Abbi Glines - Te vagy nekem a levegő

A tengerparti kisvárosban, Sea Breeze-ben Sadie felfedezi, hogy a szenvedélynek semmi sem állhat az útjába. Felkavaró olvasmány a bestsellereiről híres Abbi Glinestól. Sadie White a nyári szünetben a tengerparton dolgozik, de nem holmi strandőrként. Mivel a mamája terhes, és nem hajlandó dolgozni, ezért helyette Sadie lesz az egyik közeli szigeten nyaraló gazdag család házvezetőnője. Amikor a család megérkezik a nyári vakációra, Sadie döbbenten látja, hogy a tulajdonos nem más, mint Jax Stone, a világ egyik legismertebb ifjú rockere. Ha Sadie egy mindennapi lány lenne – ha nem azzal telne az élete, hogy gondját viseli az anyjának, és rendben tartja az otthonukat –, akkor talán feldobná, hogy egy rocksztárnak dolgozhat. De nem ez a helyzet. Sadie-t nem izgatja a hírnév, ám Jax mégis vonzódik hozzá. A lány lenyűgözi, de a fiú küzd a vonzalom ellen. Jax világában a kapcsolatok nem működnek, és minél jobban kívánja Sadie-t, annál erősebb a meggyőződése, hogy a lány többet érdemelne. A nyár végére Jax rájön, Sadie nélkül lélegezni sem képes. Vajon a szerelem legyőzi a két világ közt tátongó szakadékot?


 Egyszerűen imádtam. Nekem nagyon bejönnek az ilyen csöpögős sztorik. Még anno @MFKata polcán bukkantam rá, láttam, hogy lesz ez a könyv és már a fülszövegből tudtam, hogy ez kelleni fog.

Ráadásul Maximos és a könyveikben még sosem csalódtam. Meg is érkezett ma, igaz tegnapra vártam de ma (vasárnap ) délután kihozták és annyira vártam is, hogy rögtön neki is estem.


Magában a fülszövegben is megtudhattunk már ezt a főszereplő Sadieről. Ahogy elkezdtem olvasni és megtudtam, hogy a történet főszereplője egy 17 éves lány, megmondom őszintén kicsit elbizonytalanodtam.

Nem akartam már, hogy is mondjam ilyen fiatal párocskáról olvasni én arra számítottam, hogy egy kicsit idősebb lesz úgymond a páros. Hisz magából a fülszövegből egyértelműen nem derül ki. De ahogy haladt a történet és megismerhettünk Sadie karakterét rádöbben az olvasó, hogy ebben az esetben a 17 csak egy szám. Ugyanis az írónő egy olyan karakterű lányt alkotott meg, akinek nem éppen habos torta az élete és aki inkább számít felnőttnek mint gyereknek. Ahogy olvastam és megismertem őt teljesen együtt tudtam érezni vele és csak ámul az ember, hogy ennyi idősen miken kell keresztül mennie.

És persze a java még csak eztán jön hiszen betoppan az életébe az a bizonyos rocksztár.

Jax Stone. Hát eleinte vele kapcsolatban is kétségeim voltak, de ahogy haladt a történet, megismerhettük őket eleinte külön majd együtt Jaxet is csak imádni tudtam. A közös pillanataikat pedig pláne.

Igaz ahogy a fülszöveg is írta a párosnak igen kevés boldog idő jutott együtt hiszen két teljesen külön világban élnek. Sadie aki egyszerű lány aki maga gondoskodik a terhes anyjáról az iskola mellett és Jax akinek a média és a nyilvánosság előtt zajlik az élete. Mint várható volt ezek a különbségek nem könnyítik meg az életüket. Ebből adódtak persze a bonyodalmak is. Anélkül persze unalmas is lenne az élet.

Meg kell mondjam, aki olvassa majd a regény talán sejti melyik a rész de volt, hogy nem bírtam ki sírás nélkül.

Egyszóval ismét le a kalappal az író nő előtt. A másik itthon megjelent sorozatát is nagyon szeretem, de ezzel végképp belopta magát a szívembe.

Hol nevettem, hol dühös voltam egy egy történés miatt, hol mi is Sadievel együtt olvastunk el Jax Stone miatt <3 hol pedig sírtam. Mert bizony ilyen pillanatok is akadtak. De le a kalappal Sadie előtt. Az író nő előtt, hogy egy ilyen remek történetet kaptunk. Egyszerűen imádtam ezt a párost és remek befejezést is kaptak. Minden úgy volt jó benne ahogy volt. Erős a gyanúm, hogy még az este folyamán ismét nekiállok. :) Csak ajánlani tudom.

"– Te vagy számomra… a levegő! – Elcsodálkoztam.
– A levegő? – Jax elvigyorodott.
– A barátnő az túl sekélyes lenne ahhoz, amit irántad érzek. Az elmúlt két hét olyan volt, mintha tőled függne, hogy kapok-e levegőt vagy sem."


" – Te vagy mindaz, amiről a dalaimban énekelek, és ami sosem lehetett az enyém."


" Az ajtód előtt leszek, ha hívsz, azonnal jövök.
Bólogattam és hevesen kalapált a szívem, amikor lehajolt hozzám, és a lehelete a fülemet csiklandozta.
– Soha többé nem hagylak el. Nincs hozzá elég erőm! – suttogta."



És úgy tűnik nem éppen egy rövid sorozatról van szó, na persze ezt nem panasznak szántam :)

     

 

Értékelés: