📚 Könyvajánló 📚
Egy nyár Izlandon
Evelin nem az a típus, akit csak úgy félre lehet állítani, vagy akár meg lehet törni. Még akkor sem, ha teljesen kilátástalannak tűnik a helyzete. De az ember nehezen talál a felszínre, amikor a feje felett összecsapnak a hullámok. A lány ezért úgy dönt, külföldre utazik barátnőihez. Azt reméli, hogy ott majd sikerül új erőre kapnia.
Hiszen Izlandon minden annyira más. Az emberek, a kultúra, a táj, az ételek… Na jó, az ételek legalább annyira szörnyűek, mint az időjárás, ő azonban hiszi, hogy a földöntúli csodavilág kárpótolja majd mindenért. Nem is tévedhetne nagyobbat. Mert a sors nem arra viszi az úton, amerre haladni akar.
Belebotlik a világ legelviselhetetlenebb fickójába, Arnalba, aki ráadásul minden pillanatban meg akarja keseríteni az életét. A heves szócsatáik közepette mégis egyre közelebb kerülnek egymáshoz, Evelin pedig azon kapja magát, hogy kezdi megkedvelni a férfit.
Kettőjük viszonya akkor válik igazán bonyolulttá, amikor Arnal is vonzódni kezd a lányhoz. Hiszen a férfi felborít mindent és szétzúzza a terveit, ugyanis mellette jön rá, hogy eddig rossz álmokat kergetett.
De a vágy és a valóság között nehéz megtalálni az összhangot. Vajon nekik sikerül?
Köszönöm a példányt az írónőnek és az Álomgyár kiadónak! 💜
Szerelmes lettem ebbe a regénybe. Ugye kit ne vonzana a mesés Izland? Az írónő előző Izlandon játszódó kötete után került fel ez a hely a bakancslistámra. Na most pedig már végképp.
Lényegében két picit összefüggő kötetről beszélnünk. Mindkét könyvben más párosé a főszerep, de a társaság ugyanaz. Ezért is ajánlanám én úgy, hogy tartsátok a sorrendet és olvassátok el mindkét részt.
- Izlandi vakrandi
- Éjféli napsütés
Ha az előző részt imádtam, akkor erre már nem is tudom milyen jelzőt használhatnék. Elképesztő lett! Egyrészt alig vártam, hogy ismét Izlandra utazhassak, másfelől pedig nagyon izgatott is voltam a kötet miatt.
Pont egy héttel, mielőtt megjelent volna, beszélgettünk telefonon a kedves írónővel. Akkor mesélte nekem, hogy ha lehet, akkor még inkább, még jobb érzés volt számára írni ezt a kötetet. Megvolt az a feeling neki, mint amikor az első regényét, a Tiéd a főszerepet írta.
Az sem titok, hogy szeretem K.M. Holmes minden írását, viszont az eddig a legnagyobb favorit: Miguel és a Tiéd a főszerep. Nos, az Éjféli napsütés fellépett a dobogóra nálam az említett kötetek mellé.
Nem csak az írónőnek volt meg ez az elképesztően jó érzése írás közben, mint az első könyvénél, hanem nekem is olvasás közben.
Egyetlen dolog van, amit nem szerettem. Hogy vége lett. Bakker. Ráadásul olyan hamar. Elkezdtem és megszűnt a külvilág. Tényleg Izlandon kalandoztam. Arnal és Evelin társaságában. Oké, persze kíváncsi is voltam a végére, hogy mit tartogat a szerző az új kedvenc párosomnak, de még ez mellett ott volt, hogy úgy olvastam volna még.
Igazán szerencsés vagyok, mert nem sok olyan könyvet olvastam idén, valahogy jól beleválasztok, amit ne szerettem volna. Viszont olyan, ami ennyire imádós az kevesebb. Sokat szerettem, de ami ennyire igazán a szívemhez nőtt volna, az a kevés. Még először olvasni egy könyvet is annyira kevés az idő, újraolvasásra még ennyi sincs. Pedig tényleg annyi olyan könyv van a polcomon, amit úgy szeretnék újra elolvasni. De idő..... Annyi az új könyv is, hogy egyszerűen nincs rá kapacitás.
Vagyis nagyon-nagyon ritkán. De az biztos, hogy annyira szerettem, imádtam ezt a regényt, hogy ezt még fogom újraolvasni. Így volt ez a Tiéd a főszereppel is. Azt is már nem egyszer olvastam.
Na, de az ömlengés helyett kicsit magáról a történetről is. Bocsánat. De határtalan ideig tudnék erről a könyvről áradozni.
Adott nekünk 3 barátnő. Az egyik már férjnél van, az előző kötetben Nia találta meg a párját, most Evelinen volt a sor. A fiatal nőn, akit épp elküldtek a munkahelyéről, akit csak kihasználnak a férfiak. Volt idő, amikor ez a kapcsolati felállás neki is megfelelt, de most ott tart, hogy elege van abból, hogy külsőre ítélik meg őt. Nem csak a férfiak. Azoknak pedig csak egy dologra kell a lány. Lehet az is számít, hogy látja, mennyire boldogok a barátnői.
Igazán tetszett, valós és életszagúak voltak Evelin érzései, gondolatai. Jó volt olvasni erről, hiszen bármikor aktuális problémákra, lélektani kérdésekre keresi és adja meg a választ a történet.
Egy azonnal szimpatikus fiatal nő lett. Aki egy igazán erős, akaratos, karakán nő. Humoros. Még akkor is, ha most éppen sok nehézséget él át és legtöbb esetben nem őszinte a mosolya. Próbál egyedül megbirkózni a gondjaival és érzéseivel.
Egy ember van, aki látja, vagy sejti, hogy valami nincs rendben a lánnyal. Az az ember pont, akivel Evelin már első találkozásra nem jön ki. Arnal.
Az igazán dögös, izlandi férfi. Aki kemény és komoly. Mindenben. Megvan a véleményük egymásról. Már első alkalommal megindul a beszólogatás egymásnak. Mondanám, hogy egy utálatból szerelem kapcsolat lesz, de talán az, hogy utálják egymást erős kifejezés. Nem kedvelik meg egymást rögtön. Talán hamar mondanak ítéletet a másik felett.
Aztán igazán jó látni, ez miként változik. Ahogy említettem a férfi kezd Evelin álarca mögé látni. Ráadásul rákényszerülnek, hogy többnyire kettesben töltsék az időt. Szerettem a többi szereplőt is az előző kötetben, de esküszöm ez a része is, ahogy alakult, hogy miért marad a párunk kettecsként, nagyon bejött. Állati jó volt így.
Kellett ez, hogy egyrészt megismerjük őket külön-külön, másrészt párként. Nem mellesleg megszeressük őket azonnal. Valamint, hogy lássuk miként kezd és alakul ez a kapcsolat. Ami már rögtön igen tüzesre sikerült. Még akkor is, ha ezek ketten a világért sem vallották volna be. Ráadásul nem is akartak belemenni.
Evelin tudta, hogy nem marad Izlandon. Arnal is és voltak még itt tényezők, amiért nem akartak engedni a vágyaiknak. Amik igencsak erősen vonzották őket egymáshoz. De tudjuk, hogy ha valaminek meg kell történnie....
Imádtam olvasni róluk! Megismerni és megszeretni őket. Azért lehetett eszméletlen jókat nevetni velük és rajtuk. Voltak komoly pillanatok és témák a sztoriban.
A romantikus és erotikus részek bámulatosak lettek. Minden tüzes pillanatát úgy adja vissza a szerző, hogy azt mi is átérezzük. Igazán érzéki és szenvedélyes volt ez a románc. Pont ahogy kell. Remekül volt ez a része is megírva. Szerintem mi lányok, mind ilyen kapcsolatot és szerelmet akarunk. Kár, hogy ilyen tényleg csak a könyvekben létezik.
Na de legalább ott. Mert annak igazán tökéletes lett ez a regény.
Az írónő ezúttal is lehengerlően adta vissza a csodás Izlandot. Ismét mesélt nekünk legendákról, szokásokról. Ételekről és italokról. Fantasztikus helyekre vitt el ez a történet is. Olvastam és mintha én is ott lettem volna Evelin és Arnal, valamint a többi szereplő társaságában.
Igazán üdítő olvasmány. Egy mesés táj, azonnal megszerethető karakterek. Életszagú problémák és megoldásaik. Igazán tanulságos történet is. Érzelmek sokasága. Hol megnevettet, hol majdnem, vagy meg is ríkat. Nagyon szerettem ezt a kalandot!
Ha a tökéletes olvasás élményére vágysz, akkor válaszd az Éjféli napsütést. Irány Izland! Higgyétek el, nem fogjátok megbánni! Gyönyörű tájak, egy kalandos és döcögősen induló románc, majd szerelem története. Két teljesen más életet élő fiatal útkeresése. Ha Ti is kíváncsiak vagytok, hogy vajon végül együtt vagy hol is köt ki Arnal és Evelin, akkor vegyétek kézbe a könyvet és irány egy mindent elsöprő utazás.
Ha kedvet kaptatok és szeretnétek beszerezni, akkor várunk Titeket az Álomgyár könyvesboltokban vagy Online.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése