📚 Könyvajánló 📚
Robert Merle húsz évvel a Mesterségem a halál megírása után, 1972-ben így jellemezte regénye főhősét: „Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatívusz nevében, a vezér iránti hűségből, a parancsoknak engedelmeskedve, az állam iránti tiszteletből. Röviden, kötelességtudó emberként: és személye éppen emiatt iszonyatos.”
A könyvben Rudolf Lang néven szereplő Rudolf Höss (aki a háború vége után letartóztatásáig Lang álnéven bujkált) már 16 évesen embereket öt, igaz ekkor még szemtől szemben, a saját életét is kockára téve az I. világháború különböző frontjain. A fegyverletételt követő nehéz időszakban a német szabadcsapatok egyikében harcolt tovább, aztán belépett a nemzetiszocialista pártba. Hitler hatalomra jutása után pedig felvételét kérte az SS-be. Eleinte a dachaui koncentrációs táborban szolgált, majd átvezényelték az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborba, ahol az ő irányításával épültek fel a gázkamrák és a krematóriumok.
Mint látjátok újabban szeretek II.Világháborús könyveket olvasni. Pedig sose voltam egy nagy történelem rajongó. Nyilván bizonyos dolgokat ismer, tud az ember. De ennyi olvasmány közepette pláne, folyamatosan tanulhatunk még.
Nagyon megszerettem az ilyen jellegű történeteket. Ha mondhatok ilyet. Ezen belül is a Holokaosztról szóló történeteket. Amik megrázóak, fájdalmasak és dühítőek. De mégis néha lehetnek reménnyel teliek. Köszönöm Marietta barátnőmnek az ajánlásokat ezekre a könyvekre!
Robert Merle írása ezúttal nem a foglyok, a túlélők szemszögén keresztül mutatja be a koncentrációs táborokat. Ezúttal a nácik szemléletét ismerhetjük meg. Pontosabban egy bizonyos náci szemén keresztül. Szerintem sokatoknak nem kell ezt a férfit bemutatni. Rudolf Höss.
Aki több táborban is megfordult, táborról táborral egyre feljebb jutva a ranglétrán. Akiről szerintem hiába írta a fülszövegben a szerző, hogy nem volt szörnyeteg, szerintem ez nem egészen így van. Sőt! Hiába vakíthatták el a feljebbvalói mindenfélékkel, akkor is tudta mit csinál. Rosszul hangzik, de ha csak egy sima gyilkos lenne, aki másvalaki hatására megöl egy embert, akkor még talán lehetne ezekre a kifogásokra hivatkozni. De itt közel sem egy ember halt meg...
Iszonyatosan megrázó regény. Igaz neki magának az életét is bemutatja. Egészen kicsi gyermek korától. Igen, nem volt könnyű élete. A családi élete pláne nem. Mégsem lehet erre mentség. Volt egy kis része amit én ki is hagytam volna a sztoriból. Nem igazán érdekelt a politikai része. Azt hiszem itt a koncentrációs tábori részeken volt a hangsúly.
Miközben nyomonkövethettünk ennek az embernek az életét. A munkáját. Megismerhettük a családját. Annyira nem volt mindez egyensúlyban. Az az ember, aki otthon volt a felesége és a gyereki körében, azzal az emberrel ellentétben, aki rezzenéstelen arccal küldte az embereket a halálba.....
Brutális olvasmány. "Látni", hogy nem is tudja nevén nevezni, embereknek őket. Nyilván ő is parancsot teljesített. De akkor is.... Mindezekre nem lehet mentség. Mégis azt hiszem ez is egy olyan könyv, amit olvasni, ismerni kell.
Egy másik nézőpontból mutatja be történelmünk ezen sötét időszakát, de ugyanolyan pokolian fájdalmasan.
Ha szeretnétek beszerezni KATT IDE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése