Anne L. Green - Toszkán ​borbáró

      📚 Könyvajánló 📚

Vincenzo ​Visconti a gazdag toszkánai borbirtokosok fényűző életét éli: díjnyertes borok, gyönyörű barátnők, hajnalig tartó tivornyák. Egy nap azonban minden megváltozik. Balesetet szenved, és tolószékbe kényszerül. Szabadságának elvesztését képtelen feldolgozni, kiállhatatlanná válik, és mély depresszióba zuhan.

A nigériai származású Amira élete is fenekestül felfordul, amikor kislányként embercsempészek fogságába kerül. Később híres modellé válik, és bár látszólag boldog életet él, a sikerért drága árat kell fizetnie. Az alvilág elől menekülve egy mesébe illő borvidék lugasai alatt talál menedékre. Az idilli, napsütéses környezetre csupán egyvalaki vet árnyékot: Vincenzo Visconti, aki mindent elkövet annak érdekében, hogy eltávolítsa a szókimondó lányt a birtokról.

Anne L. Green regénye két megtört ember fejlődéstörténete, amelyben egymás ellen vívnak küzdelmet, de valójában önmagukkal harcolnak. Rávilágít arra, nincs édesebb diadal, mint a legnehezebb időkben győzelmet aratni gyengeségeink felett.

„Gyönyörű tájon játszódó romantikus történet.” – Lizzyke olvasókuckója

Nagyon köszönöm a példányt az Álomgyár kiadónak! 💚

Ahogy vártam, ezúttal sem okozott csalódást a kötet, az írónő. Elképesztően jó volt ismét ezeken a mesés olasz tájakon kalandozni. A megismert és megszeretett karakterekkel újra találkozni.

Szerintem nyugodtan kijelenthetem, hogy Vincenzo és Amira párosa lett a kedvencem. Félreértés ne essék, nagyon szeretem a másik két párt is, de ők most mindent vittek.

Nem volt ez akkora meglepetés számomra. Ugyanis a korábbi toszkán kötetekben Vincenzo személye a szívem csücske lett. Már akkor átjött, hogy ő egy igen érdekes, szerethető, remek karakter. Annyira, de annyira szerettem volna egy saját könyvet olvasni róla. És tessék. Főleg az utóbbi részek eseményei után, ahol nagyon szurkoltam érte.

Imádtam olvasni róla!

Egy olyan karakter volt a korábbi részekben, akiről nagyon sokat olvashattunk. Megismerhettük őt annyira, hogy megszeressük. Ugyanakkor mindent és még többet akarjunk olvasni róla. Velem rögtön ez történt. Ezért is lett szerelem nekem ez a kötet.

Mondanám, hogy ő egy tipikus könyves rossz fiú. Akiért odáig vagyunk. De ez inkább múlt időben igaz rá. Vagyis teljes mértékben ez sem. Inkább ez amolyan álarc volt neki. Egy olyan férfit ismerhetünk meg a személyében, akinek tényleg, szó szerint mindene megvan. Pénz, karizma, siker. Mégis egy kegyetlen, hatalommániás apa mellett nőtt fel. Szegénynek irtózatos élete volt eddig. Szerintem több rossz történt vele, mint jó. Ha mégis akadt valami jó az életében, legyen az egy szerelem, vagy egy jó, már-már testvéri barátság, akkor az apja rögtön belegázolt. Sokszor megvolt kötve Vincenzo keze és nem tudott szabadulni ebből a pokoli helyzetből. Nem akart rosszat, azoknak akiket szeret.

Ugyanakkor sok nehéz döntést kellett meghoznia. Mások érdekében elengednie a saját boldogságát, a szeretteit. Sokszor iszonyat nehéz volt még olvasni is ezt. Ráadásul ez még az apja halála után sem látszik javulni. Még most is bizonyos helyzetekben meg van kötve a keze.

És ha ez nem lenne elég, akkor meg kell birkóznia a majdnem halálos kimenetelű balesete következményeivel. Hogy tolószékbe került. Az egykor életvidám, azért a helyzetekből mégis a legjobbat kihozni próbáló, sokszor cinikus és nagyképű férfi, egy megkeseredett alak lett. Aki sokszor goromba másokkal, csak hogy mindenkit elüldözzön maga mellől. Pechjére azonban a barátai továbbra is kiállnak mellette. Nagyon szerettem Daniele és az ő kapcsolatáról olvasni. Ami egy időben ellenséges volt, de újra egy remek barátság, már-már inkább testvéri szeretetté alakult.

Maga a történetben ezúttal is van sok-sok nehézség. Félelmek, fájdalmak, titkok, könnyek. Nehéz Vincenzo élete. Nagyon sok mindennel kell szembe néznie. Ingerült, fél, haragszik azért, hogy ebbe a helyzetbe jutott.

Mégis ami a leginkább tetszett és imádtam a történetben, az az volt, hogy mégis mindezek, a nehezebb részek ellenére, azok is sokszor inkább humorosak voltak. Főleg a barátoknak hála. Azért szerencsére a régi Vincenzo is előbújt néha. Imádtam a kis belső monológjait is hallgatni. Hát még a Daniele-lel, vagy épp Katie-vel váltott szócsatáit. Igazán szellemesre sikeredtek és nevetésre késztetőek voltak. Persze megvolt bizonyos helyzetekben, ahol kellett a komolyság, de tényleg imádtam, hogy ezeknek ellenére nem lett egy nyomasztó, csak szomorú történet. Anne L.Green ismét megmutatta, hogy kell ezt csinálni.

Szintén kedvenc lett Amira személye. A fiatal nőé, aki lehet még durvább és kegyetlenebb dolgokat élt már át, mint Vincenzo. Esküszöm, még olvasni róla, belegondolni is fájdalmas volt. Mégis az az erő, kitartás, elszántság amit tanúsított ez a nő végig, az lehengerlő. Igazán példaértékű volt, ahogy az élethez állt. Hogy tudott vicces lenni, nevetni. Igenis megmondani a frankót a sokszor mogorva férfinak. Egy végtelenül erős nő. Aki nem fél kiállni azért amiben hisz, akiket szeret.

Azt hiszem, ha valaki akkor ők ketten totálisan megérdemlik végre a boldogságot. Mindketten erős, akaratos személyiségek. Tetszettek az ebből kialakuló párbeszédek. Egy ilyen típusú nő kellett a jelenleg komor és életunt Vincenzo mellé.

Természetesen a kettejük közt szépen, lassan szövődő románc sem hiányozhatott. Már az első találkozástól ezúttal is remekül szőtte ezt a szálat az írónő. Szenvedélyre, tüzesre. Sok szeretettel, egy még nagyobb alakulóban lévő, mindent elsöprő szerelemmel. Ők az a páros, akik szintén megérdemelték ezt. Hogy találjanak maguknak egy-egy ilyen társat. Amin ők ketten keresztül mentek egymásért, az is egészen elképesztő.

A sztori, akárcsak a korábbi részek, ezúttal sem szűkölködött az izgalmakban. A már-már krimisebb részek ezúttal is még izgalmasabbá teszik a történetet. Felbukkannak a már jól ismert és szeretett korábbi párosok és szereplők. Természetesen itt is akadnak közel sem mindig szimpatikus karakterek is. De így volt kerek a történet.

Imádtam olvasni! A csodás toszkán tájakon kalandozni, remek ételek, finom borok társaságában. Ezúttal is olyan érzékletes leírást kaptam minden mozzanatáról a sztorinak, hogy végig magam előtt láttam. Én is Toszkánában jártam. Ott voltam minden pillanatban a szereplőkkel. Velük nevettem, szerettem, féltem. Kíváncsian vártam, hová fut ki a történet. Meg kell mondjam, ezúttal is okozott nem kis meglepetést. Szerelem lett!

Egy olyan történet ez, amit szerintem éppen lehet olvasni önállóan is. De higgyétek el, úgy az igazi ha az egész toszkán kalandot végigolvassátok. Minden pillanata megéri. Egy kalandos, sokszor nehéz, de izgalmas utazás volt ez. Egy vérpezsdítő szerelem története.

Köszönöm, hogy olvashattam! Jó szívvel ajánlom mindenkinek! 

 

Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor várunk Titeket az Álomgyár könyvesboltokban vagy Online.       

Anne L. Green - Hazatérés ​Toszkánába (Toszkán lázadó 1.)

 📚 Könyvajánló 📚

Bianca egy lélektépő szerelemi viszony után nehéz szívvel tér vissza a magas hegyek és zöldellő szőlőligetek között megbúvó családi birtokra. Azt reméli, hogy a szemet gyönyörködtető látvány, a nyugodt környezet és a családja szeretete gyógyír lesz az összetört szívére. Ám ahogy az emlékek egyre élénkebben kerülnek a felszínre, Bianca úgy veszíti el újra a kontrollt az élete felett.

A lázadó viselkedése miatt a családjával való viszonya megromlik. Az egyetlen ember, akihez ragaszkodna, Matteo, aki évek óta reménytelenül szerelmes a lányba. Matteo azonban a korábbi visszautasítások miatt csalódott, ezért úgy dönt, inkább elfelejti Biancát és elmerül egy gyilkosság utáni nyomozásban.

A Hazatérés Toszkánába egy múltban gyökerező, szívbe markoló eseménysorozat kezdete. Mély érzések, elfojtott emlékek, veszélyes helyzetek a múltban és a jelenben a ciprusokkal tarkított dombvidék páratlan hangulatával. A történetből kiderül, hogy a hitünk és a szenvedélyünk megmenthet-e minket akár saját magunktól is, vagy olykor ez már kevés a túléléshez.

Ezt ahogy elkezdtem olvasni, jöttem rá mennyire hiányzott ez a sorozat. Szerintem már nem sokan vannak, akik ne ismernék az írónő Hatalom, Mámor, Toszkána sorozatát. Az ott férfi főszereplő Daniele, húgának történetét olvashatjuk ebben a szintén 3 részes regénysorozatban. 

Most először fordult velem elő, hogy megjelenés után nem estem neki rögtön Anne regényének. Egek! És milyen jól tettem. Ennek, az első résznek a vége után tuti a falra is másztam volna ha nincs rögtön a kezemben a folytatás és várni kell. Úgyhogy most igencsak áldottam az eszem, hogy vártam. Már megjelent  a második rész és a napokban érkezik az utolsó kötet is. Annyira jó érzés, hogy rögtön, egy ilyen brutális függővég után azonnal nyúlhatok a folytatásért. 

Na de ne szaladjunk annyira előre. 

Mondanám, hogy egy önmagában is olvasható sorozat ez, de szerintem nem. Kell, hogy az olvasó az imént említett előző köteteket is elolvassa. Abban ismerhetjük meg Biancát. Ott tudhatjuk meg milyen borzalmas dolgokon kellett átmennie. Hogy az elején megismert boldog, életvidám lányból hogyan lett ez a fiatal nő, aki ennyi mindenen átment. Gyilkosság, erőszak, fizikai és mentális bántalmazás és még sorolhatnám. Ilyen fiatalon elképesztő sok mindent élt meg. 

Kissé bevallom félve is kezdtem neki a sztorinak. Hiszen már tudtam mi mindenen ment át Bianca. Féltem, hogy nehéz olvasmány lesz. Az lett. Hiszen sok problémát, lelki sebet és trumát cipel magával ez a fiatal lány. Mégis jó volt ismét találkozni vele. Megtudni hogyan folytatódik az élete, a története. Nem volt egy könnyű olvasmány sokszor, mégis annyira gördülékenyen van megírva, elképesztően tanulságosan. Olyan dolgokat is átélt ez a fiatal lány, amiket ki tudja talán sokan mások is. Mégis ha sokszor iszonyú erő is kell neki és nem is mindig sikerül, de próbál előre menni. Fél, fájdalmat, dühöt érez. Hogy kilóg és nyűg a barátainak és a családjának. Nehéz történések, mégis szerettem nyomonkövetni mivel hogy birkózik meg. Vagy éppen gyengül el. Egy sokszor nehéz és fájdalmas sztori az övé, mégis tanulhatunk, erőt meríthetünk belőle. Együtt érezhetünk Biancával. 

Anne L.Green továbbra is mestere az írásnak. Imádtam olvasni! Szerintem egy ültő helyben, 3-4 óra alatt kivégeztem. 

Szerettem, hogy felbukkantak az előző sorozatban megismert és megszeretett kedvenceim. Jó volt újra ebben a sztoriban kalandozni. 

Bianca életén kívül Matteo-t is itt kezdjük el igazán megismerni. Teljesen belezúgtam a pasiba. Egy igazán okos, erős, rendkívüli pasas. Aki bármit megtenne a lányért, annyira szereti őt. Ami sokszor nincs megkönnyítve neki. Mégis kiáll érte. Le a kalappal előtte. Ahogy segíteni akar, nem csak Biancának, hanem a barátainak, akik már inkább a családja. Nem mellesleg remek a munkájában, nemrég léptették elő. Legtöbbször egy határozott férfi, na lehet nem feltétlen akkor ha a lányról van szó. Nagy kedvencem lett.

Ha még a trumák, fájdalmas momentumok nem lennének elegek, Matteo és a társa egy sorozatgyilkos után is nyomoznak. Állatira kíváncsi vagyok erre a szálra is. Nagyon szeretem ha nem csak az érzelmeké, legyen az jó vagy rossz, és a romantikáé a főszerep egy történetben. Anne L.Green-től pedig mindezek egyvelegét mindig megkapom. Imádom! Főleg, hogy mindig hiába próbálok rájönni mi folyik a háttérben, sosem sikerül megfejtenem. Mindig olyan szinten lep meg, ennyi regény után is, hogy az valami lehengerlő. Kíváncsian várom mit kapok ezúttal. 

A néhol fájdalmas, nehéz, traumákkal való megbírkózás mellett kapunk romantikus, szenvedélyes perceket. Az írónőtől megszokott remek stílusban. Vidám és nevetésre késztető pillanatokat. Főleg Matteo és Fabio jeleneteiben. Nagyon szeretem a párosukat. 

A kis Lucát hiányoltam, szerepelhetett volna kicsit többet. Igaz, még van két rész. Sok-sok kérdés merült fel, amire még közel sem kaptam választ. Olyan véggel, hogy hajajjj. 

De összességében imádtam ismét ezen a már-már mesebeli toszkán tájon kalandozni. Bámulatosan festi le az írónő ezúttal is ezt a mesés vidéket. Szinte érzi az ember a párás, hajnali levegőt, maga előtt látja a napsütötte szőlőhegyeket, a csodás birtokokat. Imádom! Mintha én is ott lennék. Mindent látok és érzek a szereplőkkel. Ezt az érzést így átadni tudni kell. Ezúttal is köszönöm az élményt! 💖 Este pedig már ugrok is neki a második könyvnek. 

Addig is, ha még nem olvastatok az írónőtől, akkor ne habozzatok! Kezdjetek a lehengerlő Hatalom, Mámor, Toszkána sorozattal. Utána ismerjétek meg Bianca sztoriját is. Néha, na jó, lehet többször nehéz, de mindig ott van a remény, a szép és boldog pillanatok, amiket a komoly témákkal egyetemben tökéletes egyensúlyban ad át nekünk Anne. 

Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor várunk Titeket az Álomgyár könyvesboltokban vagy Online.

Anne L. Green - Toszkán ​örökös (Hatalom, mámor, Toszkána 2.)

Soha ​ne add fel az álmaidat, tűnjön bármilyen végtelennek is az út…

Katie és Daniele, leküzdve a köztük lévő kulturális és ízléskülönbséget, szenvedélyes viszonyba keverednek egymással. Ám a váratlan viszontagságoknak és a köztük zajló csatározásoknak koránt sincs vége, mert valaki igyekszik folyamatosan megkeseríteni az Allegrini Birtok és a szerelmesek életét.

Habár úgy tűnik, Daniele Katie-nek hála kilábal a válságból, olyan családi titkokkal szembesül, amelyek hatására megkérdőjelezi önmagát és az addig biztosnak hitt világát. Ahogy gyülekeznek felettük a sötét fellegek, úgy válik a napsütéses toszkán birtok is egyre titokzatosabbá.

A Toszkán örökös a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat második része, amely egy festői helyszíneken játszódó humoros, olasz intrikákkal, érzékiséggel fűszerezett folytatás, amelyben az írónő varázslatos módon tárja elénk a lenyűgöző toszkán tájat és annak húsvér lakóit. Bizonyosságot kapunk a történet által, hogy a föld nem csupán érték, ahogy a bor sem csak egy alkoholos ital.

Ezúttal is nagyon szépen köszönöm az írónőnek a lehetőséget, hogy elolvashattam ezt a csodát! 💟

Sorozat ide vagy oda, ez volt az első olyan könyve a szerzőnek, aminek nem estem neki rögtön. 😁 Így utólag belegondolva ez abszolút jó döntés volt. 

Pedig a sorozat első része, a Toszkána vére olyan véget kapott, hogy hajajj... Mégis kibírtam a második olvasását amíg meg nem jelent a 3.rész is. Okos dolog volt. Kiolvastam egy délután, este a Toszkána örökösét és még így is kellett 1-2 napot várni amíg megérkezett a Toszkán rejtély. Ez a nagyon kevés idő is kínszenvedés volt. Nem hogy hónapok.... 😅 És milyen jó most, hogy szinte azonnal eshettem is neki a folytatásnak. 

Na de ne szaladjunk még annyira előre. 

Egy igencsak ütős, az írónőtól abszolút elvárható remek első rész függővége után végre itt a folytatás. 

Már így elöljáróban is elmondhatom, hogy eddig és ennél a regénynél sem fog az divatba jönni, hogy csalódok Anne L.Green-ben! Sőt! Újra és újra, így ezúttal is sikerült túlszárnyalni a Toszkána sorozat első részét! 

Hát WOW! Kérem szépen, így kell ezt csinálni! 

Ezúttal is a tőle megszokott elemekkel gazdagított, elképesztően zseniális regényt olvashattam. Pedig mindig mondom neki és tudom én is, hogy úgyis fog még itt meglepetést okozni. De, hogy ilyeneket? Ennyi regénnyel a háta mögött is képes újra és újra elvarázsolni. 

Letéve a regényt átgondoltam, eltöprengtem rajta. Végiggondolva amit olvastam. Atya ég! Hogy volt képes egy ilyen történetet ismét összehozni? Ahogy viszi tovább az első részben megkezdett történet szálát. Ennyi újdonságot, csavart, amit most is a tőle megszokott mesés leírásokkal párosítva kapunk. És ami nálam mindig óriási pont, hogy jóformában bármelyik másik regényének a szereplőit képes beleszőni az új történeteibe is. 

Ha ALG könyv akkor tessék mindent elolvasni tőle! Ugyanis tényleg minden összefügg mindennel. Mégis sehol nincs logikai baki, semmi. Haladva a Toszkán örökössel is szép lassan elkezd összeéállni a kép. Pedig még így sem lesz teljes, hiszen kell még valami az utolsó részbe is. Picit már előre félek.🙈

Mégis nagyon sok mindenre kezd fény derülni. Olyan meglepetéseket, csavarogat tartogat az írónő ezúttal is, hogy egek. Csak pislogtam. 

Elindult az első rész húzós vége után ismét a történet. Az ottani csavarral huhh lehullott a nagy kő a szívemről. Na de már száguld is tovább a kedvenc párosom története. Hiszen ahogy az első részben megismerhettük Daniele és Katie sztoriját, hát ők aztán sosem unatkoznak. 

Még mindig egy olyan párosról beszélünk akik igencsak hevesek. Pedig Katie nem is vérbeli olasz... Mégis elképesztő tulajdonságokkal rendelkezik. Ami már eddig is, most pedig pláne jócskán kimozdítja a nyugodt, megszokott kis életéből Daniele Allegrinit. Ők ketten ezúttal is, vagy inkább még mindig olyan hatással vannak egymásra, hogy így olvasva is csak egy ilyen szerelemre vágyik az ember lánya. 

Imádtam olvasni ahogy imádják egymást. Hogy bármit megtennének a másikért. Noha a sok-sok probléma hatására Daniele egyre többet bizonytalanodik el. Mégis ott van mellette a tűzről pattan Katie, aki mindig lelket önt belé. Ezúttal is együtt néznek szembe mindennel. 

Vagyis a kis csapatukkal. Hiszen itt van nekünk Bianca, Giorgo. De ugyanígy Will és Heather is. Akiket szintén annyira szeretünk. 

Anne L.Green ezúttal is gondoskodik róla, hogy mi, az olvasói, egyetlen kis pillanatra se unatkozzunk. 

Tovább viszi a karaktereit, a történet szálait. Fejleszti a jellemeiket. És így olvasva bennünket is. Hiszen nagyon sok valós problémával néznek szembe hőseink. Átérezhetjük őket és tanulhatunk belőlül.  Velük lehetünk és láthatjuk, hogy miként néznek szembe egy-egy ilyen szituációval.

Egyszóval imádás van! Újra kalandozhattam a kedvenc szereplőimmel. Hát kellett ennél több? 

Sok-sok vidámság, boldog, vággyal teli, szerelmes pillanat. Mert ugye tudjuk, hogy a romantikus és szenvedéllyel megtűzdelt pillanatok ezúttal sem hiányozhatnak a regényből. Katie és Daniele döcögősen indult szerelme még mindig, sőt még nagyon lángon ég. 

Remekül kaptam vissza az ő közös pillanataikat is. 💖

Emellett sokat találkozhatunk a már említett szereplőkkel is. Vagy itt van még nekünk akár Daniele jó barátja, Matteo. Nagyon szimpatikus lett a karaktere. Így, hogy itt már nem véletlenül, még több szerep jutott neki is. 

A remek karakter ábrázolások mellett ezúttal sem lehet elmenni a Toszkánát leíró részek mellett sem. Én már az első részben teljesen, Katie-vel együtt bolondultam bele ebbe a mesés vidékbe. Nem véletlen lesz ez az úticél a nyáron. Hiszen a szerző leírásainak hála nem is kell konkrétan végül is ide utazni. Elég ha a kezünkbe vesszük a regényt és már szó szerint a Toszkán vidéken találjuk magunkat. Olyan csodálatos, szemléltető leírásokat találunk minden pillanathoz, hogy nem csak olvashatjuk Katie és Daniele kalandját, hanem mi is átélhetjük velük. Ezek miatt is egy újabb csoda ez a regény is. 

Egy igazi vérbeli, olasz, leírhatatlanul varázslatos utazás. Amit senkinek sem szabad kihagyni!

Ráadásul ahogy szintén ismerhetjük a kedvenc írónőnket, ezúttal sem csak a csodás táj és a szerelem az ami főszerepet kap a regényben. Nem, nem. Az nem egy ALG regény lenne! Van itt minden. Családi titkok, a múlt kísértetei ismét megjelennék. Meglepetés meglepetés hátán. 

Ahogy olvastam a regényt, persze megvolt a magam kis elmélete. Hogy vajon mi is folyik itt? Nos kevesebb dolog volt amit sikerült jól kikövetkeztetni mint amit kellett volna. 😁 De azt hiszem, hogy ez így volt jó. Ezálltal mutatta meg az írónő, hogy újra képes meglepni. Hajajj, de még hogy! 

Komolyan, főleg persze ismét a vége felé közeledve csak lestem! Értettem amit olvastam, de mondom ez komoly? És tényleg az. Hihetetlen! Amit végigvitt, minden amit kitalált. Képes volt minden szálat így össze futtatni és ahogy ezek elkezdjenek teljesen összérni. Egy egész képet kiadni. Hát így kell ezt csinálni! Na de talán még így sem került, közel sem a helyére minden darabja a kirakósnak. Le a kalappal! 

Toszkána, az immár kedvenc borunk készítése továbbra is kiemelt szerepet kap a sztoriban. A szerelem, az ezzel járó kérdések, gondolatok. Amikre a választ keresi a párosunk. A mesés együtt töltött pillanataik. Humorban és jókedvben sincs hiány. Hiszen azért akad itt jócskán komolyabb, félelmet, kétségeket adó pillanat is. A már sokat említett gyönyörű szerelmi történet és ezek a viccesebb pillanatok remekül ellensúlyozzák ezeket a részeket. Minden tökéletes egyensúlyba kerül. 

Elolvasva semmilyen téren nem maradt hiányérzetem.

Minden ahogy lennie kellett. Ahogy már mondtam egy csoda ez a sorozat. Ahogy beleszerettem a Toszkána vérébe, ez a rajongás így vitt tovább a Toszkán örökösön. És már el is indultam, hogy teljesen megfejtsem a Toszkánt rejtélyt! 👀😉

Nagyon szépen köszönöm ismét! Hogy részt vehettem ezen a nem mindennapi, lehengerlő utazáson. 

Csodás táj, jó borok, remek szereplők. Na persze itt már még inkább képbe kerülnek a kevésbé szerethető karakterek is... Sok meglepetés, titkok, félelem, problémák sokasága. A család, érzelmek. A szerelem és a szeretet. Múlt, jelen és a kérdés, hogy mindezek fényében mit tartogat a jövő? 

Ha elolvassátok ezt a zseniális regényt, akkor pár lépéssel ti is közelebb kerülhettek a válaszhoz! 

Ne hagyjátok ki! Nem szabad! Óriási gratuláció Drága Erzsó!💖😘

Irány Toszkána! 

Én magam már elkezdtem az utolsó részt. Természetesen annak az értékelésével is érkezem majd.

Addig is irány és szerezzétek be ti is a sorozatot. 

Akár az Álomgyár weboldalán, vagy várunk titeket az Álomgyár könyvesboltokban is! 

"  A szerelem is olyan, mint a szőlő, ami csak növekszik és növekszik. Észrevétlenül mély gyökeret ereszt az emberben, és édes, lédús gyümölcsöt terem…, vagy beszárad és megrohad. "  

" Kellesz, mint szőlőszemeknek a napsütés, mert tőled leszek én is egyre erősebb, érettebb. Beragyogod a lelkem, megnyugvást hozol. " 

" Érted a lelkemet is eladnám. Ha te lennél maga az ördög, akkor sem mondanék le rólad. " 

"– Már hallom is, ahogy az oltár előtt elmondjátok egymásnak az eskütöket. Én, Cathlyn Keyes, esküszöm Dionüszosz, a bor, a szőlő, a termékenység és a mámor istenére, hogy Daniele Allegrinit, akivel most közös házasításra készülök, szeretem. Ígérem, hozzá hű leszek, mással kémiai reakcióba, tejsavas erjedésbe nem lépek. Borstabilizációra, a virágosodás, az egéríz, a nyúlósodás és a barnatörés elkerülésére törekszem. Szentül élek vele, tökéletesen tiszta, üledék- és zavarosságmentes kapcsolatban, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem oxidációs elváltozások, sem kristályos zavarodások felmerülése esetén, holtamig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom. Isten engem úgy segítsen. Ámen. " 

Értékelés: 

Anne L. Green - Toszkána ​vére (Hatalom, mámor, Toszkána 1.)

Veszteség ​nélkül nincs változás, de vajon a szerelem rá tud venni arra, hogy fejest ugorjunk az ismeretlenbe?

Cathlyn Keyes élete gyökeresen megváltozik, amikor egy csúnya szakítás után vőlegénye elől egy toszkán borbirtokra menekül átgondolni a jövőjét. Katie első pillantásra beleszeret a lankás, hullámzó dombokkal, magasba törő tujasorokkal, napfényben fürdőző szőlőtőkékkel és az este ezüstös fényébe burkolózó rusztikus kőépületekkel tarkított toszkán tájba… és nem csak a tájba. Hamarosan megismeri a sármos Danielét, aki felvillantja előtte a változás lehetőségét.

Daniele Allegrini évek óta azért küzd, hogy megmentse a családi birtokot a csődtől. Mindene a szőlő és a borkészítés, de be kell ismernie, az értékesítés kegyetlen versenyt diktáló világa távol áll tőle. A mindent irányítani akaró, olasz mentalitása miatt nehezen viseli a birtokra érkező okoskodó, makrancos és makacs Katie-t, aki elhatározza, hogy segít Danielének kilábalni az anyagi válságból.

A Toszkána vére a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat első része, amelyben az írónő egy vakmerő, olasz utazásra invitálja az olvasóját. Ez a könyv olyan, mint egy különleges bor: ínycsiklandó, nemes és mámorító, megfűszerezve egy kis pikantériával. Ha belekóstolsz, garantáltan még többre vágysz majd. A történet a Toszkána örököse című kötetben folytatódik.

Köszönöm szépen az írónőnek és a kiadónak a lehetőséget, hogy elolvashattam a regényt! 

Olyan nehéz mindig egy ilyen könyv értékelésébe belefogni.... 😊

Egyrészt, hogy ne lőjön le előttetek az ember semmit. Aztán ott van az, hogy egy magyar szerző könyvéről írsz, ami nyilván hozzá is eljut. És megpróbálni elérni, hogy amit én ennyire imádtam azt ennek hála vegyétek a kezetekbe ti is. 

De nem kérdés, hogy megpróbálom. Mert ha van regény és szerző aki megérdemli ezt, az Anne L.Green és a legújabb gyermeke, a Toszkána vére! 💚🍷

Ahogy a Drága írónőnknek már írtam, én teljes szerelembe estem a regénnyel. És örülök, mert úgy látom, nagyon-nagyon sokan vagytok még így ezzel.

Egyrészt engem már a külsejével totál levett a lábamról. Hiszen a jól megszokott szürke ALG stílus ezúttal bámulatos színekre váltott át. Egy igazi színes, olaszos borítót kaptunk. Hogy még azok is akik nem ismerik a szerző munkásságát, de mégis a tökéleletes kikapcsolódásra vágynak, még őket is vigye a vágy, hogy a kezükbe vegyék mert megfogta őket a külseje. 

Ami nem csak bámulatosan gyönyörű lett, de sejteti, hogy milyen regényt is takar, hogy mire számíthatunk. 

Meg kell mondjam, én így már kiolvasta elmondhatom, hogy minden várakozásomat teljesítette. Sőt! Teljes mértékben felül is múlta. 

Drága Erzsóm! Nagyon szépen köszönöm neked ezt a csodálatos élményt! Ami a lehető legjobb és legnehezebb pillanatban jött el hozzám! Elhozva a tökéletes kikapcsolódás élményét. Hogy részt vehettem ezen a nem mindennapi, napfényes, olasz, meseszerű utazáson. 

Ugyanis így kell megírni egy újabb, tökéletes regényt. 

Anne L. Green neve számomra mindig is biztosíték volt a tökéletes olvasmány élményére. Valamint arra is, hogy amit minden egyes regényénél tudtam, hogy felül fogja múlni az előző írásást.  Ez történt ezúttal is. Annyi változással, hogy a Toszkána vére ezúttal mindent vitt! 🏆 Aki ismer tudja, az írónő is, hogy az összes regényét imádom. De van egy, A sötétség fogságában ami mindig a szívem csücske volt. Hát sajnos drága Andrew barátom leszorult a dobogó második fokára. Ugyanis ahogy említettem Katie és Daniele párosa lett nálam az abszolút befutó. 

Egy regényben amiben minden megvan ami kell. Aminek már rögtön az elején, az első sorai, mondatai után látszik, hogy nem csak egy légből kapott írás. Hogy mennyi munka, kutatás van mögötte. Mégis az is látszik, hogy ez nem csak egy soron következő munka volt a szerzőnek. Hanem hogy szenvedéllyel, szeretettel csinálta. Mert elvarázsolta őt ez a táj, a kultúra, az emberek. Az az igazi olasz életérzés. Ezt igyekezet ezzel a regénnyel elhozni nekünk az olvasóknak is. 

Jelentem a feladat abszolút teljesítve. Én öt évvel ezelőtt amikor Rómában jártam teljesen beleszerettem. Nem csak ebbe a városba, de mindenbe ami Olaszország. Azóta is hatalmas vágyam vissza jutni ide és ha lehet minnél több csodás olasz helyre. Azért mindig is Róma állt célként az első helyen. Nos úgy fest ez is vissza szorult arra a bizonyos második helyre mert most, hála ennek a történetnek a következő úticél mindenképpen Toszkána lesz. 

Igaz egyszer már voltam ott. 🌄🍇🍷🌞 Anne L. Green és a Toszkána vére elvittek. 

Lankás dombok, zöldellő ciprusfák és egy vérpezsdítő olasz szerelem. Mindez és még sok más hozzávalójával, a lehengerlő leírásokkal bárki aki a kezébe veszi ezt a könyvet máris jegyet vált Toszkánába. És higyjétek el megéri az utazás! 💚

De picit jöjjön konkrétabban a regényről. 

Kezdeném azzal, hogy imádtam így olvasni, hogy mind Cathlyn, mind Daniele gondolataiba bele lehetett látni. Azt hiszem ennél tökéletesebb nem is lehetett volna. Hiszen kellett ez, hogy mindkettejükel átélhessük a történéseket. Megvolt a varázsa ennek. 

Hogy megismerhettük a sokunk által szeretett páros: Will és Heather lányát és a történetét. Hát meg kell mondja ez a lány tökéletes keveréke lett az említett párosnak. Mindkettőjük tulajdonságaiból jutott neki. Aminek hála egy elképesztően erős, még ha nem is olasz, de akkor is egy igazi temperamentumos fiatal nőt ismerhetünk meg Katie személyében. Aki nem hagyja magát, bármilyen helyzetben képes kiállni magáért. Azért amiben hisz, amit gondol. Néha képes meggondolatlanul és hirtelen cselekedni de mégis ezek álltal is a jó döntéseket hozni. Elképesztően kedveltem a karakterét. 

Amihez itt jött hozzá pluszként, hogy ismét találkozhattunk Willel és Heatherrel. Annyira jó volt újra olvasni róluk. Sőt, immár ugye egy fiatal, felnőtt nő szüleiként. Remek volt. És vicces. Még mindig nem kell Will-t sem félte. És Hearther? Ugyanaz az imádnivaló páros mint a saját regényeikben. 

Akik felnevelték ezt a remek lányt. Aki jó a munkájában és szereti is. Vagy legalábbis eddig azt hitte. Aki egy nem éppen felhőtlennek mondható kapcsolatban él. De mint az életben is mindennek oka van. Megcsalja őt a párja, akinél hozzáteszem, hogy pfuuuujj, de nem bírtam ezt a mocskot. Egy utolsó szemétláda alak lett... De minden okkal történik.

Szóval egy tönkremet kapcsolat, egy őrült ötlet és Cathlyn már Rómában is találta magát a barátnőjénél. Aztán még őrületebb találkozás egy szintén nagyszájú, szókimondó, tornádóra emlékeztető lánnyal aki már vitte is tovább hősnőnket Toszkánába. 

Ez a bizonyos lány, Bianca abban a reményben viszi haza Toszkánába a lányt, hogy majd ő és a marketing tudása segítenek neki és a bátyjának megmenti a családi örökségüket, imádott otthonukat. 

És akkor itt kezdődnek a bonyodalmak. Mit ne mondjak remekül, eszméletlen sok megmosolyogtató, humoros pillanattal. 

Hiszen ha valaki nem számít a lányra az a visszafogott, csakis a birtoknak, a szőlőnek, a bornak és a munkának élő Daniele. A fiatal férfi aki a szülei halála után próbálja életben tartani az álmait, megmenteni az ő és a húga örökségét. Daniele csakis jóformán ennek él. Mégis számára ez nem csak egy egyszerű munka és feladat. Őt mindig is erre készítették fel, erre nevelték. De ő imádja ezt. A napfény és a szőlő illatát és ízét. A toszkán táj látványát. Hogy miként is kell elkészíteni a tökéletes Chiantit. Ez számára szenvedély. Vagyis csak azt hiszi. 

Kezdésnek legalább egy hasonlóság akad közte és Cathlyn között. Hiszen mindketten azt az életet tartják maguk számára szeretetnek és normálisnak amiben eddig éltek. Persze Katie szereti a munkáját és Daniele is imádja Toszkánát, az ottthonát, mindent. Mégis ahogy ők ketten találkoznak rájönnek, hogy milyen sok plusz dolog, érzés van ami eddig nem volt és amitől most fogják csak igazán tökéletesnek, teljesnek érezni mind magukat, mind pedig az életüket. Legfőként együtt.

Még akkor is ha ez a dolog némiképp döcögősen indul. És akkor még finoman fogalmaztam. 😂

Mivel mindketten elég erős személyiségek már az első találkozás is érdekesre sikerült. Cathlyn szó szerint besétált Daniele eddig nyugodt, megszokott kis életébe. Meg kell mondjam már itt, ennél a pillanatnál tudtam, hogy ez fantasziktus lesz. Már itt imádtam őket. 

Egek! Amit ezek ketten képesek voltal művelni? Hát régen, de pont a legjobbkor jött, hogy ennyit nevessek. Elképesztő egy páros. Mindketten tudják mit akarnak és az biztos, hogy egyik sem a másikat. 

Katie nem akar egy ilyen mogorva, durva alakkal dolgozni. Akivel nem lehet szót érteni. Danielének pedig esze ágában sincs egy Amerikából jött kislányra hallgatni, hogy majd ő mondja meg mit kezdjen a birtokával. 😀 Ebből kifolyólag nagyon sok jó kis beszólás, szócsata és vicces pillanat akadt. 

És persze ami biztos nem hiányozhat. A vonzás, a szenvedély szikráinak kipattanása. Mert látszólag lehet, hogy nem bírják egymást, de belül ez közel sem volt így. Hiszen Cathlyn egy gyönyörű, fiatal nő. Daniele pedig... egek.. Egy eszméletlenül dögös, egy vérbeli olasz szívtipró. Még ha valakire de rá eddig abszolút nem volt ez a leírás jellemző. Mert ő egy igazi munkamániás alak. Számára eddig csak ez volt. Eddig.

De besétált ez az okoska és gyönyörű lány, akiről ha nem is vallotta be - még magának is csak nagy sokára - de teljesen levette őt a lábáról. Ami fordítva is így volt. 

Ennek ellenére azok a szikrák szépen elkezdtek kialakulni. Egyre több pillantás, szenvedélyes perc. Hiszen kire ne hatna ez a csoda, a táj, az életérzés is ami körülveszi őket? Szép lassan képtelenek voltak ellenállni a köztük kialakult vonzásnak. 

Vagy lehet egy idő után ez a dolog már nem is volt olyan lassú?

Miközben mindketten próbálták győzkösni egymást, közös nevezőre jutni, hogy miként is menthetnék meg a birtokot. Sok-sok jóformán nem csak szóbeli csata is kialakult közöttük. Meg kell hagyni remekül meg lett alkotva mindkettőjük karaktere. Erősek, tudják mit akarnak. Mindkettőjükben ott ég a tűz. Ami miatt azt gondolnánk semmiképp se lehetnek ők jó páros. De mégis a lehető legjobb hatással vannak egymásra. 

Egyikük sem akarja hagyni magát, mégis képesek megtalálni az arany középutat. Többnyire.

Miközben egy lehengerő, mindent elsöprő szerelem van kialalulóban. 

Annyira imádtam erről olvasni. Az érzésről. Látni ahogy ez kialakult. Tényleg egy igazi tündérmese. Aminél még hab a tortánként egy mesébe illő tájra is elvisz a sztori. 

Szenvedély, forróság. Viták, problémák. Mégis csak úgy éget az a tűz Katie és Daniele között. Tökéleletes, mindig az adottt pillanathoz illően megírt romantikus, erotikus részek. Ahogy lennie kellett. 

Annyira imádtam olvasni róluk. 

Ahogy magam előtt láttam a leírásoknak hála minnden momentumát a történetnek. Az egész Toszkán vidéket. Az Allegrinik örökségét és birtokát, a munkájukat és szenvedélyüket az iránt amit csinálnak. Ennek a kapcsolatnak az alakulását. 

Amiben nagy segítségükre voltak a további karakterek. Külön óriási jó pont nálam, hogy oké ők a főszereplők, de volt még akiknek szintén egy átlagos mellékszereplőénél azért több szerep jutott. Szerettem ezt mert nagyon megkedveltem még ezt a két karaktert. 

Az egyiküket már említettem. Ő a kis olasz tornádó, Bianca, Daniele húga. Aki sokat beszél, pörög, mindig mindenbe próbálja bele ütni az orrát. De aki mégis mindenkinek jót akar. Ott van ha kell. Ő is egy erős lány. Egy olyan karaktere és személyisége a történetnek akit rögtön megszeretünk és aki kellett a sztoriba. Nem mellesleg akiről még szívesen olvasnék..... 🙈

A másik személy pedig Giorgo. Ő amolyan kisfőnök és egy apakép Daniele és Bianca számára ha már a saját édesapjuk már nem lehet mellettük. Szereti és segíti a fiatalok. Nagyon megszerettem őt is. Pláne mert képes és megteheti, hogy oda mondja, főleg Danielének a véleményét. Amivel sokszor tükröt mutat a fiatal úrnak. Nem mellesleg neki is irtó jó dumái vannak. 😁

Persze akad itt nem éppen kedvelhető karakter is ahogy már említettem. De hol nincs? Az biztos, hogy ezt is sikerült remekül hoznia a szerzőnek. 

Ahogy minden egyes regényél itt is látszik, hogy könyvről könyvre mennyit is feljődik az írónője. Hogy mindig egyre jobb és jobb. Hogy egyre többet kapunk. Az összes többivel is de ezzel a regénnyel főleg, egy óriási dolgot tett le az asztalra Anne L.Green. Egy olyan szerzője ennek a kis országnak akire igazán büszkék lehetünk. Mert amellett, hogy egy bámulatos ember és elképesztően jó, a legnagyobb akár külföldi szerzőket is megszégyenítő írónő!

Csak gratulálni tudok ehhez a regényhez!

Amiben az eddig megszokott és elvárt ALG stílusjegyek mellett valami egészen mást is kapunk. 

Hiszen itt van nekünk Cathlyn, Daniele, Bianca, Giorgo és a többiek. Egy szerelmi történt kezdetét, alakulásást követhetjük nyomom. Amiben akadnak problémák. Olyan szálak amire közel sem számítunk. Momentumok, amik végig a regény olvasása alatt nem kevés gondolkodnivalót adnak. Hogy vajon ki áll a háttérben? Mi folyik itt? Mert nem mindig a bor......

Szenvedély, szerelem, problémák. Sok kérdés amire válaszokat várnak hőseink így mi is. 

Valamint még valami. Ugyanis ez az első ALG regény amiben a szereplők, a történet mellett majdnem ugyanekkora hangsúlyt kap a helyszín ahol a történet játszódik. Minden ami Toszkána. Ez miatt külön bele szerelmesedtem a regénybe. Hogy végig ahogy olvastam minden mozzanatát, minden tájat, látképet ahogy le volt festve magam előtt láttam. Nem véletlen az sem, hogy ennyire tökéletesen hiszen az írónő járt ezen a mesés vidéken. Azért is tudja még tökéletesebben átadni az érzést nekünk is. Mindent megtudhatunk a borokról, a híres Chianti készítéséről. Mégse túlzón, hogy ne értse az olvasó hanem tökéletesen megírva. 

Egy ámulatba ejtő romantikus történet ami egyben egy festői útikönyv is, ami Toszkánába viszi el a történet olvasóit. Elképesztő volt ez az utazás. 

Csak sajnos túl hamar véget ért.... Messze még az október... De majd csak kibírjuk valahogy. Én jómagam egy újraolvasásssal biztosan. 

Ha ti is egy igazán jót akartok olvasni, a tökéletes kikapcsolódásra vágytok akkor ez a ti regénytek. 

Egy olyan olvasmány ami az első oldalaktól beszippant és nem enged. Szerethető, remekül megalkotott szereplőkkel, ugyanilyen szuperül kigondolt történettel. 

Amiben tényleg minden van. Vicces, humoros pillanatok. Két ember akik élik az életüket de mégis történnek velük olyan dolgok amik teljesen más, egymás felé sodorja őket a sors. Veszekedések, csipkelődések. Kis belső monológok mindkettőjüktől amiknek hála remekül lehet szórakozni. Megismerhejük Toszkánát, a Chiantit. Mesebeli tájakon kalandozhatunk miközben Katie és Daniel próbálnak közös nevezőre jutni. Mind a munkában mind pedig a magánéletben. És persze természetesen a nem kevés és nem egyszerű külső tényezők amik azért megnehezítik a párosunk életét. Nem kevés gondot, akadályt gördít eléjük a sors. 

Én minden másodpercét kiélveztem annak amit velük tölthettem. Hol velük szomorkodtam, aztán velük nevettem. Féltem és reménykedtem. Töprengtem. Volt itt minden. Ahogy egy ALG regényben lennie kell. És még azon is túl. 

Teljes szerelem! Olvassátok el ti is! Higyjétek el nem fogtok csalódni! Ennek a történetben nem csak a külseje lett gyönyörű. Hanem az is amit a borító takar. Egy igazi Toszkán utazás. Sokszor egy érzelmi hullámvasút. De megéri rá felülni. 😉

Hagyjátok, hogy Cathlyn és Daniele története titeket is elbűvöljön. Akárcsak Toszkána! 

A végére pedig néhány kedvenc idézetem: 

" Mint minden reggel,most is izgatottan pillantottam a délceg tőkék végtelen sorára, amíg a szemem ellátott. Előkelő és nemes, állípítottam meg. A szőlősorok látványa a nap bármely szakában, sokféle formában képes megédesíteni az életemet. Ez a hely az én féltve dédelgetett kis ékszerdobozom. " 

" Toszkánáról minden borkedvelőnek az őshonos Sangiovese szőlőfajta jutott az eszébe, melynek jelentése: Jupiter vére. Ebből a varászlatos szőlőfajtából készül a mi méltán híres Chiantink is, ami létfontosságú gazdasági bevételt jelent, azért méltán hangoztattam a késői érésű, bazsalikomos, rozmaringos ízjegyekben gazdag hordóért hálás Chiantiról, hogy Toszkána vére. " 

" Kétségtelen, hogy Toszkánának nem kell reklám, Chiantinak meg főleg nem. " 

" Mindenhonnan a szőlő, a leander és magnólia csábító, finom illata árad. A legnagyobb parfümgyárak is vagyonokat fizetnének, ha üvegbe zárhatnák ezt az eszenciát. " 

" És még erről is Bianca nagyképű bátyja jut eszembe. Minden Isten veledhez tartozik egy Isten hozott. Hát én nem éppen ilyen Isten hozottra számítottam. Egy hatalomtól mámorban úszó toszkán férfi, mégis őrülten szexi. Jóképű és azok a tüzes barba szemek... "

" - Mit ittál? - akartam elterelni a gondolatait. 

  - Azt a bort, amit csinálsz. Kértem a fiúkat, hogy adjanak belőle egy kortyot. Aztán egy üveg lett belőle. Úgy is fogalmazhatunk,hogy levettél a lábamról - kacarászott vidáman. "  

" Ha közel engedem magamhoz, fájdalmat fog okozni. Egy ilyen nőnek, mint ő, sosem lesz elég jó egy olyan férfi mint én. Én pedig nem tudnék elviselni egy újabb veszteséget. " 

" Olaszország a koffeinfüggők paradicsoma. " 

" Istenem, hogy sajnálom az itt élő embereket! Számomra ez az egész szemet gyönyörködtetően káprázatos. Számukra viszont ez a látvány talán már teljesen hétköznapi és természetes. Nem látják benne azt a csodát, amit én látok. Akárhányszor pillantja is meg a szemem a lakás dombokat, a szabályos szőlősorokat, az olívaültetvényeket, mindig hevesebben dobban majd a szívem...... akárcsak Daniele Allegrini közelségétől. " 

" - Szia kincsem - derült fel anyám. - Apád is azonnal itt lesz.

- Szia, szívem - kiabált a távolból az érintett. 

- Mesélj, hogy telik a római vakáció? - tért a lényegre anyám. 

- Hát, az az igazság,hogy már nem Rómában vagyok - ismertem be. 

- Nem? - kérdezték egyszerre. - Hát akkor hol vagy? - hajolt be gyanakvó tekintettel az apám. 

- Ne nézzetek már így! Nem egy olasz, pajzán szexisten ágyából vánszorogtam ki.  " 

" - Miért van neked szükséged ennyi pénzre? - ámult el anyám. 

   - Jesszus! Napsütötte Toszkánát játszik. Házat vett - csapott a térdére az apám.

........

- Üzenem annak a pajzán szexistennek, aki erre rávett, ha kihasználja a lányomat, kitaposom a belét - szűrte ki a fogai közt az apám. " 

" Ahogy néztem őt, jöttem csak rá, semmit sem szeret a vágy jobban, mint azt, ami nem ésszerű. " 

" - Ma a Chianti a leghíresebb olasz vörösbor világszerte. Mint azt már tapasztalhattad, kicsit testes, de nagyon szép ívű, enyhén gyümölcsös aromájú, száraz vörösbor. " 

" -Ez nem egy harc, Daniele. Nem kell küzdened az érzés ellen. " 

 " Lehet, hogy velem van a baj. Az egyik fickó megcsal, mert nem meri nyíltan a szemembe mondani, hogy vége, a másik pedig a bugyimat is fél lehúzni rólam. Ilyen ijesztő lennék? " 

" Danielére siklott a pillantásom. Szegény,totál kikészült tőlem. Ez a pasas olyan, mint a hosszú érlelésű bor, a korral nemesedik. Türelem és idő kell hozzá. A kérdés csak az, hogy ki tudom-e várni, amíg beérik. " 

" - Ez úgy hangzik, mintha rágerjedtél volna a Chiantira - kapkodtam levegő után. 

  - Nem a borba vagyok szerelmes, Daniele, hanem beléd. Te vagy az én Chiantim. " 

Értékelés: 

Ha ti is kedvet kaptatok akkor szerezzétek be a regényt ITT vagy gyertek el hozzánk az Álomgyár könyvesboltokba. 

A második részt pedig előrendelhetitek a képre kattintva.