Vi Keeland - Órákon át kívánlak

Cain Westtel egy bárban futottam össze. Észrevette, hogy mogorva tekintettel méregetem, és azt hitte, hogy fel akarom csípni. Amikor csevegni próbált velem, nyomban helyre tettem, és megmondtam neki, hogy egy hazug, csaló és önimádó seggfejnek tartom.
Ez az elbűvölő külsejű szemétláda ugyanis meghívta vacsorázni a legjobb barátnőmet egy luxusétterembe, és a mézes-mázos szövegével az ágyába csalta – csak azt felejtette el közölni, hogy nős.
Megérdemelte, hogy úgy lehordjam, de még ennél is több járt volna neki azért, amit tett.
Különösen akkor kezdett bizseregni a tenyerem, amikor az az elviselhetetlen, önelégült mosoly megjelent azon a tökéletes metszésű arcán, miután kiosztottam.
Csakhogy később kiderült, hogy nem a megfelelő fickót rohantam le a tirádáimmal.
Hoppá!
Megszégyenülten húztam el a bárból, bocsánatkérés nélkül. De túltettem magam a dolgon, mert tudtam, hogy úgysem botlom bele a jóképű idegenbe még egyszer az életben.
Ebben a hitben ringattam magam… míg másnap reggel be nem mentem az egyetemre.
Üdvözlöm, West professzor, az új oktatási asszisztense vagyok! Ön alatt fogok dolgozni… persze csak átvitt értelemben.
Bár nem lehet rossz dolog az sem, ha az előbbi kijelentést szó szerint értelmezzük. West professzor alatt lenni igazán kellemes élmény lehet.
Szédítően izgalmasnak ígérkezik a mi közös munkánk, professzor úr…



Köszönöm a lehetőséget az olvasásra az Álomgyár kiadónak! 

Elolvasva a történetet nagyon hamar rájövünk, hogy a cím igencsak találó. Nem meglepő módon ezt a könyvét is szerettem az írónőnek!

Pedig már szinte mindent megírtak amit lehetett ebben a témában, kategóriában. Neki mégis mindig sikerül valami újat, valami fantasztikusat alkotnia. Imádom az írásait. Hatalmas kedvenc lett A beosztott. Igaz ez végül nekem nem szólt akkorát mint az előző már említett könyve, de ettől függetlenül szerettem.

Na de kezdjük az elején és majd kitérünk arra is ami szerintem lehetett volna picit jobb.

Az nagyon tetszett a történetben, hogy ismét mindkét fél gondolataiba beleláthattunk. A lány szemszögén keresztül a jelentbe, míg a múlt részét a férfi szemszögével. Így lett minden tökéletes, így tudtunk meg mindent. Ugyanis ennél a történetnél nagy hangsúly van a múltban történteken is.

Igaz ami igaz, hogy az írónő remekül kitalált és a helyére tett mindent. Van itt titok és meglepetés bőven. Fordulatos, izgalmas regény. Ugyanakkor szenvedélyes és romantikus.

Ráadásul remek főszereplőket is kaptunk.

A férfiról nem igazán volt kérdés, hogy imádni fogom. Egy felnőtt, érett férfit ismerhetünk meg Cain West személyében. Egy férfit aki tudja mit akar és meg is kapja. Ezekkel a tulajdonságokkal nem is igazán lep meg minket. Pont egy ilyen pasit vártunk. Mégis tud érzékeny, kedves, egy irtó édes pasi. Ugyanakkor szenvedélyes is. Ezzel a részével nem is volt gond, imádtam.

Ami külön bejött maga a sztoriban az a tiltott kapcsolat része. Mindig is szerettem az ilyen történeteket. Mert mondhatjuk úgy, hogy tanár diák viszonyban vannak, valamint együtt is dolgoznak. Ráadásul a lány fiatalabb is.

De azt is tudjuk, hogy mindig a tiltott gyümölcs a legédesebb. Nem véletlenül voltak ők ketten hatással egymásra már az első pillanatoktól kezdve.

Amikor is a lány rossz pasit hordott le a sárga földig. Összekeverte Caint valakivel és igencsak odamondta neki a magáét. Ráadásul a pasit sem kellett félteni. Hiszen szexi, dögös és egy szót sem szólt csak tűrte amit a csaj a nyakába zúdított. Nem semmi egy első találkozás volt, de tökéletes.

Már ebből is sejthetjük, hogy Rachelt nem kell félteni. Kiáll azért amit gondol. Hajajj de még mennyire. Ez miatt sokszor kerül nem éppen kellemes helyzetekbe. De ez mellett egy rendes, keményen küzdő csaj. Tudja mit szeretne elérni az életben és tesz is érte. Igaz néha kissé szétszórt és mintha összeesküdne ellene minden de igyekszik. Kedveltem a karakterét. Nem volt könnyű gyermekkora de szerencsére igyekszik túllépni a múlton és csak előre nézni. Tudja mit akar és meg is szerzi.

Na de mi van ha ez nem kicsit lesz bonyodalmas?

Hiszen egy jól sikerült este és egy férfi akit akkor lehordott mindennek. És aki ismét felbukkan az életében. Ráadásul úgy fest az új tanáráról van szó. Aki nem éppen egy jólelkű és vidám fickó hírében áll.... És Rachel ennek a férfinak úgymond dolgozni is fog. Na és akkor ez még csak a bonyodalmak kezdete :)

Hát nem kicsit került kellemetlen helyzetbe Rachel. De szerencsére Caint sem kell félteni. Kicsit kínozza Rachelt :) Már az első találkozásukkor szimpatikusak voltak és tudtam, hogy mivel mind a ketten erős jellemek lesznek itt még érdekes pillanatok.

Nem is csalódtam. Beszólogatásokba, kínzásokba, szenvedélyes részekbe, tiltott percekbe nem volt hiány. Remekül meg lettek írva. Imádtam. Majdnem jó háromnegyedéig imádtam a regényt.

A tiltott kapcsolatról szóló sztorit. Az idősebb, érett férfi. A fiatal diák lány. Akik kénytelenek együtt dolgozni. Akiket egy szerencsétlen vagy szerencsés este hozott össze? A férfinak esze ágában sincs ebbe belemenni. Tudja is, hogy nem lenne szabad. Rachel szintén.

De ki tud az érzelmeknek ellenállni? Annak a szenvedélynek, vonzásnak ami az első pillanatoktól ott lángol kettejük között? Remekül lefestette nekünk az írónő ezeket a pillanatokat. Csak úgy szikrázott a levegő ha ők együtt voltak. Néha picit közelebb kerültek egymáshoz, majd rögtön valamelyikük menekülőre fogta. De vajon meddig tudnak ellenállni ennek a vágynak?

" Amikor Ava visszatért, még mindig telefonáltam. 

– Kivel beszélsz? 

Félig sikerült befognom a mikrofont. 

– Feszes Fenék professzor az. 

Ava szeme villant egyet, és hirtelen becsukta egy rövid időre. Amikor újra kinyitotta, kivette a telefont a kezemből. 

– Jó estét, Feszes… ööö… West professzor úr. "

Egy jó ideig sikerült. Nekem már túlságosan is sokáig. Persze jó volt ez a néha macska egér játék. Hogy az egyikük mindig közelebb engedte a másikat majd megfutamodott. Izgalmas és szenvedély játékba kezdtek. De nekem mégis már túl sokáig húzták.

Mire történt volna végre valami, valahogy alakult volna ez a kapcsolat addigra kezdtek előjönni a problémák. A múlt amitől egyikük sem tud szabadulni. Ez a része nagyon tetszett. Ahogy kigondolta és végigvitte az írónő. Sejthető volt, hogy mi is történt de mikor biztosan kiderült mi is az igazság mégis csak pislogtam.

Maga az elgondolás tökéletes volt. Csak ahogy említettem nekem túl sokáig húzta ezt kettejük között. Mire végre elkezdett valahogy alakulni, érzelmekkel is feltöltődni ez a kapcsolat és nemcsak a szenvedély volt jelen. Addigra jött a fájdalom, szenvedés, titkok. Mindezek a múltból. Ezzel nem is lenne gond mert ahogy írtam remekül ki lett találva. Csak sok volt. Két felnőtt ember, főleg ugye Cain, hogy idősebb. És képtelen volt rávenni magát, hogy megtegye amit kell. Ez nekem sok volt.

Szimpatikusak voltak, szerettem őket. De amit a végén műveltek nem jött be. Túlságosan elnyújtotta ezt az írónő. A bonyodalmas, titkokkal és szenvedéssel teli múlt részét. Addig pedig ők ketten sehova se haladtak. Aztán pedig pikk pakk és már vége is. Azt is jobban meg lehetett volna írni.

" Ha a megfelelő emberrel találkozol, a szíved úgyis tudni fogja. " 

Az eleje nagyon tetszett de ahogy úgymond már volt valami hirtelen beütött a gubanc amit elhúztunk aztán nagyon gyorsan lezártuk. Ez nagyon nem tetszett.

Pedig igencsak ígéretesnek indult. Kedveltem a karaktereket de a végén már megráztam volna őket, hogy csinálják már rendesen a dolgokat. Teljesen jó volt pedig ez a szál a múltjukkal. Nagyon jól kitalálva de velük kapcsolatban nem kaptam meg amit vártam.

Tökéletesen indult. Imádtam. Megszerettem ezt a párost. Ahogy láthattuk miként próbálnak ellenállni a vágyaiknak, egymásnak. Azt is amikor engedtek ennek a vonzásnak. Majd hirtelen minden elromlott. Előkerült a múlt és le is ragadtunk ott. Mikor végre pedig minden a helyére került az túlságosan össze lett csapva..

Sajnálom mert az első könyvét A beosztottat imádtam az írónőnek. Ehhez is nagy reményeket fűztem. Állati jó lett az új borító, a történet is remeknek ígérkezett pedig ez sem mondható olyan hű de nagy újdonságnak. Mégis tudtam, hogyha valaki hát Vi Keeland képes ismét újat mutatni. Ez részben sikerült is neki. A kivitelezéssel voltak gondok néha.

Szenvedélyes, izgalmas,  vággyal teli. Titkokkal, félelemmel, meglepetésekkel. Mégis ahogy eloszlatta ezeket a történetben nem éppen lett jó az arány. Kicsit csalódtam most ebben. Reméltem, hogy szól majd akkorát mint A beosztott. Hát sajnos ez most nem.


Egy kedvelhető páros, remekül megírt érzéki, szerelmes pillanatok. A hátterük, a további karakterek is remekül lettek megalkotva. Összességében minden jól a helyére került. Csak volt ami túl sok lett, más pedig túl kevés. Ettől függetlenül szerettem és örültem, hogy elolvashattam. Még akkor is ha ebbe nem szerettem úgy bele mint az előzőbe.

Szerettem, de ismerve Vi Keeland nevét még sokkal jobb is lehetett volna.


Talán majd a következő.... Remélem :) De lehet csak én voltam így vele. Hajrá mindenkinek!

Értékelés: