Elin Warner nyomozó második kiruccanása, amely során felderíti, mi áll a káprázatosan szép szigeten található pihenőhelyen történt halálesetek mögött.
Legtöbben pihenni jöttek.
De van, akit a bosszú hajt.
Wellness pihenőhely nyílt egy szigeten, nem messze Anglia partjaitól. Ez a szállás azzal kecsegtet, hogy az ember felfrissülhet, kipihenheti magát – de magának a szigetnek, amelyet a helybeliek Halálszikla néven ismernek, sötét a múltja. Sok évvel ezelőtt egy sorozatgyilkos garázdálkodott rajta, és az a szóbeszéd járja, hogy a sziget ma is elátkozott.
Elin Warner nyomozót akkor hívják a pihenőhelyre, amikor a jógapavilon alatti sziklán fiatal nő holttestére bukkannak. Első pillantásra úgy tűnik, tragikus baleset történt. De az áldozat nem a pihenőhelyen szállt meg – egyáltalán nem is kellett volna a szigeten tartózkodnia.
Másnap az egyik vendég búvárkodás közben a vízbe fullad. Elin ekkor már gyanakszik, hogy a halálesetek nem a véletlen művei. De miért vette célba valaki a pihenőhely vendégeit, és még ki lehet veszélyben?
Elinnek meg kell találnia a gyilkost, nehogy a sziget történelme megismétlődjön.
Végre eljutottam oda, hogy elolvassam az új Elin Warner sorozat részt. Imádtam A szanatóriumot. Itt is némi Stephen King - Ragyogás beütéssel ugyan, de annyi extrával, úgy szőtte végig az írónő, hogy abszolút egyedi és zsenilis lett.
Erre pedig így hirtelen nem is tudom mit mondhatnék. Ha A szanatórimot imádtam, akkor ez WOW!!!
Valami fantasztikusan zseniális lett A pihenőhely! Még sokkal jobban imádtam mint az első részt.
Pedig az oda említett Ragyogás feeling itt is adott. Hiszen a nevezett Pihenőhely szintén egy magaslati, félre eső helyen lévő hotel. Nem olyan rettentően sok vendéggel. Csodás helyszín, ami mégis bír egy ilyesztő külsővel, valamint egy hátborzongató múlttal. Sőt! A jelenje is affelé halad.
Érkezik egy csapat fiatal a szigeten nemrég megnyitott, vadiúj "pihenőhelyre"
A lányok, többnyire rokonok. Tesvérek, unokatestvérek. Hana, Jo és Maya. Valamint a barátaik. Seth és Calab. De itt van még Bea is.
A csapat nagy része már a szigenen van. Amolyan családott összehozó kikapcsolódás lenne ez. Kissé ugyanis eltávolodtak egymástól. Hana elvesztette a párját, Liam-et. Ez miatt neki eleve nehezebb. Volt és van is neheztelés a családja felé, hogy pont ilyenkor nincsenek mellette.
Maya épp nehéz helyzetben van, munkanélküliként, lehet, hogy kénytelen feladni a lakását is. Ő is nehéz időket él meg.
Ellentétben kettejükkel, Jo vígan éli világát. Pasi, pasik. Látszólag egy vidám, jókedélyű lány.
Mind felejteni, pihenni, összekovácsolódni jönnek a Pihenőhelyre. Csak, hogy lehet a hely teszi, de elő jönnek a sötét gondolatok, félelmek, intrikák. Szép lassan derül ki, hogy nem a Jo álltal remélt családi összeborulás lesz ennek az utazásnak a vége. Nagyon nem.......
Hana és Maya karakterét kedveltem. Ők azok a csendes, nyugodt, hétköznapi lányok. Eleve nehezebb életszakaszban vannak. Abszolút át lehetett mindezeket érezni velük. Jo már más tészta. Nemtudom.... Nekem már rögtön unszimpatikus volt. Harsány egy teremtés. Látszólag odafigyel a többiekre, de mégsem. Nekem nagyon nem tetszett a karaktere. Igencsak számító, ármánykodó, irigy típus.
Meg kell mondjam remekül megalkotta az írőnó a fiatalok karaktereit mindettől függetlenül. Nem lehet mindenki szimpatikus. A múltjukba láthattunk bele, megtudhattuk, hogy milyen személyiségek. Mik a motivációik. Aztán ezek vagy tetszettek vagy nem. Kinél hogy....
A fiúk szintén. Őket nem mindig tudtam hova tenni. Ehhez persze nagyban hozzátettek nyilván a folyton változó cselekmények és történések.
Majd közben megtörtént az első gyilkosság és hősnőnk, Elin Warner nyomozó a szigeten találta magát.
Tetszett nagyon amilyen atmoszférát, múltat kreált a szerző ennek a szigetnek. Ami egyszerre volt gyönyörű és hátborzongató.
Elin némi kétellyel érkezett ide. Hogy az előző ügye, A szanatórimban történtek meg egyébként az életében történtek után, képes lesz-e ezt végigcsináltni. De Steed személyében kapott egy remek partnert ehhez az ügyhöz.
Voltak még segítő. Egy idő után a párja, Will is a szigetre érkezett. Akinek a nővére itt volt mint hotelvezető. Farrah.
A történet szépen, gördülékenyen halad. Mondnanám, hogy brutális gyilkosságokkal, de ez még az a lightosabb kategória. Természetesen a leírásoknak hála azért így se volt egy leány álom.
Pláne, hogy maga a sziget is kapott, egy a már említett borzalmas múltat. Ugyanis egy iskola volt itt régen. Ami leéget. De az intzéményben is furcsa, félelmetes történések híreire lehetett bukkani. Még sok év elteltével is. Valamint egy fiatalokat meggyilkoló eset is történt a szigeten. Ezek mind nem tesznek jót az ide érkező embereknek. Nem valami bizalomgerjesztő....
Maga a helyszín sem. Vannak lélegzetelállító, gyönyörű részei. Amit a leírásoknak hála tökéletesen láthatsz magad előtt. De itt van például ez a különös, iszonytató Kaszás sziklája. 💀
Majd az egyre gyarapodó gyilkosságok, egyre több kérdést, kételyt vetnek fel. Amire Elinnek és társának ismét választ kell találnia. Ráadásul az idő is ellenük dolgozik. Hiszen a fiatalok csoportjából egyre hullanak az emberek.
De ki az aki gyilkol? Miért teszi? Mi vezérli? Mi köze a mostani gyilkosságoknak a korábban szigeten történt halálesetekhez? Van köze egyáltalán? És a régi iskola? Az ott történtek?
Milliónyi kérdés és kétely amit felvet a sztori. Imádtam olvasni. Persze ezúttal is próbáltam össze raknia dolgokat, voltak elméleteim, de esélyem sem volt az írónővel szemben. Ezúttal is megmutatta, hogy képes egy ilyen történetet írni. Hogy az utolsó sorokig tudjon, végig meglepetést okozni.
Csak pislogtam ahogy a vége felé közeledve kezdett összeállni az a bizonyos nagyobb kép. Elképesztő volt. Ahogy mondtam, még A szanatórimumnál is ütősebb lett.
👀👮🙈💉🔍🔪⛰🚣🚔
Végig érzeni a feszültség érzését, a félelmet. Miközben megismertem a szereplőket. Az életüket, a titkaikat. Kezdett fényderülni a titkokra. Meglepetés és döbbenet egymás hegyén hátán.
A szerző ezúttal is hozta a tőle megszokott formát és stílust. Én imádom tőle ezt, engem most még jobban megvett.
Egy olyan krimi ez, amiben a lélek rejtelmeivel is foglalkozhatunk. Van egy thriller jellege így a regényeinek és nekem ez nagyon tetszik.
Tetszett, hogy Elin próbált és túl lépett a félelmein. Egy igazán bátor, erős nő. Nem utolsó sorban remek abban amit csinál. A fiatalok közül Hana és Maja szimpatikusak voltak. Ahogy mondtam a két fiút nem igazán tudtam hova tenni. Jo-t határozottan nem kedveltem.
Bizonyos szereplőnél volt egy furcsa érzésem. Nyilván senkinek sem kíván az ember rosszat, de azért amilyen ember volt, amilyen már-már lelki terrorral élt mások felé, csak azt kapta amit megérdemelt.
A történet legvégén persze csak lestem. Csupa fordulat. Félelem, rettegés, halál. Érzelmek kavalkádja. Szerelem és szeretet. Családi viszályok.
Egyszerűen mindent imádtam ebben a sztoriban. Az első oldalaktól az utolsóig élveztem. A szereplőkkel aggódtam, rettegtem. Velük reménykedtem. Ilyennek kell lennie egy jó kis kriminek.
Ennek a vége után is reménykedek, hogy olvashatunk még Elin Warner nyomozó kalandjairól. És ha igen, remélem mielőbb. 😍😀
Ha egy jó csavaros, fordulatos, meglepetésekkel teli, véres, dermesztő sztorira vágytok, akkor ez a Ti regényetek! Ne hagyjátok ki! Irány A pihenőhely!
Idézetek:
" Tényleg csak a családja van az embernek, de ez nem korlátozódik a vérségi kötelékre. A család a legvalószínűtlenebb pillanatokban mutatkozik meg; futó összenézésekben, egy gesztusban, egy segítő kézben. "
" – Szar ügy, mi? – mondja hirtelen a férfi, és megtörli a száját a kézfejével. – Amikor azok, akiknek mindenben támogatniuk kellene az embert, nem teszik. "
" Maga az elképzelés zseniális – a tökéletes gyilkosság nem látszik gyilkosságnak. "
" – Ami a cidris részt illeti, imádom a hely háttérsztoriját. Innen pont láthatjátok azt a kiugró sziklát, amiről a sziget a nevét kapta: az ott a Kaszás sziklája. Para, mi? A környékbeliek szerint átok ül a szigeten. "
" Nagy a kísértés: addig menni, amíg meg nem szűnnek a gondolatok, hogy ne kelljen tovább erőlködnie – mert néha tényleg olyan érzés, mintha tíz körömmel csimpaszkodna a normalitásba. Egyetlen apró hiba, és elbukik. "
Értékelés: