Hamarosan érkezik az Álomgyár kiadónál az írónő harmadik könyve. Egomániás címmel. De, hogy már tovább is menjünk máris itt a hír, hogy mit kapunk ezután. A borító tetszik, a fülszöveg is ígéretes. Igaz számomra az Órákon át kívánlak gyengébb lett A bosztotthoz képest, így remélem ez jó lesz. Nemsokára kiderül. :)
Ő érkezik majd a hamarosan megjelenő Egomániás után:
„Annyi minden van, amit szerettem ebben a könyvben. A kémia, a szexuális feszültség, de leginkább maga a történet. Szeretem-szeretem-szeretem ezt a történetet. Tulajdonképpen nincs is semmi olyan benne, ami ne tetszett volna.” – The Smutbrarians
A kapcsolatom Hunter Deluciával visszafelé kezdődött.
Egy esküvőn találkoztunk – ő a vőlegény oldalán ült, én a menyasszonyén. Az éjszaka alatti lopott pillantások után vitathatatlan volt a kölcsönös és erős vonzalom.
Én elkaptam a csokrot, ő elkapta a harisnyakötőt. Hunter szorosan ölelt, mialatt táncoltunk, és azt javasolta, fedezzük fel jobban ezt a vibrálást, ami köztünk van. A nyers és mocskos szavaitól visszavonulót kellett volna fújnom, de valami megmagyarázhatatlan okból épp az ellenkezőjét tettem.
Végül a hotelszobájában kötöttünk ki. Másnap reggel pedig már indultam is vissza New Yorkba, Huntert egy téves telefonszámmal hagyva Kaliforniában.
Gyakran gondoltam rá, de a legutóbbi kapcsolatom után megfogadtam, hogy nem kezdek többé jóképű, pimasz és bűnösen elkápráztató fickókkal. Egy évvel később újra összefutottam Hunterrel, amikor a barátainknak gyereke született. A vonzalmunk egymás iránt semmit sem csökkent. Egy hurrikánként érkező kábulat után követelt egy valós telefonszámot. Úgyhogy megadtam neki anyukámét – ő tutira elijeszt minden férfit a közelemből az örökös gyerek- és esküvőtémájával –, aztán hazarepültem.
Azt gondoltam, ez vicces, egészen addig, míg a következő héten be nem állított anyukámhoz vasárnapi vacsorára. Ez az őrült, elképesztő fickó megnyerte magának anyámat, és szerzett egy nyolchetes megbízást a városomban. Azt javasolta, töltsük ezt az időt azzal, hogy kizökkentjük egymást a mókuskerékből.
Nyolchétnyi észveszejtő szex kötelezettségek nélkül. Mit veszíthettem?
Semmit, azt gondoltam.
Ez csak szex, nem szerelem.
De ismerjük a mondást: ember tervez, Isten végez.
Vi Keeland a New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerzője. Köteteit tizenkét nyelvre fordították már le, több millió példányban keltek el világszerte, és kilencvennél is több toplistán szerepeltek.
Várható megjelenés: 2019. október 3.
És ha már felmerült Vi Keeland neve menjünk tovább. Ahogy tudjuk ő szokott könyvet írni Penelope Ward írónővel. Példának itt van a nem olyan régen megjelent Nagyképő öltönyös című regényük, a Könyvmolyképző kiadó gondozásában. Azzal is úgy vagyok mint Vi Órákon át kívánlak című regényével, hogy lehetett volna még jobb. Szóval itt is remélem, hogy ez még jobb lesz. A fülszöveg már ígéretes hozzá.
Jön tehát a Szívtipró pilóta :)
A cím jól hangzik, akárcsak a fülszöveg. Magyar borító még nincs, de remélem hamarosan azt is kapunk :)
Pénz vagy szerelem? Vajon melyiket válasszuk?
Az olvasó talán fejben már meg is válaszolta a kérdést gondolván, ez pofonegyszerű. Nekem viszont nem az. Mondtam már, hogy egy csomó pénzről van szó? Rengeteg pénzről! Valahová messzire kell utaznom, hogy ezt átgondoljam.
Hirtelen ötlettől vezérelve útnak indultam, de amikor a repülőtér várótermében összefutottam a szexis Carterrel a dolgok más irányt vettek. Túlfűtött beszélgetésbe elegyedtünk, aztán elhúzott. Azt hittem, többé nem találkozom vele. A sors viszont mást rendelt számunkra. Meglepetés! Ő volt a repülőm pilótája. Az viszont még ennél is meglepőbb volt, milyen kaland várt ránk, miután leszállt a repülő.
Carter veszélyes pasi volt, és folyton ide-oda repült. Mágnesként vonzottuk egymást, de tudtam, hogy a dolog csak időleges. Jegyeket adott, én pedig egzotikus helyekre követtem szerte a világban. Utunkat stewardessexpartnerek hada és Carter előéletéről szóló pletykák övezték. Már nem is tudtam, mit gondoljak.
De már rákattantam a pasira, semmi más nem számított, és láttam, hogy ebből nagy pofára esés lesz, mert valahogy a lelkem mélyén mégis arra vágytam, hogy én legyek az, aki megzabolázza a szoknyavadász pilótát.
A legkevesebb, amit elmondhatok, hogy valóban a hetedik mennyországba repített. De egyszer minden jó dolog véget ér, nem igaz? Csakhogy a mi kalandunk olyan véget ért, amire egyáltalán nem számítottam.
Várható megjelenés: 2019
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése