A félig vámpír Cat Crawfield és vámpír hitvese,
Bones megküzdöttek már az életükért és szerelmükért. De hiába
diadalmaskodtak a legutóbbi csatában, mert Cat új – és várakozáson
felüli – képességei felboríthatják a régóta fennálló kényes egyensúlyt.
Vámpírok tűnnek el titokzatos módon, és pletykák kelnek szárnyra a fajok között kirobbanni készülő háborúról. Egy fanatikus feszültséget szít a vámpírok és ghoulok között, ám a két erős csoport összecsapása ártatlan halandók életébe kerülhet. Így Cat és Bones kénytelenek egy veszélyes szövetséges – New Orleans vudu királynőjének – segítségét kérni. Az együttműködés ára azonban még nagyobb fenyegetést jelenthet, mint a természetfelettiek háborúja, nem is beszélve az elképesztő utóhatásokról…
Vámpírok tűnnek el titokzatos módon, és pletykák kelnek szárnyra a fajok között kirobbanni készülő háborúról. Egy fanatikus feszültséget szít a vámpírok és ghoulok között, ám a két erős csoport összecsapása ártatlan halandók életébe kerülhet. Így Cat és Bones kénytelenek egy veszélyes szövetséges – New Orleans vudu királynőjének – segítségét kérni. Az együttműködés ára azonban még nagyobb fenyegetést jelenthet, mint a természetfelettiek háborúja, nem is beszélve az elképesztő utóhatásokról…
Kezdjük ott, hogy nem kevés idő telt el az előző
rész óta amiben Cat és Bones párosa volt, és ezt elkezdve már a második
oldalon rájöttem, hogy mennyire hiányoztak. Arról nem is beszélve, hogy
még mindig ők az egyik NAGY kedvenc párosom. Ők ketten fantasztikusak, annyira jó volt ismét olvasni róluk. És mint említettem már a második
oldalt imádtam :)
Az író nő ismét hozta a formáját és egy szuper kis sztorit olvashattuk róluk, felbukkanó régi ismerős karakterekkel. Nem is kellett más ahhoz, hogy ez jó legyen mint a kedvenc párosunk, az egyik immár még inkább kedvenc karakterem Vlad, és persze a többiek is, jó sok vér, harcok és még sok minden ami nem hiányozhatott. És persze újdonságok is amikről olvashattunk hiszen Cat immár szintén vámpír. Csak jókat tudok mondani róla. Tipikus Cat és Bones.
Mondanom sem kell imádtam a közös részeiket, igaz egy bizonyos „gyertyás” szitu hááát lehet, hogy ilyen téren is lehet még újat mutatni :D
Ami különösen tetszett a kettejük kapcsolatában Cat egyik pillanata, amikor a múltat emlegette, és mikor emlékezhettünk mi is, hogy mennyi idő, hány év telt is el mióta ők találkoztak. És, hogy találkoztak anno. Jó volt ez a történet által erre is visszaemlékezni. Ami pedig még jobban tetszett és legyek érzelgős p…a de volt egy rész amikor gyűltek a könnyek mikor miután Bones ugye simán kimondja mit gondol és érez a Cicuskája iránt, és hogy végre Cat is megtette. Kedvenc rész <3 igaz mikor itt kicsit meg is ijedtem ahogy beszélgettek, de szerencsére alaptalanul és remélem még, hogy sokat olvashatunk még róluk.
Mind emellett, hogy voltak sötét, aggódó, gyilkos pillanatok sokszor nem hiányozhattak a páros poénjai amiket annyira imádunk. Egyszóval imádtam mint mindig. És egy kis meglepit is kaptunk a végére. Remélem hamar olvashatunk még róluk.
Így a végére egy kis észrevétel ami a fordítást is illeti, hát hagy némi kívánnivalót maga után. Lehet, hogy ez csak nekem szúrt szemet de nekem bántotta a csőröm sokáig ez kapcsán Cat beceneve. Eleinte Cicus volt. Bár lehet, hogy csak Bones lusta volt azt a ka véget hozzátenni de utána aztán a jól megszokott Cicuska volt :D
És végül egy-két kedvenc idézet:
" – Bármi történjék is, sohasem fogsz elveszíteni – suttogta. – Örökké a tiéd vagyok Cicuska. Ebben az életben is meg a következőben is."
"– Te sem fogsz megszabadulni tőlem soha – mondtam, és a könnyeim telt nevetésnek adták át a helyüket. – És az sem fog számítani, hogy a sír melyik oldalán állunk éppen. Kísérteni foglak, üldözni foglak az örökkévalóság végeztéig, bármibe is kerül, mi ketten együtt leszünk, míg ki nem égnek a csillagok."
Az író nő ismét hozta a formáját és egy szuper kis sztorit olvashattuk róluk, felbukkanó régi ismerős karakterekkel. Nem is kellett más ahhoz, hogy ez jó legyen mint a kedvenc párosunk, az egyik immár még inkább kedvenc karakterem Vlad, és persze a többiek is, jó sok vér, harcok és még sok minden ami nem hiányozhatott. És persze újdonságok is amikről olvashattunk hiszen Cat immár szintén vámpír. Csak jókat tudok mondani róla. Tipikus Cat és Bones.
Mondanom sem kell imádtam a közös részeiket, igaz egy bizonyos „gyertyás” szitu hááát lehet, hogy ilyen téren is lehet még újat mutatni :D
Ami különösen tetszett a kettejük kapcsolatában Cat egyik pillanata, amikor a múltat emlegette, és mikor emlékezhettünk mi is, hogy mennyi idő, hány év telt is el mióta ők találkoztak. És, hogy találkoztak anno. Jó volt ez a történet által erre is visszaemlékezni. Ami pedig még jobban tetszett és legyek érzelgős p…a de volt egy rész amikor gyűltek a könnyek mikor miután Bones ugye simán kimondja mit gondol és érez a Cicuskája iránt, és hogy végre Cat is megtette. Kedvenc rész <3 igaz mikor itt kicsit meg is ijedtem ahogy beszélgettek, de szerencsére alaptalanul és remélem még, hogy sokat olvashatunk még róluk.
Mind emellett, hogy voltak sötét, aggódó, gyilkos pillanatok sokszor nem hiányozhattak a páros poénjai amiket annyira imádunk. Egyszóval imádtam mint mindig. És egy kis meglepit is kaptunk a végére. Remélem hamar olvashatunk még róluk.
Így a végére egy kis észrevétel ami a fordítást is illeti, hát hagy némi kívánnivalót maga után. Lehet, hogy ez csak nekem szúrt szemet de nekem bántotta a csőröm sokáig ez kapcsán Cat beceneve. Eleinte Cicus volt. Bár lehet, hogy csak Bones lusta volt azt a ka véget hozzátenni de utána aztán a jól megszokott Cicuska volt :D
És végül egy-két kedvenc idézet:
" – Bármi történjék is, sohasem fogsz elveszíteni – suttogta. – Örökké a tiéd vagyok Cicuska. Ebben az életben is meg a következőben is."
"– Te sem fogsz megszabadulni tőlem soha – mondtam, és a könnyeim telt nevetésnek adták át a helyüket. – És az sem fog számítani, hogy a sír melyik oldalán állunk éppen. Kísérteni foglak, üldözni foglak az örökkévalóság végeztéig, bármibe is kerül, mi ketten együtt leszünk, míg ki nem égnek a csillagok."
Értékelés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése