2022. szeptember 30.

Lorraine Brown - A ​párizsi csatlakozás

Ebben ​a romantikus komédiában egy Párizsban rekedt lány ráébred, hogy a téves út időnként épp a megfelelő irányba terel bennünket.

Hannah és a pasija, Simon Amszterdamba tartanak vonattal, és biztosak benne, hogy időben oda fognak érni a fiú húgának az esküvőjére. Arról azonban egyikük sem tud, hogy a szerelvény az éjszaka közepén kettéválik: egyik fele tovább halad Amszterdamba, a másik pedig, amelyiken Hannah ül, Párizs felé robog.

Hannah magára marad a holmijai és a remény nélkül, hogy újra Simonnal legyen, így nincs más lehetősége, mint a napot Párizsban tölteni a következő vonat indulásáig. Mi lehet rosszabb annál, mint hogy az ember egyedül vesztegel egy idegen városban? Mindezt Léóval, a jóképű, de idegesítő franciával kell tennie, aki Hannah-t okolja a saját késése miatt. A balszerencsés események sorozatának köszönhetően a Fény Városában bolyongva Hannah még inkább megbizonyosodik róla, hogy ez a nap egyre csak rosszabb lehet. Ám ahogy magába szívja a város gyönyörű látnivalóit, és egyre több időt tölt Léóval, Hannah ráébred, hogy talán pont ez a váratlan kerülőút tereli őt a felé az élet felé, amit mindig is élni akart…


Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a könyv elolvasására a Kossuth Kiadónak! 💖


Egy igazi, valóban Párisz hangulatát idéző vidám, elképesztően aranyos történet. Egy könyv, ami remek kikapcsolódást nyújthat a megszokott hétkoznapokból. 

Különös mert én soha nem voltam az a nagy Párizs rajongó. Sosem értettem mire ez a nagy felhajtás körülötte. Aztán jött egy sorozat, Emily Párizsban. Na ott kezdtem, sőt megérteni és én is úgy lenni vele, hogy egyszer meg kell néznem a fények városát. És akkor még most jött ez a könyv. 

Ezek után kérdés sem lehet! Mindenképpek meg kell egyszer nézni Párizst! 

Ugyanis az írónő olyan elképesztő részletességgel, olyan momentumokkal szemléltette a történetét, hogy az olvasó minden pillanatot valóban átél Hanna és Léó párizsi kalandjai során. Imádtam ezt az érzést! 

Na de kezdjük az elején. 

Megismerhetjük Hannah-t. Aki épp egy Amszterdamba tartó vonatot ül a pasijával, Simonnal. Egy irtó szerencsétlen helyzet következtében a pár végül két teljesen más helyszínre van úton. Simon testvérének az esküvőjére igyekeznek. Hannah pedig amilyen peches mindig, Párizsban köt ki. 


Egy árva vas, telefon nélkül és az időnek megfelelő, valami melegebb ruha is igencsak elkélne neki. Szóval elég nagy felfordulás közepette ismerhetjük őt meg. 

A többnyire mindig pozítiv lányt. Aki hiába tenyerel mindig valami nem épp szerencsés dologba, mégis mindig derű látó, igyekszik humorral elütni a dolgokat. Éli az idili, kiszámítható és megtervezett életét.

Ebben óriási segítője a párja, Simon. Lehetne, de ezért nem fogok, de csak miatta vonnék le a történet össz értékeléséből. Ha értetek még egy unszimpatikus szereplőt. Szerintem már az első mondataitól a hideg rázott. Pláne, ahogy Hannah mindig jött, hogy Si így, Si úgy.... 

Az biztos, hogy le a kalappal a szerző előtt, mert egy ilyen karaktert is tudni kell összehozni. 😂

Pedig többnyire semmi olyat nem csinált csóri, de nemtudtam megkedvelni. Nem is tudom. Talán már ott az elején éreztem, hogy nem való Hannah mellé. Hiába próbál és él Hannah is olyan életet mint a fiú, ez nem neki való. Simon precíz, hulla pontosan tervezi meg minden lépését, programját. Mondhatni a tökéletes pasi. De tudjuk, hogy ilyen nincs. Senki sem tökéletes. És ezeket, a saját tulajdonságait próbálja rávetíteni Hannahra is. Ő meg próbál mindenben megfelelni ezeknek. Nem kellene.

Nyilván kompromisszumok sokasága is és melós egy kapcsolat. De attól még nem kellene így lennie. Igenis álljon ki magáért. Úgy kellene őt elfogadni amilyen. Kissé esetlen néha, mindig éri valami, de Hannah ilyen. Humoros, kissé szétszórt, sokat megélt nő.

Ezért is lett óriási kedvenc a pillanat és utána végig, amikor találkozott Léóval. Egy igazi önismereti utazás is vette kezdetét. Mivel Léó pont az ellentéte mindannak ahogy eddig Hannah és Simon éltek. Ahogy gondolkoztak. Ő spontán, kiélvezi az életet. A váratlan helyzeteket. Mindenből próbálja a legjobbat kihozni és a pillanatnak élni. Egy életünk van. Szerintem mindenkinek így kellene.

Így ha eleinte ez jócskán kilépés Hannah komfortzónájából és fél is tőle, azért belemegy. Ez is óriási bátorságra vall tőle. Hiszen sose volt ilyen. Mintha ezeket elnyomta volna magában eddig. Igaz ennek is van eredete, hogy ez honnan jön nála. A múlt sokszor nagy úr. De jött ez a fiú, Párizs és megismerhettük azt a Hannah-t, aki mindig is ott lakozott benne. És nagyon szerettem ezt a lányt. 


Remek volt olvasni róluk. Ahogy indult az egész kalandjuk. Hiszen volt jó pár órájuk míg Párizsban ragadtak a következő Amszterdami vonat indulásáig. Robogóra pattantak és irány a város. 

Azért magához képest Hannah egész jól és hamar elkezded kiengedni egy számára idegen férfi társaságában. De mivel Léó személye olyan amilyennek leírtam, nem csodáltam. Ahogy mondtam pont ez kellett neki. 

Sőt! Szerintem egy ilyen napnak Párizsban egy Léóval minden lány örülne. :)

Imádtam velük kalandozni. Minden helyet megnézni ahová elmentek. Az ételek és italok. Az egész francia hangulata. Eszményien tárta elénk az írónő a kettejük ezen rövid, de annál tartalmasabb utazását. 


Hiszen ez nem csak arról szólt, hogy egy pasival megnézte Párizst. Ez egy igazi lelki utazás is volt. Főleg természetesen Hannah számára. Mert szerintem egy teljesen más nőként érkezett meg arra az esküvőre.

Jobban megismerte önmagát. Kiélvezte az élet ezen adta pillanatait. Igaz a legtöbb mindenre Léó vette rá, de igent mondani végül neki kellett ré. És ezt remek volt " látni". 

Nagyon szerettem olvasni róluk. Ahogy elkezdték megismerni egymát. Már a találkozásuk. Egy igazi csipkelődös, egymásnak beszólogatós, humoros kapcsolat az övéké. Ugyanakkor csak egy helyes férfi és szép nő Párizsban. Akaratlan, hogy ne csak a város fényei szikrázzanak. 😍💘 Kíváncsian vártam mi történik még a városlátogatás után. Mikor elvileg mindkettőjóknek vissza kell térniük a kötelességeikhez. A szerző azért némi titokzatosságot, egy kis rejtélyt is csempészett a sztoriba. Itt próbáltam tippelgetni, de persze túl tipikus lett volna a válasz úgy ha el is találom.  

Olvassátok el ti is a regényt és megtudhatjátok végül milyen végert ért Hannah, Simon és Léó története. 

 


Vajon volt végül elég bátor Hannah a szívére, az érzéseire hallgatni? Elég volt egy röpke nap, hogy érzéseket kezdjen táplált egy másik férfi iránt? Vagy továbbra is Simon a nagy ő számára? 

Ugye sok-sok kérdés...... 

De Lorraine Brown  A párizsi csatlakozás végére mindenre válaszol. Sőt! Még többet is kapunk. 

Egy tökéletes kikapcsolódást nyújtó, elképesztő Párizsi élményekkel gazdagító utazásra hívja az olvasóit. Szálljatok fel ti is arra a vonatra Hannah-val és irány Párizs! 


Értékelés: 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése