Kihívás: 3.hét Kétségekbe zárva

Sziasztok! 

Úgy tűnik végre a jó idő itt marad velünk és ezúttal is egy szép napos időt kapunk, amihez csatlakozik egy újabb csodás könyv. A Kétségekbe zárva. 

Ha még valakinek új lenne :) 

Lili Green élete már nem is lehetne tökéletesebb: imádja a munkáját, igaz barátok veszik körül, és boldogságban él együtt szerelmével.

Ám minden megváltozik, amikor Lili párja segélykérő üzenetet kap volt ügynök kollégájától, és azonnal a baljóslatú hívás nyomába ered. Amikor a szeretett férfi is eltűnik, Lili kétségbeesésében a saját kezébe veszi a nyomozást, és a rendelkezésére álló kevés információt követve Franciaországba utazik.

Ahogy Lili egyre mélyebbre ás az ügyben, olyan kérdésekkel és kétségekkel találja szembe magát, amelyek egy csapásra kettétörhetik korábbi tökéletes boldogságát.

Vajon a bennünk dübörgő félelmek és kételyek a valóság kongó vészharangjai, vagy a saját bizonytalanságunk hangjai csupán?

A szemtanú és az Ügynök tűsarkúban című könyveiért Aranykönyv-díjra jelölt Carrie Cooper ezúttal egy romantikus, érzelmes, szenvedélyes utazásra hívja az olvasót a női lélek átláthatatlan világába.

A könyvről a véleményem ITT olvashatjátok. 

Fantasztikus volt újra ezt is elolvasni. Igaz ez nem véletlenül lett egy másik sorozat része. Az eddigi két könyv inkább volt mondható krimisnek. Természetesen nem hiányzott azokból sem a romantika, az érzelmek. 

De ahogy a sorozat címe is mutatja: Marionettjátszma, ez inkább szól az érzésekről, kapcsolatokról, szerelemről. Mindenről ami ezzel jár. Egyben pedig egy játék is. Valakinek a játszmája, amibe Lili és szerelme, Nikosz ismét együtt keverednek. 

Csak, hogy ezúttal talán még nagyobb a tét mint eddig. 

Ahogy mondtam ebben már jóval kevesebb a krimis elem. Persze pici talán akad, de inkább ezúttal az érzelmekre megyünk rá. És szerintem így, hogy az első két rész krimis lett, ez a kettő pedig ilyen így lett tökéletes. 

Valami bámulatos amit az írónő alkotott. 

Igaz a kedvenc párosunknak ezúttal talán nem annyira mesés. Hiszen tudjuk, hogyha valami már túlontúl boldog ott biztos beüt valami. Lilit és Nikoszt ismerve pedig pláne. Csak hogy ezúttal teljesen más vizekre eveznek. 

Egy legtöbbször fájdalmas, nehéz és félelmetes játszma veszi kezdetét. Lili és Nikosz pedig csak bábok ezen a mezőn. Valaki más mozgatja a szálakat. Szó szerint..... Wow! Le a kalappal ahogy ezt kigondolta és véghez vitte Carrie Cooper. 

Persze ezúttal is itt vannak az immár jó barátok, Zac és John. Főleg John fiú. Na jó itt már nyugodtan mondhatom, hogy őt is imádtam. Tetszett amilyet szerepet kapott itt és amilyen karaktere lett. Ott volt Lilinek mindig ha kellett. Minden értelemben és ezt nagyon szerettem. Na és persze igencsak feltudta dobni a helyzeteket. Azt hiszem ebben a részben kellett is ez ide. Ő már csak John :D 

Mert sajnos Liliéknek itt nem sok boldog, kellemes pillanat jutott. Itt teszi valaki vagy éppen a sors csak igazán próbára őt és Nikoszt. Az nem kérdés, hogy a cím ezúttal is abszolút illik a történethez. Sőt!

Lilire sajnos nehéz pillanatok várnak ezúttal. Kemény dolgokkal, pokoli érzésekkel kell megbirkóznia. Az biztos, hogy eddig is nagyon szerettem őt de itt még inkább a szívembe zártam a karakterét. Vele együtt te is - én teljesen sajnos - át tudjuk élni a történéseket. A szenvedést, fájdalmat, haragot, félelmet. Vágyat és a reményt. 

Hát hű. Az biztos, hogy ha félt is ettől a drága írónő hiába való volt, mert mindent tökéletesen át tud adni nekünk. Ahogy olvastam a regény, pedig ezúttal se az első és nem is második alkalom volt, mégis ugyanúgy hatott rám mint első alkalommal. Lilivel együtt aggódtam, megdöbbentem, féltem, haragudtam, szenvedtem, reménykedtem és vágyakoztam. 

Az biztos, hogy remekül lettek keverve a lapok. Igazi mestermű született ismét. Egy igazi érzelmi kavalkád. Van itt minden. Végig kísérhetjük Lilit ezen a csöppet sem könnyű úton. Hogy vajon miként fognak kikerülni ebből a játékból? Ha ti is elolvassátok kiderül! Nem szabad kihagyni! 

Nem könnyű helyzetbe kerültek az biztos. És akkor természetesen itt még nekünk az a bizonyos Görög. Hát vele kapcsolatban amennyire imádtam és imádom annyiszor tudtam most utálni is. A tetteiért. Hiába mint mindig mindenre van magyarázat. Akkor is... 

Ahogy ő mondta lehetett volna ez egyszerű is de akkor ez a történet nem született volna meg :) És tudjuk, hogy akkor nem is Lili lett volna ha nem lesz ebből megint valami galiba. 

Mivel ez a rész az érzelmekre fekteti a hangsúlyt ezért ezúttal sem hiányozhattak a tüzes, vággyal teli pillanatok sem. Nem véletlenül csak ezeket sorolom fel. Itt sajnos más nem igen játszik. Ellentétben sok más dologgal. Ha ezúttal több a kétség, a félelem, a harag, düh és fájdalom, azért ide is kijutott néhány boldog pillanat, humor, szenvedély. Egy tökéletesen megalkotott regénybe zárva. 

Az biztos, hogy itt igazán látszik a szereplők fejlődése. Bár ezúttal nagy árat kell fizessenek. És még nincs is vége a játéknak. Nem akárki kezébe kerültek. 

Aki a bábokat mozgatja: Gérard Laconte. Hát ezzel a fickóval ezúttal sem lettem okosabb. Lenyűgözően lett megalkotva a karaktere. Hiszen sosem tudod hová tenni. Egyik pillanatban kedveled, a másikban nem és tartasz tőle. Érdekes egy férfi lett. De mivel végül tudjuk mire megy ki a játék.... 

Itt volt még nekünk például Mark. A tomboló droid ahogy Lili hívja. :D  Nikosz volt jobb keze és barátja. Hű, hogy én mennyire utálom ezt a pasit. Ha az első részben nézzünk például John-t, hát ő se semmi de egy szent hozzá képest. Egy igazi bunkó alak... Az tuti, hogy minden karaktert remekül képes megalkotni az írónő. :) 

A téma ezúttal az érzelmek, játék az érzelmekkel. Egy kegyetlen és fájdalmas játék. Amiből nem tudjuk még, hogy a játékmester vagy Lili és Nikosz kerülnek ki győztesen. Az biztos, hogy Carrie Cooper ezúttal is egy zseniális olvasnivalót alkotott nekünk. Fordulatokkal teli, titokzatos, fájdalmas. Mégis felcsillan a remény az út végén. Elvileg :) 

Olvassátok el ti is. Hagyjátok, hogy titeket is magával sodorjon ez az lenyűgöző történet. :) Vegyetek ti is részt ezen az érzelmekkel és kétségekkel tarkított utazáson! Megéri! 

Én ismét köszönöm ezt a csodás élményt, amit mindig nyújtanak a könyveid Carrie Cooper! Nagyon sokadik olvasásra is! 

Természetesen itt is akadtak kedvenc pillanatok :) 

" Rengeteg buktatóval és küzdelemmel teli út áll mögöttük,  és több fájdalmas elválás után most úgy tűnt,  a sors baráti jobbot nyújtott feléjük, és az akadályokat elhárítva végre egymás mellé sodorta őket, hogy ezúttal összefonódva, együtt építsék fel a jövőjüket. "

" - Szerinted attól lesz jobb kedvem, ha plüssmackók helyett lövök neked néhány szemgolyót? - tette fel a kérdést Lili, mire Nikoszból kitört a nevetés.

  - Majd elbarikádozzunk a céllövöldét néhány méteres.... izé, néhány száz méteres körzetben - vigyorgott tovább, miközben ismét húzni kezdte a lányt a kijárat felé. - Nem is értem, hogyan gondolhattad, hogy melletted egy percig is unatkozni fogok - tette hozzá jókedvűen. "

" - Jaj, drágám, miért mondasz ilyen ökörségeket? Hogy lenne együtt Mike-kal, ha egyszer Nikosszal jön...

   - Anya! Most apával beszélgetsz vagy velem?

   - Ne haragudj, édesem, csak apád olyan értetlen, mint egy Tolsztojt lapozgató orangután. "

" Arról már nem is beszélve, hogy Nikosz nem csupán rá tett igen erős benyomást: magas, izmos termete, sötét, kócos haja alatt tántoríthatatlanságot tükröző sötétzöld tekintete, valamint a személyiségéből áradó férfiassága, nyugalma és magabiztossága a nők minden korosztályából ugyanolyan intenzív reakciókat váltottak ki. "

" Akármilyen fárasztó vagy kellemetlen nap is állt mögötte, abban a pillanatban, amint találkoztak, és meglátta a férfi mosolyát, érezte az izmos karok ölelését vagy ajka érintését, azonnal megszűnt körülötte minden más, csak ők ketten léteztek egymásnak, immár valóban kerek egészet alkotva. "

" - Hogyhogy emlékszel a nevére?

   Julie répavörös lett.

  - Hát....izé.... hogy őszinte legyek, a barátod nagyon...... szóval zavarba ejtő......olyan zavarba ejtően és valahogy olyan ijesztően dögös. Egyszóval dögös egy pasi. "

" - Te meg mi a büdös francot keresel itt?! - mordult fel Mark a pisztolya mögül.

   - Éppen egy virágkötő tanfolyamon veszek részt.... Szerinted mégis mit keresek itt? "

 " - Ha már jöhet velem sem Zac, sem John, kérlek, legalább ne engedd ezt a tomboló droidot a közelembe!

   - Sajnálom, Lili, tudom, hogy nem örülsz neki, de ez a tomboló droid a legalkalmasabb arra, hogy elkísérjen - állt Mark mellé Adam. "

 " - Igen, csak akkor még nem tudtam, hogy az ügynök szinonimája a gigolónak! "

 " Nagyon szeretnék bízni ebben, bízni benne. De egyáltalán nem könnyű annak fényében, ahogy tegnap viselkedett: minden egyes szavával, mozdulatával, pillantásával újabb tőröket döfött belém. "

" Johnnak pedig elmondhatatlanul hálás vagyok, amiért önmagát is meghazudtolva olyan kedves és megértő volt velem. Neki köszönhetem, hogy valamennyire össze tudtam kaparni magam. Nem is tudom, mit csináltam volna nélküle. "

" - Belül még mindig darabokban vagyok, de az emberi elme csodásan lett megalkotva: egyszerűen elzárta valahova hátra az érzéseim nagy részét, hogy ne omoljak össze végleg. "

 " - Milyen salátát óhajt, mademoiselle?

  - Görög salátát kérnék - adta le a rendelését Lili teljesen hétköznapi hangon, de elégedetten nyugtázta, hogy ivás közben Nikosz keze egy rövidke pillanatra megállt. "

 " - Ja igen! - jutott még eszébe valami.

   - Nikosz azt üzeni, hogy tartsd magad távol Laconte-tól.

   - Én meg azt üzenem neki, hogy tartsa magát távol az összes nőtől! - vágott vissza felháborodottan Lili. "

 " - Mindig van értelme. Nem látsz a jövőbe, nem tudhatod, mi fog történni a következő percben, órában vagy holnap. És a holnap úgyis hoz valami újat. Legalábbis, ha nem vágod rá te magad az ajtót."

 " Olyan vonzalmat ébresztett benne a lány, mint soha senki előtte, és bár nem kevés tapasztalata volt a nők terén, az, amit a lánnyal megélt, minden képzeletét felülmúlta. "

" Vele úgy érezte, hogy visszacsöppent a rendes, hétköznapi, érzésekkel teli világba,  amiről a beépülés hosszú évei alatt már szinte el is felejtette, milyen. "

 " Most azonban jóval nehezebb volt átvennie az itteni életstílusra jellemző szokásokat és viselkedésmódot, hiszen eddig sosem várta otthon a szerető másik fele. "

" Nikosz egyfelől elképzelhetetlen gyönyörrel és boldogsággal halmozta el, másfelől viszont a pokol legmélyebb bugyraiba lökte. "

 " – (..) Az emberek, Lili, nem változnak.

  – Az emberek nem, de a körülmények igen, és eddig mindig a körülmények álltak közénk.

  – A körülményeket mi alakítjuk. "

 " Igazából egészen másra vágyott: az esze válaszokra, a szíve viszontérzésekre, a teste meg valami teljesen más görögre, mint a salátára. "

 " – Jelenleg nem az eszeddel, hanem a testeddel szeretnék beszélgetni, mert az legalább mindig hallgat rám. "

 " – Minden férfit kasztrálni kéne – szólalt meg egyszer csak Mia.

  – Kissé radikális terv, de tudod mit: éljen a nőalapú társadalom! "

 " – Úgy nézek ki, mint akinek púder és körömlakk van az agya helyén?! Nem tudom, emlékszel-e, de a legutóbbi ügynél is jó pár napot eltöltöttünk egymás mellett Nikosszal anélkül, hogy kis plüss szívecskékkel vagy nagy cuppanós csókokkal dobáltam volna. "

 " Hogy hol volt eközben a női megérzésem? Jó kérdés. Ha harsogva üvöltött is a fülembe, az érzékeim ólmot öntöttek a hallójárataimba, hogy még véletlenül se figyeljek rá. De még most sem tudom, hová tegyem a vele kapcsolatos élményeimet és megérzéseimet. "

 " Nem voltak gondolatok, problémák, fájdalom, csalódás, mintha mindaz, ami a földhöz tartozott, ott is ragadt volna. (…) Csak egy érzés maradt: a tökéletes szabadság érzése. "

 " Ha valaki hozzászokik a hatalomhoz, akkor eltűnik belőle a félelem, az egyetlen fék, ami távol tartja attól, hogy mindenekfelett állónak érezze magát. És ha ez megtörténik, akkor csak az uralkodás mámora marad. "

" Olyan volt, mintha Nikosz egy apró gyufát lobbantott volna fel a vaksötétben. A fény kiutat mutatott a sűrű feketeségből, de túl rövid villanás volt ahhoz, hogy meglássa, mibe és hová is csöppent. És ha még egy ideig tudja is követni a gyufa lángja által mutatott irányt, félő volt, hogy ha ismét túl sokáig marad jel nélkül, megint el fog tévedni a homályban, és egyre inkább káprázatnak fog tűnni az egész. "

És akkor jöjjön mindenki kedvence. Mesél nekünk ezúttal is Carrie Cooper :)

Mivel ez a két könyv úgymond egy, itt is kapunk tőle egy kis mesét és a következő, egyenlőre utolsó résznél majd a jövőbeni terveiről mesél nekünk :) Azt se hagyjátok ki!

A Marionettjátszma kicsit eltér a két korábbi epizódtól, és nem csupán amiatt, hogy két részre lett bontva. Bár ennek a két részes kötetnek is Lili Green a főszereplője, nem véletlenül lett különválasztva a két korábbi könyvtől. Amíg az első két epizód erősen krimi jelleggel kevert romantikus történet, addig a Marionettjátszma kifejezetten romantikus műfajú. Ugyan Lili háttérét és múltját figyelembe véve nem maradhatott ki belőle egy halvány krimis, akciós vonal, a legfőbb motívuma a bizalom, a bizalom magunkban és másokban, valamint hogy mennyire ismerjük fel: arra érdemes vagy érdemtelen embert ajándékozunk meg vele. A két részes sorozatban alaposan elmerülök a női lélek rejtelmeiben, és mélyére ások a folyamatosan bennünk motoszkáló bizonytalanságnak.

Mennyire bízhatsz benne? És magadban?

Eredetileg egy könyv volt, ám igen hosszúra sikeredett (nem meglepő, hiszen a női lélekről szól… :), így ketté kellett bontani, hogy ne legyen túl vaskos a kötet. Sokan olvasnak fekve, és még véletlenül sem akartalak titeket sem bicepsz növelő edzésre kényszeríteni, még kevésbé orrtörést okozni, ha netán valaki elszenderedne. Így lett az egy történetből két könyv.

 

Az igazat megvallva ennek a könyvnek a megírása jelentette az eddigi legnagyobb kihívást a számomra. Annyi apró mozzanat, lelki folyamat, reakció, érzés és gondolat szövi át a történetet, hogy nagyon rá kellett hangolódnom a szereplőkre, a helyzetekre ahhoz, hogy őszinte, valóságos képet tárhassak az olvasók elé. Igaz, máshogy nem is tudom elképzelni az írást, minthogy a szereplők bőrébe belebújok, ám most az érzelmi változások pontos és reális bemutatásához jóval mélyebben és érzékenyebben kellett kapcsolódnom a szereplőkhöz.

Sokszor rettenetesen sajnáltam Lilit, amiért ilyen gyötrelmes szituációkba sodrom, de úgy érzem, vele együtt én is sokat tanultam magamról a könyv megírása közben.

A történet egy idillikus, boldog időszakban indul, amikor minden rendben van Lili életében. De nem született volna könyv, ha nem történne valami gubanc: Lili szerelme útra kel, hogy segítsen egy volt kollégájának, barátjának, ám neki is nyoma vész. Egy másik nő talán az otthon nyugalmában, a kezeit tördelve, a mobilját percenként nézegetve várná vissza a párját, ám Lilit nem ilyen fából faragták: hamar a tettek mezejére lép, és az információ morzsákat követve nekivág a nagyvilágnak.   

Szerelme ügynök múltját ismerve Lili fejében a legszörnyűbb gondolatok kavarognak arról, mi történhetett a férfival, ám az, amivel szembe találja magát, a legbelsőbb félelmeit hozza felszínre.

Úgy vélem, rengeteg nő küzd belső bizonytalansággal, az „Elég vagyok-e?” érzéssel, és ebben az epizódban Lilin keresztül próbáltam meg rátalálni arra, mi az, ami feloldhatja, legyőzheti ezt a sokunkban megbújó kétséget. Mibe kapaszkodhatunk, ha a félelmeink testet ölve egyszer csak elénk tornyosulnak? Egyértelműen megkaptam a választ: a hit. A hit magunkban, másokban, a sorsban vagy valakinek a hit a tettek és következmények rendszerében.

Legizgalmasabb karakter: Azt hiszem, nem lepek meg senkit, ha ezt a titulus Gérard Laconte kapja. Laconte személyisége rendkívül izgalmas és összetett, nehéz eldönteni, hogy a jó vagy a rossz oldalon áll, hogy szeressük vagy ne. Mint általában az emberek, ő sem fekete vagy fehér, neki is vannak jó és rossz tulajdonságai, ám attól válik érdekessé a karaktere, hogy a rá jellemző tulajdonságok az átlagembernél jóval erőteljesebbek, sokkal nagyobb szélsőségek között mozognak. Kifejezetten élveztem a bőrébe bújni, a fejével gondolkodni, mert rengeteg inspiráló ötletet adott. És annak ellenére, hogy teljesen másképp gondolkozik, mint én, vagy talán éppen ettől, új perspektívában tudtam látni rengetek szituációt, eseményt, reakciót. 

Kedvenc jelenetem: Ebben a történetben sok mélyebb témát boncolgató párbeszéd van, és ezek írását nagyon élveztem. Izgalmas két különböző szemléletű ember bőrébe bújva megvitatni egy témát, érvekkel alátámasztani a mondandójukat, akár vitázni egyes kérdésekben.

A párbeszédek mellett talán a paintballmérkőzést emelném még ki. Részt vettem már ilyen játékon, bár ott nem volt Laconte-ra jellemző „meglepetésekkel” tarkítva a pálya, rendkívül jól szórakoztunk, és talán ennek az emléknek a hatására született meg ez a jelenet. Jó volt végre egy felhőtlen, vidám programról írni, ahol egy kicsit minden könnyedebb lett, néhány órára oldódott a történetre alapvetően jellemző feszültség.

Legnehezebben megírt jelenet: Lehet, hogy most több embert megmosolyogtatok, de messze a legnehezebben megírt jelenet Lili és Nikosz meglepetés randevúja volt. Többen kifogásolták a korábbi regényeimben, hogy nem írom le részletesen az erotikus részeket, én azonban mindig hadi lábon álltam velük. Egyrészt azért nem írtam le őket, mert a történet szempontjából nem éreztem lényegesnek, ki hová, hogyan nyúl, hogy pontosan mi zajlik a két szereplő között. Másrészt még a bepötyögött intim pillanatok is nehézséget okoztak, nemhogy részletesen boncolgassam őket. 😊 Ennél a résznél viszont nem tudtam elkerülni az erotikát, hiszen igen fontos része a történetnek, rengeteg apró mozzanatot tartalmaz, amelyek jelentéssel bírnak. Bevallom, megküzdöttem vele rendesen! Egy párbeszéd, egy leírás nagyjából fél óra alatt kiömlik belőlem, ezen a néhány oldalon viszont két teljes hétig vacakoltam. Többször éreztem úgy, hogy képtelen leszek ízlésesen, irodalmian, bizonyos kifejezések eltökélt kerülésével szavakba önteni annak a néhány percnek az eseményeit. Aztán mégis elkészültem vele… Hogy mennyire sikerült, azt, kedves olvasók, döntsétek el Ti! 

Hát ennyi lett volna a Kétségekbe zárva.

Köszönöm, hogy ezúttal is itt vagytok! Tessék olvasni!:)  Carrie Cooper írónőnek pedig ezúttal is az idejét és, hogy mesélt nekünk! Köszönöm és puszi!

Ne feledjétek, még van egy rész! Jövőhéten a Bábok táncáé a főszerep :) Ki várja még annyira mint én? :)

Jó olvasást, és csodaszép hétvégét nektek is!

 Részletek a kihívásról:  ITT