„Egy remek thriller összetett és lenyűgöző karakterekkel.” – Clare Mackintosh, bestsellerszerző
„Egy sötét és nyugtalanító thriller.” – Luise Jensen bestsellerszerző
Alisonnak mindene megvan. Odaadó férje, imádnivaló kislánya, felfelé ívelő karrierje – épp most kapta meg az első gyilkossági ügyet, amiben a védelmet képviseli. De nem minden az, aminek látszik.
Csak még egy éjszaka, és véget vetek az egésznek.
Alison túl sokat iszik, elhanyagolja a családját, és viszonya van egy kollégájával, aki feszegeti a határokat, amelyeket Alison már nem képes elviselni.
Megtettem. Megöltem őt. Le kellene, hogy csukjanak.
Alison ügyfele nem tagadja, hogy megkéselte a férjét. Be akarja ismerni a bűnösségét. De valami nem stimmel a történetében. Ha Alison megmenti ezt a nőt, az az első lépés lehet, hogy saját magát is megmentse.
Figyellek. Tudom, mit csinálsz.
De valaki ismeri Alison titkait. Valaki, aki azt akarja, hogy megfizessen, és aki nem áll meg addig, amíg Alison mindent el nem veszít.
Egy felzaklató, ugyanakkor lenyűgöző történet a félelem erejéről, a vágyról, a féltékenységről és az árulásról, szerelemről és gyűlöletről.
A Vérnarancs Harriet Tyce nagyszerű bemutatkozó regénye, mely meglepő, új hangot hoz az olyan pszichológiai thrillerek világába, mint amilyen a Bujdokló szenvedély vagy a Holtodiglan.
Köszönöm a lehetőséget a könyv elolvasására az Álomgyár kiadónak!
Egy újabb eszméletlen szép borítós könyv. Még valamikor tavaly amikor megláttam, hogy ez is érkezik majd hozzánk én már akkor beleszerettem és azt mondtam, hogy nekem ez kell. Valami hihetetlenül jó borítója lett. Az eredetinek is mert ahogy láttam akárhol adták ki mindenhol meghagyták ezt. Nem is csodálom mert igazán figyelem felkeltő, illik a történethez. Egyszóval imádom. Annyira szép.
Már ez miatt azt mondtam, hogy én ezt szeretném. Még az se érdekelt rögtön, hogy milyen történetet rejt annyira beleszerettem a borítóba. De immár végre hozzánk is elérkezett a Vérnarancs az Álomgyár kiadó jóvoltából.
Na de aztán amint kigyönyörködtem magam a borítóban elolvastam a fülszöveget is. Még jó, hogy mostanában egyre inkább bejönnek a krimik, a thrilleres sztorik is. Így kiolvasva elmondhatom, hogy nemcsak a borító, hanem a történet is abszolút tökéletes. Hihetetlenül jó sztori!
Noha erre éppen például a gyönyörű szót és hasonlókat nem lehet használni. Már a külső is sejteti, hogy nem egy csöpögős, romantikus, rózsaszín történetet kapunk.
" Gyilkosság lényegében olyankor történik, amikor egy ép elméjű és ítélőképességű személy törvénytelen módon megöl valakit. "
A Vérnarancs megmutatja, hogy nemcsak testileg hanem fizikailag is lehet bántani, gyötörni valakit. Hogy lelkileg is milyen szinten képes lehet az ember kínozni a másikat. Az biztos, hogy ez egy nehéz, kemény, fájdalmas történet. Igencsak sok kérdésre keresi a választ a történet. Sok mindenre megtaníthat bennünket. Ugyanakkor akadnak benne szép, néha vidámabb pillanatok is, hogy ellensúlyozzák a keményebb részeket. Pont ezzel lett tökéletes a regény.
Mert azt a mindenit az írónő igencsak odatette magát. Engem teljesen rabul ejtett a regény. Fogva tartott az utolsó szavakig. Letehetetlen. Noha bejön az amit említettem, hogy egy közel sem könnyű történet. Mégis ahogy megvan írva úgy látod magad előtt. Végig gondolod te is. Hol ámulva és sajnos nem jó értelemben. Hogy igenis ilyen is megtörténhet.
" Valami szorongatja a torkomat, bűntudat
és megbánás éles fájdalma, olyan erős, hogy még a másnaposság
fanyar ízét is elnyomja. "
Na de először ismerjük meg a könyv főszereplőjét Alisont. Egy ideig megmondom őszintén nem tudtam őt hová tenni. Picit több ideig tartott megkedvelni őt. Jobban mondva az inkább, hogy megértsem. Az ő karaktere sem a megszokott. Igen okos és gyönyörű a lassan negyven felé járó családanya. De sajnos van némi nemű gondja az alkohol fogyasztással. Ilyenkor nagyon nem kedveltem. Hiszen ennek hatására megfeledkezik mindenről. A férjéről - na jó ezt talán annyira nem bánom - de, hogy a kislányáról is? Ilyenkor néha úgy voltam vele megtudom érteni a férjét. Na de amikor teljesen vagy csak kezd összeállni a kép azt hiszem abszolút meglehet őt érteni.
Előfordult tehát néhány pillanat amikor nem kedveltem de javarészt ahogy jobban megismertem őt, az indokait megértettem. Képes voltam együtt érezni vele. Alison kiváló a munkájában. Noha a már említett család csak látszatra tökéletes. A családi élete legtöbbször egy katasztrófa. Állandó stressz, veszekedések. Érthető is, hogy az alkoholhoz és egy másik férfihoz menekül.
Patrick. Úgy látszik ez egy olyan könyv amiben néha kedvelem néha pedig nem a szereplőket. Patrick kollégája Alisonnak és a szeretője. Szimpatikus volt a fickó legtöbbször. Igaz néha amolyan se veled se nélküledet játszottak. Patrick is jó abban amit csinál. Alapjában véve egy rendes fickó. De sajnos előfordult, hogy miatta is nehéz volt Alisonnak. Ilyenkor nem éppen volt a szívem csücske de másfelől miatta jutottak izgalmas, szenvedélyes és boldog percek Alisonnak. Ahogy sikerült több időt együtt tölteniük úgy ismertük őket még jobban. Tetszett ahogy az írónő összerakta ezt a részt. Ahogy változtak az együtt töltött idő alatt.
" Ez nem is velem történik, ez nem is a valóság. És ha nem valóságos, én sem vagyok valóságos, és amit csinálok, szintén nem az. A bor lefátyolozza az agyamat, meleg lebegés, felszedem a többi horgonyt is, visszafordulok Patrickhez, és töltök magamnak még egy pohárral. "
" Tudod, hogy nem akarod abbahagyni. Egyikünk se akarja. "
Esküszöm ahogy nekem is kezdett összeállni én is nagyon erős késztetést éreztem, hogy nekiálljak gyilkolni. Megölni egy másik embert arra nem lehet mentség. Kioltani egy életet. Mégis ott van, hogy igenis történhetnek az életben olyan dolgok amik erre késztetik az embert.....
És wow! Mert ahogy ezt a szálat egy teljesen új fonalként beleszőtte az szerző a történetbe valami zseniális volt. Nem csak Alison van itt nekünk, a munkája, a családja, a problémái. Hanem még egy pokolian nehéz ügye amit jobban megismerhetünk. Ami által a krimi is bejön a képbe. Ismét töprenghet az olvasó, hogy mi is történik itt.....
Az biztos, hogy ezek a néha nem kedvelős részek inkább az elején voltak de ahogy haladt és ismertem meg a történetet el is tűnt. Még jobban megismertük őket, az életüket, az okaikat. Teljesen át tudtam élni velük a történetet. A helyzetüket. Hiszen tökéletes leírásokat kaptunk a karakterekről, az érzésekről, a helyszínekről és helyzetekről. Mindent képes maga előtt látni az olvasó. Minden érzést átélni. Ami valljuk be jelen esetben nem könnyű ugyanis ahogy említettem nem éppen egy romantikus történet. Csupa félelem, fájdalom, rettegés, bizonytalanság. Szerelem, vágy, szenvedély. Remény.
" - Mi ez?
- Ez egy narancs.
- Ez nem olyan, mint egy narancs. Ez piros.
- Ez vérnarancs.... "
Visszatérve picit a karakterekre: Alison kislánya Matilda szimpatikus volt legtöbbször, bár néha túl hisztis volt ha nem kapta meg amit akart. Bár a családja nem éppen boldog és ez valószínű igencsak lejön szegénynek még ha nem is akarják mutatni neki. Így érthető.
Carl Allison férje. Nála ez fordítva volt. Eleinte volt fogjuk rá szimpatikus. Na ez aztán nagyon hamar fordult. Azt a nem szimpatikus jó eget.... Hát én nagyon nem bírtam a pasit. Voltak húzásai... Az írónő érdekesen alkotta meg a karakterét. Én ki nem állhattam. Igaz ez miatt is le a kalappal a szerző előtt. Hiszen ebből is látszik mennyire jól képes megalkotni a szereplőit. Hiszen a nem mindig szimpatikusakat is meg kell tudni formálni. És én itt ebben az esetben erre tuti ötöst adok neki.
" Sosem láttam meg benne a fekete árnyat, csak amikor már késő volt. Sosem fogom megtudni, mióta készülődött az az árny, mígnem alakot öltött, és kiszabadult a sötétségből. "
Adott egy nő akinek remek a munkája és amiben pokolian jó is. A családi élete, a házassága főként viszont egy nagy kudarc. Jóformán teljesen idegenek lettek azzal a férfival akivel anno imádták egymást. Csak a szemre hányásokat kapja, sértéseket. Rengeteg fájdalom zúdul rá, félelem. Ami csak ront a helyzetén ezért az alkoholba menekül legtöbbször. Pokoli egy helyzet.
Teljesen együtt tudtam érezni vele. És csak reméltem, hogy képes lesz talpra állni és tenni mindez ellen. Legalábbis ahogy, amilyen elszántsággal, harciassággal végezte a munkáját reméltem ez sikerül neki és nem hagyja magát. Hogy az az Alison lesz akit ha padlóra is küldenek képes lesz felállni és igenis megmutatni. Saját magáért és a lányáért.
" Eljött a harc ideje. "
Annyi bizonyos, hogy eszméletlenül ott van a történet. Főleg, hogy több szálon fut. Izgalmas, félelmetes, fordulatokkal teli. Ugyanakkor reménnyel is. Harriet Tyce személyében új kedvenc írónőt avattam. Ahogy ezt összehozta az tökéletes. Bámulatos. Kegyetlen. Zseniális.
Olyan csavarokkal amikre álmodban sem gondolsz. Komolyan én csak pislogtam. Egy percre sem lehetett abbahagyni míg a végére nem jársz és értelmet nem nyer a Vérnarancs. Így kell ezt csinálni. Ez valami fantasztikus lett.
Hamar tudod hova tenni a szereplőket amint kezded megismerni őket. Az életüket, a hibáikat, az okaikat. Egy olyan utazáson vehetsz részt ami javarészt kétségbeeséssel, félelemmel, fájdalommal, titkokkal, halállal és még sok más hozzávalóval van kikövezve. Mégis felcsillan a boldogság, a szeretet, a remény. Mesteri csavarokkal. Sosem tudhatod mi fog történni a következő oldalon. Te jó ég! Eszméletlenül imádtam!
" Telik az idő. Leülök a sarkamra, és várok. Már nem tart sokáig. "
Nem véletlenül szerettem bele első látásra a borítóba. Immár első olvasásra a történetbe is! Ezt mindenkinek olvasnia kell. Ugyanis ha ez kitalált történet is lehet valakinek a valóság. Tanulságos ezért is érdemes elolvasni. Minden megvan benne ami egy tökéletes olvasmányhoz kell. Én imádom!
Tessék mindenkinek Vérnarancsot olvasni! Kihagyhatatlan!
Értékelés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése