak érdekében, hogy eltávolítsa a szókimondó lányt a birtokról.

Anne L. Green regénye két megtört ember fejlődéstörténete, amelyben egymás ellen vívnak küzdelmet, de valójában önmagukkal harcolnak. Rávilágít arra, nincs édesebb diadal, mint a legnehezebb időkben győzelmet aratni gyengeségeink felett.

„Gyönyörű tájon játszódó romantikus történet.” – Lizzyke olvasókuckója



Nagyon köszönöm a példányt az Álomgyár kiadónak! 💚




Ahogy vártam, ezúttal sem okozott csalódást a kötet, az írónő. Elképesztően jó volt ismét ezeken a mesés olasz tájakon kalandozni. A megismert és megszeretett karakterekkel újra találkozni.

Szerintem nyugodtan kijelenthetem, hogy Vincenzo és Amira párosa lett a kedvencem. Félreértés ne essék, nagyon szeretem a másik két párt is, de ők most mindent vittek.

Nem volt ez akkora meglepetés számomra. Ugyanis a korábbi toszkán kötetekben Vincenzo személye a szívem csücske lett. Már akkor átjött, hogy ő egy igen érdekes, szerethető, remek karakter. Annyira, de annyira szerettem volna egy saját könyvet olvasni róla. És tessék. Főleg az utóbbi részek eseményei után, ahol nagyon szurkoltam érte.

Imádtam olvasni róla!

Egy olyan karakter volt a korábbi részekben, akiről nagyon sokat olvashattunk. Megismerhettük őt annyira, hogy megszeressük. Ugyanakkor mindent és még többet akarjunk olvasni róla. Velem rögtön ez történt. Ezért is lett szerelem nekem ez a kötet.

Mondanám, hogy ő egy tipikus könyves rossz fiú. Akiért odáig vagyunk. De ez inkább múlt időben igaz rá. Vagyis teljes mértékben ez sem. Inkább ez amolyan álarc volt neki. Egy olyan férfit ismerhetünk meg a személyében, akinek tényleg, szó szerint mindene megvan. Pénz, karizma, siker. Mégis egy kegyetlen, hatalommániás apa mellett nőtt fel. Szegénynek irtózatos élete volt eddig. Szerintem több rossz történt vele, mint jó. Ha mégis akadt valami jó az életében, legyen az egy szerelem, vagy egy jó, már-már testvéri barátság, akkor az apja rögtön belegázolt. Sokszor megvolt kötve Vincenzo keze és nem tudott szabadulni ebből a pokoli helyzetből. Nem akart rosszat, azoknak akiket szeret.

Ugyanakkor sok nehéz döntést kellett meghoznia. Mások érdekében elengednie a saját boldogságát, a szeretteit. Sokszor iszonyat nehéz volt még olvasni is ezt. Ráadásul ez még az apja halála után sem látszik javulni. Még most is bizonyos helyzetekben meg van kötve a keze.

És ha ez nem lenne elég, akkor meg kell birkóznia a majdnem halálos kimenetelű balesete következményeivel. Hogy tolószékbe került. Az egykor életvidám, azért a helyzetekből mégis a legjobbat kihozni próbáló, sokszor cinikus és nagyképű férfi, egy megkeseredett alak lett. Aki sokszor goromba másokkal, csak hogy mindenkit elüldözzön maga mellől. Pechjére azonban a barátai továbbra is kiállnak mellette. Nagyon szerettem Daniele és az ő kapcsolatáról olvasni. Ami egy időben ellenséges volt, de újra egy remek barátság, már-már inkább testvéri szeretetté alakult.

Maga a történetben ezúttal is van sok-sok nehézség. Félelmek, fájdalmak, titkok, könnyek. Nehéz Vincenzo élete. Nagyon sok mindennel kell szembe néznie. Ingerült, fél, haragszik azért, hogy ebbe a helyzetbe jutott.

Mégis ami a leginkább tetszett és imádtam a történetben, az az volt, hogy mégis mindezek, a nehezebb részek ellenére, azok is sokszor inkább humorosak voltak. Főleg a barátoknak hála. Azért szerencsére a régi Vincenzo is előbújt néha. Imádtam a kis belső monológjait is hallgatni. Hát még a Daniele-lel, vagy épp Katie-vel váltott szócsatáit. Igazán szellemesre sikeredtek és nevetésre késztetőek voltak. Persze megvolt bizonyos helyzetekben, ahol kellett a komolyság, de tényleg imádtam, hogy ezeknek ellenére nem lett egy nyomasztó, csak szomorú történet. Anne L.Green ismét megmutatta, hogy kell ezt csinálni.

Szintén kedvenc lett Amira személye. A fiatal nőé, aki lehet még durvább és kegyetlenebb dolgokat élt már át, mint Vincenzo. Esküszöm, még olvasni róla, belegondolni is fájdalmas volt. Mégis az az erő, kitartás, elszántság amit tanúsított ez a nő végig, az lehengerlő. Igazán példaértékű volt, ahogy az élethez állt. Hogy tudott vicces lenni, nevetni. Igenis megmondani a frankót a sokszor mogorva férfinak. Egy végtelenül erős nő. Aki nem fél kiállni azért amiben hisz, akiket szeret.

Azt hiszem, ha valaki akkor ők ketten totálisan megérdemlik végre a boldogságot. Mindketten erős, akaratos személyiségek. Tetszettek az ebből kialakuló párbeszédek. Egy ilyen típusú nő kellett a jelenleg komor és életunt Vincenzo mellé.

Természetesen a kettejük közt szépen, lassan szövődő románc sem hiányozhatott. Már az első találkozástól ezúttal is remekül szőtte ezt a szálat az írónő. Szenvedélyre, tüzesre. Sok szeretettel, egy még nagyobb alakulóban lévő, mindent elsöprő szerelemmel. Ők az a páros, akik szintén megérdemelték ezt. Hogy találjanak maguknak egy-egy ilyen társat. Amin ők ketten keresztül mentek egymásért, az is egészen elképesztő.

A sztori, akárcsak a korábbi részek, ezúttal sem szűkölködött az izgalmakban. A már-már krimisebb részek ezúttal is még izgalmasabbá teszik a történetet. Felbukkannak a már jól ismert és szeretett korábbi párosok és szereplők. Természetesen itt is akadnak közel sem mindig szimpatikus karakterek is. De így volt kerek a történet.

Imádtam olvasni! A csodás toszkán tájakon kalandozni, remek ételek, finom borok társaságában. Ezúttal is olyan érzékletes leírást kaptam minden mozzanatáról a sztorinak, hogy végig magam előtt láttam. Én is Toszkánában jártam. Ott voltam minden pillanatban a szereplőkkel. Velük nevettem, szerettem, féltem. Kíváncsian vártam, hová fut ki a történet. Meg kell mondjam, ezúttal is okozott nem kis meglepetést. Szerelem lett!

Egy olyan történet ez, amit szerintem éppen lehet olvasni önállóan is. De higgyétek el, úgy az igazi ha az egész toszkán kalandot végigolvassátok. Minden pillanata megéri. Egy kalandos, sokszor nehéz, de izgalmas utazás volt ez. Egy vérpezsdítő szerelem története.

Köszönöm, hogy olvashattam! Jó szívvel ajánlom mindenkinek! 

 



Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor várunk Titeket az Álomgyár könyvesboltokban vagy Online.       



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése