Kihívás: 2.hét Ügynök tűsarkúban

Sziasztok! 

Egy a csodás, jó idős tavaszi nap szerintem nem is indulhatna szebben mint a kedvenc sorozatunk következő részével. Ma ugyanis véget ért a második hét így most az Ügynök tűsarkúban című regényé a nap :) 

Következzenek ismét az alapok mielőtt belelendülünk: 

Lili ​Green megtapasztalta, hogy a sors egy váratlan fordulattal milyen könnyen a feje tetejére állíthatja az életét. A felkavaró kalandok után örömmel veti bele magát az erőszaktól és gengszterektől mentes, békés hétköznapokba. A nyugalom azonban nem tart sokáig: ezúttal Lili maga ugrik fejest egy FBI-akcióba, hogy segítsen megmenteni egy barátja életét. A megbízás nem mindennapi kihívások elé állítja: az éjszakai bárok erotikával túlfűtött világában kell elvegyülnie, majd a nyomok egy elit klub rejtett drogüzletéig vezetnek. A kezdetben sem egyszerű ügy egyre veszélyesebbé válik, és Lili – híven önmagához – pillanatok alatt ismét az események sűrűjében találja magát, az érzelmei pedig csak tovább csomózzák az amúgy is szövevényes szálakat.

Képes lesz Lili a tapasztalataira és az ösztöneire támaszkodva megállni a helyét egy olyan ügyben, amelynek sikerén egy jóbarátja élete múlik? Vajon a váratlan kalanddal a sors a szerelmesek pártjára áll, vagy végleg elszakítja őket egymástól?

Az Ügynök tűsarkúban a nagysikerű Lili Green-sorozat második epizódja, amely önálló regényként is letehetetlen olvasmány, tele izgalommal, fordulattal és szenvedéllyel. A sorozat első részéért (A szemtanú) Aranykönyv díjra jelölt Carrie Cooper ismét különleges kalandot ígér a romantikus krimik kedvelőinek.

A könyvről a véleményem ITT olvashatjátok.


A legelején ezúttal is elmondhatom, hogy ismét fantasztikus élményt nyújtott a regény olvasása. Pedig maradjunk annyiban, hogy őt sem kevésszer olvastam már. Szerintem ez az összes résznél felfog jönni.

Hogy mind olyan, hogy sokszori olvasásnál is ugyanolyan élményt nyújt, nekem legalábbis mint a legelső alkalommal.

Az első rész után ugyanolyan izgalommal vetettem bele magam Lili újabb kalandjába mint mikor az első alkalommal tettem. És ugyanannyira imádtam. Elmerülni ebben a világban. A történetben, a szereplőkkel akiket szeretek. Csodás élmény volt.

Tudjuk ugye, hogy imádom A szemtanút. De ha mondhatom azt akkor ezt még annál is jobban szeretem.

Talán azért mert itt a Lili és a szerelme kapcsolata sem új már. Már ismerik egymást, megvannak a közös szép pillanataik. Itt talán pont ez miatt már több szenvedély, tűz, szerelem, romantika akad. És ezt imádom.

Itt már nem ismerkednek hanem igencsak benne vannak egy kapcsolat féleségben. Remek volt ismét olvasni róluk. Persze pont ez miatt itt már komolyabbak is a dolgok. Végig követhetjük miként birkóznak meg az eléjük gördült akadályokkal.

Igaz a már említett részek mellett ebben talán még több az akció, a krimis elem. Ami csak még fokozza az élményt. Az eddigieknél is jobban szeretem, ha lehet ilyet mondani. Egy zseniális, lenyűgöző, izgalmas, fordulatos történet. Ami a könyv legelső betűjétől a legutolsóig fogva tartja az olvasót.

Nem véletlenül ajánlom mindenkinek :)  Mert az írónő regényeit sem lehet csak egy kategóriába beletenni. Van benne minden és pont ezért tökéletes. Ezért olvashatja el bárki és élvezheti. Mert mindenből tökéletes mennyiség van benne, hogy egy szuper történetet kapjunk.

Ebbe a részben a már említett hozzávalók mellé több lélektani rész is jutott, több érzelem. És nem minden esetben jók. Hiszen Lili és Nikosz kapcsolata eddig sem volt egyszerű. Annyi biztos, hogy nehéz pillanatokkal, érzésekkel is meg kell birkózniuk, főleg a lánynak.

De az írónő csodásan végigvezet bennünket is ezen.

Ráadásul nem is Lili Green lenne ha nem pottyanna még az előzőeknél is nehezebb, veszélyesebb ügybe. De szerencsére a kiszámíthatatlan és remek fordulatoknak hála ezúttal sem lesz egyedül. Ha zűr van akkor Lili biztos képben van. Annyira bírom őt.

Még mindig ugyanaz a heves természetű, okos, erős nő. Aki odamondja a véleményét, jó humorú. Immár nem keveset megélt. Igaz a boldogság mellé sok nehéz perc is kijut neki de szerintem ahhoz képest remekül helyt áll és igyekszik kezelni a helyzeteket, az érzéseit. Sokszor nem könnyű neki de megoldja. Remek pillanatokat tölthettünk vele ezúttal is.

Vele együtt szerettem, reménykedtem, féltem, elengedtem, sírtam, örültem, voltam boldog. Ahogy mondtam van itt minden. Egy igazi érzelmi hullámvasút. Amire kérdés nélkül megéri felülni.

Nem hiányozhatnak az FBI-os barátaink sem. Zac és John. Zac talán ezúttal másként van jelen a regényben de mindennek megvan az oka. John barátunkat senkinek sem kell bemutatnom. Talán azért is szerettem az előzőnél is jobban ezt a részt mert itt ő is változott picit. Na jóó tudjuk, hogy az őstulok, néha bunkó, nagyképű énjét nem mindig tudja levetkőzni. De most azért bizonyos helyzetek megkövetelték, hogy megtegye. Na és akkor szerintem le a kalappal előtte. Lilivel még mindig ott voltak ha összekerültek. Hihetetlenek ők ketten, eszméletlen jókat nevettem hála nekik. De most John egy teljesen más, törődő és már mondatni baráti énjét is megcsillogtatta. Imádtam ezt.

Az előző részben nem kevés kívánni valót hagyott maga után a viselkedése, de tetszett az a férfi aki legtöbbször itt volt. Hogy ő is teljes mértékben ott volt Lili mellett. Az biztos, hogy a karakterek ismét zseniálisak lettek. A történet. Igaz néha bosszúsabb is voltam mert anyám akadt itt nem éppen kedvelt karakter..... Brrrrr :D   De jó ez is kell. Annyi biztos, hogy a negatív szereplők is remekre sikerültek. Abszolút tudtam utálni őket :)

Izgalom, félelem, fájdalom, titkok, akadt itt minden. Lövöldözés, drogok. De ez mellett sok humor, szenvedély és szerelem. Tökéletesen hozzávalók és már kész is az Ügynök tűsarkúban.

Csodás szereplők. Lilit ismerjük, szerintem még jobban megszereti az olvasó. John és Zac karakterét szintén. Vannak még kedvelt karakterek és persze a már említett utáltak is :) És itt van még a másik lényeg. Nikosz! Anyááám! Igaz itt néha kihúzta a gyufát és okozott nem éppen kellemes perceket. De ebben a munkában is ez is előfordul. Nem mondom, hogy érthető és elnézhető de.... elgondolkodtató az biztos. Nekik kellett eldönteni, hogy is éreznek, hogy dolgozzák fel a keményebb, nehéz történéseket..... De alap járaton még mindig imádom ezt a férfit. Ahogy ott van a lánynak. Mindig a legjobbkor. Ahogy törődik vele és szereti. Annak ellenére, hogy néha sokszor teljesen más szerepbe kell bújnia. Nagyon szeretjük Nikoszt!!!!

Ezt a párost. Nem könnyű a helyzetük, néha elszomorít és el is gondolkodtat ez a rész. Magától értetődött számomra, hogy én is eltöprengtem Lilivel együtt a helyzetén. Hogy egy ilyen helyzetben mit tennék? Annyit mondhatok, hogy le a kalappal előtte.

Gyönyörű, csodás pillanatokról olvashattunk velük a sok rossz és nehéz mellett. Imádom! Bármikor, bármennyiszer. Mert mindig ugyanolyan mint legelőször. Egy csodás utazás amin részt kell venni.

Ezúttal több titokkal, nem várt fordulatokkal. Olyan meglepetésekkel, hogy csak pislogunk. A tökéletes regény ismét! Sokadjára de ismét köszönöm ezt a csodás élményt drága Carrie Cooper! <3




Na és akkor a kedvenc pillanatok most sem maradnak el. Mert akad páááár... :)

" Egyetlen percet sem akarok elszalasztani abból a kevés időből,  amit veled tölthetek. Nem akarom tudni, mi lesz holnap vagy egy hét múlva. Még itt vagy, és most csak ez számít. "

" - Igen, vannak nőismerőseim is - mosolygott a férfi.

  - Úgy, mint Lili?

Nikosz Lili felé fordult, és őszinte szeretettel nézett rá.

 - Nem, nem olyanok, mint Lili.

 - És ő mégis miben más, mint a többiek? - fúrt mélyebbre a témában rendíthetetlenül Sophie.

 - Abban, hogy ő fontos nekem - mondta a férfi, és közben csak Lilit nézte.

 - Ezek szerint szereted? - kérdezett rá Sophie.

 - Igen - jött az egyértelmű válasz. "

" - Még mindig emlékszel, hogyan iszom a kávét? - Sejtettem én, hogy nem fogsz tudni elfelejteni! - vigyorgott önelégülten John.

  - Mit tagadjam, azóta is álmatlanul hánykolódom miattad - mosolyodott el Lili is.

  - Ne aggódj, cicám, nem vagy ezzel egyedül - mondta a férfi nevetve. "

"  - Gondolom, a salsa, a rúdtánc, a sakk vagy a krikettezés nem nagyon segít majd, ha az életemet kell mentenem.

   - Nem is tudtam, hogy ilyen sokoldalú vagy! - nézett rá elismerősen a férfi. "

" - Örülök, hogy végre téged is megismerhetlek. Lili nem is említette, hogy ilyen jóképű vagy - mondta a zavar legkisebb jele nélkül.

 - És mit mesélt rólam? - kérdezett vissza John, miközben ő is élvezettel mustrálta Sophie-t.

 - Tulajdonképpen nem sokat. Annyit tudok rólad, hogy elég nyers a stílusod, és hogy szeretsz meztelenkedni.

 - Csupa lényeges információ - vigyorgott a férfi, majd Lili felé fordult: - Igazán lehettél volna egy kicsit bőbeszédűbb a milliónyi jó tulajdonságomat illetően. "

"  Nagyjából annyira tartotta magához illőnek a nyomozósdit, mint a pincérkedéshez a húszcentis tűsarkút. Azaz semennyire. Nem volt más, mint egy hétköznapi lány, aki tűsarkúban játszott ügynököt.  Egy ügynök tűsarkúban. "

" ...... a gyengéd és szerető Nikosz helyett  egy távolságtartó és parancsolgató Görög nézett vissza rá."

" - Még jó, hogy anno a pincében azt mondtad, hogy ha lehet, kerülöd a veszélyes helyzeteket. Ám ahogy látom, ennek pont az ellenkezője igaz, mert ha éppen nem leselkedik rád semmilyen veszély, hát fejest ugrasz a hozzád legközelebb állóba - mondta Nikosz. "

" Lili boldogan fúrta be magát Nikosz álla alá. Végre újra érezhette őt. Magába szívhatta kellemes és ismerős illatát, hallhatta szíve dobogását, érezhette testének melegét, karjai ölelését. Ha tehette volna, el sem engedi többé. "

" - Hiába akarlak megvédeni, ha nem hagyod, és konok módon mész továbbra is fejjel a falnak. "

" - Zack és John tudják, hogy élsz, és hogy ki vagy?

  - Még nem. De majd megtudják.

  - Azért megnézném John arcát..... - vigyorodott el Lili.

  - Biztos boldog lesz a viszontlátástól - mosolyodott el Nikosz is. "

" .... Lili felé fordult, de már görögül, szándékosan spanyolos kiejtéssel, megszólalt: - Tudod, mennyire gyönyörű vagy ebben a ruhában? Jó végre látni téged.

Lili elvigyorodott, és ő is görögül válaszolt.

- Tudtam, hogy tetszeni fog. Jó, hogy itt vagy. "

" Azért annál biztos, hogy könnyebben emészthető lett volna, mint hogy bemegyek a szobámba, és ott találom kényelmesen üldögélve a fotelomban. Azt hittem, szellemet látok! Ott pöffeszkedett azzal a baromi magabiztos képével, én pedig köpni-nyelni nem tudtam, csak álltam, mint egy idióta...."

" - Én a helyedben nem engedném el olyan könnyen. Láttam, hogy néztetek egymásra, és azt is éreztem, hogy csak úgy vibrál körülöttetek a levegő. Az ilyen értékes és kivételes dolgokat nem szabad elengedni. "

" - Köszönöm, hogy végig velem voltál - szólalt meg Lili. - És hogy nem éltél vissza a helyzettel. Bár, az igazat megvallva, te vagy az egyetlen, akitől elfogadtam volna, ha megteszi. És ahogy emlékszem, semmi másra nem vágytam, csak hogy megtedd.

Nikosz felnézett.

  - Jobban szeretem, ha magadtól vagy ilyen lelkes - vigyorgott sokatmondóan. "

" Minnél több időt töltött a férfival,  annál jobban szerette, és ez csak még nehezebbé tette a helyzetet. "

" ..... a világ végére is elmennék, ha tudnám, hogy ott tényleg velem leszel.

  - Tudom - felelte Nikosz csendesen. "

" - És mint látod, fegyverünk is van - emelte fel a pisztolyt Lili.

  - Hát, ahogy én láttam, cicám, jobban teszed, ha inkább ütő- és dobóeszköznek használod. Vagy legalább ne csukd be a szemed, ha tüzelsz - tanácsolta John. "

" Pár lépcsőfok után Nikosz utána szólt:

 - Te tényleg becsuktad a szemed, amikor lőttél?

 - Ez az én speciális, szuperhatékony technikám - válaszolta Lili, és még látta, ahogy Nikosz halványan elmosolyodik. "

" - Látom, a stílusod nem változott - jegyezte meg Mark.

  - Hát te sem lettél kedvesebb - jelentette ki Lili.

  - Elnézve ezt a mérhetetlen szimpátiát és imádatot, ami köztetek van, tényleg nagy kihívás lehetett számodra, hogy kihozd őket - szólalt meg Nikosz Markhoz címezve.... "

" - Miért kell neked mindig úgy betoppannod az életembe, hogy a súlyos szívritmuszavar és a rám ragasztott ostobán bámuló arckifejezés mellett olyan sokkélménnyel is megajándékozol, ami nagy mértékben hozzá fog járulni a kórosan korai öregedésemhez? Nem tudnál néha legalább egy galambpostát küldeni, hogy felkészülhessek rád? "

" Egyszerűen nem bír ki többet a szívem. Hiába érzem magam félembernek nélküled, azzal, hogy mindig el kell engedjelek, minden alkalommal többet viszel magaddal belőlem, és ha így folytatom, nem marad belőlem semmi. Üres leszek… "

"–Akkor becsuknátok a szemeteket? – nézett a vele szemben ülőkre.

– Hát persze – jött a válasz Johntól, de mindkettő továbbra is ugyanolyan érdeklődve mustrálta.

– Köszi, rendesek vagytok! Hol van most az úriember éned, John? – küldött Lili mérges pillantást a férfi felé.

– Néha pihenni küldöm. " 

"– Te tényleg az összes barátnőmet elcsábítottad? 

(…)

– Én csak hagytam magam cicám. Nem tehetek róla, hogy ellenállhatatlan vagyok. "

"– Azt hittem már nem jössz – suttogta boldog mosollyal. 

– Itt vagyok – felelte a férfi, és még jobban magához húzta a lányt. " 

" Drágám, te úgy vonzod a bajt, mint alkoholistát az italmérés!" 

"  Itt jöttem rá arra, hogy az a bizonyosság, hogy bármerre is járunk a világban, bármi is történjen velünk, mi összetartozunk, megnyugvással tölt el. Hiszen azzal, hogy megismertem, és általa megélhettem valami egészen különleges dolgot, olyan ajándékot kaptam az Égiektől, amit soha senki nem vehet el tőlem. És bármennyire nehéz nélküle, a világ összes kincséért sem adnám oda az együtt töltött idő egyetlen másodpercét sem. Akármerre is visz tovább az élet, ő bizony már örökre a részem marad. " 

" – Várj! Én még haragszom rád! – nyögte ki nagy nehezen, az iménti felkavaróan érzéki élmény kábulatában.

– Ha ilyen vagy, amikor haragszol rám, gyakrabban foglak feldühíteni – vigyorgott Nikosz.

– Ez nem vicces! Tényleg haragszom. És még különben is lenne pár kérdésem.

– Szent ég! Pár kérdés? Ezek szerint a reggeli kávét is itt fogjuk meginni… "

" – Meg egyszer ne merj így megijeszteni! – suttogta Nikosz apró csókot nyomva Lili feje búbjára.

– Le akart lőni téged.

– Láttam, csak te közbeléptél. Halálra rémültem. Ha neked valami bajod lesz… – kezdte, de nem fejezte be a mondatot. 

– Többször ne csinálj ilyen hülyeséget! – engedte el Lilit. – Menjünk! " 

" Ha Párizsba akarsz menni, cicám, itt a lehetőség, hogy gyűjtögetni kezdj! – kanyarodott feljebb a szája íve, és kényelmesen elhelyezkedett a kanapén.

– A kacsatáncot vagy a macarena táncot választod? Sajnos mással nem szolgálhatok – mondta széles mosollyal az arcán Lili.

– Elég hervasztó a választék – nevetett fel John is. " 

" – Csak nem tényleg tőled ment el az a férfi?

  – De, anya.

  – És mégis ki ő? – kérdezte felvillanyozva az édesanyja.

  – Egy ismerősöm.

  – A lakásodat elnézve elég jól ismerhetitek egymást – nézett újra körül.

  – Ha azt mondom, hogy csak párnacsatáztunk, hihető lenne? – kérdezte kínjában Lili. " 

Carrie Cooper írónő gondolatai ezúttal sem maradhatnak el :) Érkezzen ő és az Ügynök tűsarkúban: 

Lili Green második kalandját megírni egészen más élmény nyújtott, mint az elsőt. A szemtanúval ellentétben itt nem állt össze a fejemben egy kész történet, csupán néhány fontosabb csomópont lebegett a szemem előtt. Az Ügynök tűsarkúban írása számomra is különleges kaland volt, mert lépésről lépésre haladtam a szereplőkkel, sosem tudtam, mi lesz a következő jelenetben, fejezetben. Hagytam, hogy a szereplők vezessenek. Nekik köszönhetően néha meglepő fordulatot vett a történet, és egészen másfelé kanyarították a saját sorsukat, mint ahogy én azt elképzeltem. Ám éppen ezért élveztem annyira ennek a könyvnek az írását!

Nincs annál izgalmasabb, mint összefűzni a különböző szálakon futó cselekményt, összerakni a kirakósdarabkákat! Odafigyelni arra, hogy minden részlet pontosan illeszkedjen egymáshoz! Imádom megoldani a felmerülő problémákat, megtalálni a logikus magyarázatokat, és a szereplők számomra is meglepő döntései bizony sokszor csavartak még egyet a történeten.

Ebben az epizódban egy határozottabb és bátrabb Lili vág bele az új kalandba. A korábban átéltek mély nyomot hagytak benne, ám fel is vértezték olyan tulajdonságokkal, amelyekre támaszkodva fejest mer ugrani egy új ügybe. Lili jó szokása szerint úgy vonzza a bajt, mint a mágnes, egy szempillantás alatt az események sűrűjében találja magát, és mivel inkább hallgat a szívére, mint az eszére, a felhők egyre csak gyülekeznek felette, és egyre veszélyesebb szituációkba csöppen. De szerencsére mindig akad valaki, aki kirángatja a bajból!  

Kedvenc jelenetem: A hegyen lévő szállodában Lilinek meglehetősen próbára van téve a szerelmében való bizalma Amanda cseppet sem visszafogott viselkedése miatt, és miután Lili összeomlik a szőkeség élménybeszámolójától, Zac hiányában John az egyetlen mentsvára. Ám az ügynök jelleme nem éppen alkalmas a megértő vigasztaláshoz, így a kertben megejtett párbeszédük igen mókásra sikeredett. Imádtam John reakcióit, és ezt a jelenetet pillanatok alatt, szinte változtatás nélkül írtam meg. Alapvetően ebben az epizódban is számomra az egyik legszórakoztatóbb részek a Lili és John között zajló beszélgetések voltak.   

Legnehezebben megírt jelent: Nem tudok kiemelni egy olyan részt, ami valami miatt nehezebben jött ki belőlem. Talán amiatt, hogy a szereplőkkel haladtam, rengeteg élményt gyűjtöttem írás közben, velük éreztem, velük féltem, szerettem, sírtam és nevettem. Ha mégis nagyon ki kéne emelnem egy részt, az a vége lenne: nem titkolom, hogy happy and párti vagyok, szeretem, ha megnyugvással üthetem le az utolsó betűket. A hétköznapokban ér bennünket elég negatív hatás, rengeteg kudarc és szomorúság, így azon az állásponton vagyok, hogy legalább akkor ne kelljen ezt átélnünk, ha szórakozásképpen olvasunk. Persze itt is lehetnek kivételek, mert lehet, hogy majd én is belefutok egy olyan történetbe, ahol menthetetlenül rohan majd a vesztébe egy karakter, de amíg meg tudom őket menteni, megteszem!  

Visszatérve az utolsó jelentere: bevallom, egyáltalán nem könnyű feladat feloldozást nyújtó, boldog véget írni úgy, hogy elkerüljem a lapokból ömlő, rózsaszín, bugyogó giccs hullámait. De talán éppen ez benne a kihívás, és a humor igen jó eszköz ennek kiküszöbölésére! 

Kulisszatitkok: Bár a történet ezúttal is csupán a képzeletem szüleménye, mégis el vannak benne rejtve olyan mozzanatok az életemből, amelyek feldolgozáshoz nagy segítséget nyújtott az, hogy kiírhattam magamból. Igaz, nagyon elrejtettem őket, olyannyira, hogy még a hozzám legközelebb állók sem biztos, hogy ráismernek…

Ezúttal is köszönöm szépen Carrie Cooper, hogy időt szántál rá és megírtad ezt nekünk :) Köszönjük! A csodás történeted szintén! ♥

Aki netán még ismerkedik a történetekkel ne tessék habozni! És ne feledjétek holnap indul a harmadik hét. Aminek a főszereplője a Kétségekbe zárva lesz :) Jövő vasárnap ismét találkozunk! 

Jó olvasást addig mindenkinek és csodaszép hétvégét! 

Részletek a kihívásról ITT