Könyvfesztivál 2023

 Sziasztok! 

Itt is, kicsit megkésve a Könyvfesztiválos beszámoló. Tegnap az itthoni teendők után már nem vitt rá a lélek. Pedig alig vártam, hogy meséljek nektek. Fantasztikusan csodás, óriási nap volt a szombati. 

Még akkor is, ha olyan ügyes voltam, hogy az fesztiválra érkezés után 5 perccel összetörtem a telefonom. Bevallom néha kicsit rányomta a bélyegét a napomra. Néha kattogtam rajta, hogy lehetek ilyen idióta béna, de igyekeztem inkább megpróbálni elengedni és kiélvezni ezt a napot. 

Ugyanis nagyon-nagyon vártam, vártuk a lányokkal. A kolleganőmmel és a sógornőmmel mentünk rá fel szombat kora reggel. A molybubis barátok már pénteken felmentek. De természetesen az összetalálka és együtt pörgés velük sem maradt el. 

Eleve egy ütős hét volt melóban, későn fekvés, korán kelés. De ahogy nekiindultunk reggel felpörögtünk, izgatottak voltunk. Ez eleve mindig egy elképesztően pörgős esemény. 

Rengeteg ismerőssel, baráttal leheti ilyenkor bandázni. Sok-sok csodás könyv között kalandozni. Fantasztikus írókkal találkozni. 

Számomra, számunkra ez idén pláne különeges alkalom volt. A legnagyobb kedvenc szerzőm látogatott Magyarországra a Könyvfesztiválra. Chris Carter. Brutálisan izgatott voltam, nagyon vártam. 

Na de kezdem az elején. 

Nem is annyira hamar, de nem is olyan későn értünk ki. Olyan 11 óra előtt. Á mondom ez még pont jó lesz. Nem lesz akkora tömeg, ilyenkor még lesz esély kényelmesen szétnézni, megvenni amiket szeretnénk. Úgyfest nagyon nagyot tévedtem. Legalábbis eddigi években így volt, de úgy fest évről évre egyre több ember látogat ki az eseményre. Ami persze nem baj, sőt! Mindig, most is meglepődtünk rajta, hogy iszonyat sok fiatal volt. Öröm volt ezt látni. Úgy összességében is. Látni, hogy mennyi ember szeret olvasni. 

Mindig ez volt a kedvenc helyszínem. Jobban szerettem ezt mint a Könyvhetet a zsúfolt Vörösmarty téren. De most itt is akadt gombom ezzel. Több épület is van a helyszínen. Tavaly pl. ez a hátsó épület nem játszott mint helyszín, az előtte lévő épületben volt az esemény. Az is kicsi volt és ez. Vagy most már az. Nem egészen voltam elégedett a szervezéssel. Mindenki ebbe az épületbe volt bezsúfolva. Igen, voltak olyan kiadók akik nagyobb standokat kapni. De neves kiadók kaptak pl. egészen kis helyeket. Túlságosan sok az ember már, valami nagyobb hely, jobb elosztás kellene. A legtöbb kiadó standjához képtelenség volt odaférni. Iszonyat mi tömeg volt már délelőtt, pláne délután. Már akkor is épp csak meg lehetett nagy nehezen venni amit szerettem volna. Hosszú sorok a kasszákhoz, szétnézni sajnos nem is igazán lehetett. 

Úgyhogy tényleg rögtön az elején célirányosan összeszedtük amiket szerettünk volna és ennyi. Pedig jó lett volna kicsit jobban, kényelmesebben szétnézni. Ezt sajnálom. Hátha jövőre. 

Tehát megérkeztünk, bevásároltunk, amennyire tudunk és engedte a tömeg, szétnéztünk. Én is egész kis listával mentem. Pedig mondom majd inkább itthon. Max a feeling kedvéért egy könyv. Erre egész sokat sikerült. Azért lehetett jó akciókat kifogni. 

Én a Könyvmolyképzőnél vettem pár könyvet. Náluk kezdtem. Az egyik szerzeményem tőlük, egy nagy kedvenc szerző páros új regénye. Már régen volt új kötet tőlük, szóval kíváncsian várom milyen lesz Penelope Ward és Vi Keeland közöse, a Csábító briganti. Olvastam és óriási szerelem nekem a Red, white and Royal blue. Sajnos mivel megjelent filmes borítóval is.... 😂 muszáj voltam megvenni. Elképesztően jól néz ki. Valamint az Emily Párizsban második kötete jött még velem haza. Mivel az első részt kemény és élfestett verzóban szereztem be, így most is erre esett a választásom. Ismét nagyon szép kötet lett. 

És ha már Könyvmolyképző, akkor itt jött még velem az a kötet, aminek pont folyamatban van az olvasása. Meséltem már kicsit róla nektek. Ő nem más mint Anita Boza - Az éjszaka színei című regénye. Akkor már ki is használtam, hogy délután dedikált az írónő. Óriási szerelem lett a regény. Szinte azonnal ahogy elkezdtem olvasni. Még pár oldal van hátra, hamarosan bővebben mesélek nektek róla. 

Aztán egy újabb mániánk esett útba. Gyerták. A HandmadebyJulieVScott és a Boszi gyertyaműhely. Imádom, imádjuk a gyertyáikat, a termékeiket. Ezúton is nagyon ksözönöm Julie-nak, hogy félretette nekem a választott könyvtokot. Valamint Boszi gyertyának is, hogy hozott nekem a kért gyertyából. Szoktam mutatni nektek, elég sokat vásárolok a lányoktól. A könyvek mellé ez is egy dilim. De annyira gyönyörű holmik. Igazi kánaán volt most is a választék. Sikerült egy-egy könyv tokot beszerezni mindkettőjüktől. Meseszépek. Van már mindkettőjüktől és imádom őket. Csodás kialakítás, szuper anyagból vannak. Most lett még így 2 őszi mintás. Ha már ez a kedvenc évszakom. Gyertyák a nagyon várt Dream könyvekhez. Twisted games, a Szerelem elméletéhez. Egy Ellenséges szobatárs gyertya. Hozzá a napokban hozom nektek az ajánlót. Egy könyvjelző, cuki kis ajikat kaptunk még a vásárlások mellé. Nagyon köszönöm a segítséget a lányoknak és a csodás termékeiket! 😍

Utána folytattuk a shoppingolást.  A lányok is. Igaz beszerzések terén ismét én vittem a prímet... 😅

A Maxim kiadó standjánál jött még pár nagyon várt megjelenés velem haza. Imádtam a Könyvhéten a Twisted love című regényt. Természetesen ennek a folytása a Twisted games. Aztán nem maradhatott el az új Ali Hazelwood regény sem.Még akkor is, ha az első megjelent könyve, A szerelem képlete óta sajnos egyik könyve sem fogott meg igazán. De erre most mondták a molyos lányok, hogy úgy hírlik, ez ismét lesz olyan brutál jó. Kíváncsian várom, úgy legyen. Valamint egy teljes új cím: Icebreaker - Jégtörő. Ennek szimplán csak megfogott a borítója és a fülszövege. Várom milyen lesz. 

Aztán nem bírtam ki, pedig nem volt tervben, de beszereztem Lucy Score - Knockemout sorozatának 2.részét,  az Amit sosem fedünk fel című kötetet. Valamint egy az első részhez készült vászontáskát. Vétek lett volna ott hagyni. 

A 21.századnál is szét néztünk. Ott A fenti lakók folytatására pályáztam, de egy hős voltam, ezt már nem vettem meg. Majd itthon. 

Amennyire tudtunk szétnéztünk még, de ahogy mondtam kevés sikerrel. 

Kicsit pihentünk odakint a parkban, levegőztünk a tömeg után. Találkoztunk Anikó és Roxi barátnőmmel. Összefutottam Biankával, aki a Bianka and the books Insta oldalt vezeti. Még annó egy NIOK-napon ismertem meg és lettünk jóban. Öröm volt ismét találkozni. 💗

Aztán ismét jöttünk egy kört. A lányok a gyertyás standoknál akartak még szétnézni. Volt sorbanállás ismét, de megérte. Persze másodjára sem jöttünk el üres kézzel......

Utána volt 2 órakor Anita Boza dedikálása a KMK standnál. Az egésznapi fotózást köszönöm a sógornőmnek! Ha már én kivégeztem a telóm.. 💗 Dzseninek is mindent! 💗

Anitával öröm volt találkozni. Már ahogy elkezdte névre dedikálni a könyvem, tudta kinek lesz. Elképesztően aranyos volt és megtisztelő, hogy felismert a blogról. Nasit, kis ajándékot is kaptam a dedikálás és könyvjelző mellé. Igazán megtisztelő volt, nagyon köszönöm! 

És pont mikor vele ültem a dedikálás közben csörgött a telefonom. Mondom a legjobbkor. Na ezután indult be az őrület. Nyilván ott nem tudtam felvenni közben, nem kicsi illetlenség is lett volt. Utána ahogy kész lettem ismét megszólalt a telefon. 

Fel tudtam venni, de közben jött kép is, hogy a többiek kiszúrták kint Chris Cartert. Sőt, Roxi egyenest azért keresett, hogy húzzunk bele és spuri ki, mert leült volna enni és mellette állt le a szerző. Épp interjút csináltak vele. Na akkor iszkiri kifelé. Még előtte beszéltük is, hogy nyitott szemmel járunk, mekkora lenne előbb összefutni vele. 

Előtte már ugyanis bezsebeltük a Carter-es kitűzőket, amivel a már korábban regisztrált beszélgetésére bejuthatunk. Ekkor megtörtént a létező legnagyobb csoda. Ekkora mázlink is csak nekünk lehet mindig. Kiértünk és valóban ott volt. Csak, főként miatta mentünk fel, aki jár az oldalaimra tudja, hogy imádom a szerző műveit. Óriási álmom teljesült, hogy találkozhattam vele.

Csinálták az intejút vele, mi pedig pár lépéssel odébb figyeltünk. Timivel a sógornőmmel, ha már Chris felhozta a pálinkát a videó üzenetében, akkor vittünk neki egy kis hazait, egy kis ajándékot. Vége lett az interjújának, vele volt a kiadója a General Press egyik munkatársa. Tanakodtunk, hogy merjük-e leszólítani? Legalább az ajándékot odaadni neki. Mindent bedobtuk, Anikó remek angol tudását és hajrá. Elkéepsztően jó fej volt Chris. Annyira látszott, hogy izgul, de nagyon örült is. Megkapta az ajándékot. Örült neki nagyon. Utána pedig akkor már megkérdeztük, hogylehetne-e fotót? Azonnal belement. Sok-sok fotó készült. Köszönjük a segítőjének is. Azért neki sem lett volna kötelező úgymond, sokan simán mondták volna, hogy majd a hivatalos dedikáláson. De ő nem. Le a kalappal. Örült nekünk, beszélgettünk vele, szó nélkül írta alá az összes könyvet és novellát amit a kezébe adtunk. Közben tök jól el lehetett beszélgetni vele, hála Anikónak. Utána még fotó, szerencsére az eredeti dedikálásra készülve már a neveinkkel fel voltak cimkézve a könyveink, hogy segítsük neki a neveinkre aláírni. Egy elképesztően jó humorú, jó fej férfi. És tényleg az, hogy ott volt. Bassszus. Még mindig bele borzongok ebbe a szituba, ha eszembe jut. Hogy mekkora mákunk volt. A beszélgetés előtt elkapni őt. Utána ugyanis brutálisan hosszú sorok kígyóztak hozzá. Sajnos az utolsó vonat miatt nem lett volna lehetőségünk 4-5 órás sort kivárni. Szóval mi már vigyorgó, boldog fejjel mentünk a beszélgetésre. Ámultunk az autogrammjainkon, nézegettük a vele készült közös képeinket. És még mindig pörgött bennünk az adrenalin. Bennem tuti. Imádom a könyveit, óriási koponya a pasi. És az, hogy itt volt nálunk, látni őt élőben, beszélni vele, aláírás, fotó. Elképesztő, hihetlen élmény volt. 

Utána  kezdődött maga a beszélgetés is. Tolmács segítségével folyt. Persze anélkül is a lényeg átjött volna, de így volt az igazi. Bármeddig el tudtam volna hallgatni a sztorijait. Ahogy mesélt magáról, a korábbi kriminálpszichológusi munkájáról. Elképesztő és brutális dolgokat is tudtunk meg róla. Jobban megismerhettük őt mint embert, a munkásságát. Csak ámultam. Hihetetlen volt. 

Ja és a kedvenc, ugye azt ígérte a videó üzenetében, hogy pálinkát fog inni. Ez nyilván az események előtt nem történt meg, de mi vittünk neki. És, hogy énekel Back Street Boys-t. Megvolt. Óriási volt. Imádtam! 😀😍

Én a legújabb, most megjelent A gonosz nyomában és a hozzá tartozó kis előzmény novellát A nyomozót tartalmazó kis füzetett irattam alá vele. Ráadásul nem csak az aláírása került bele, más-más, egy-egy kis aranyos mondatot is írt beléjük. Nagyon aranyos volt tőle. Egy világhírű szerző,  aki ennyire két lábban a fölfön jár. Látszott mennyire örül és meghatotta, hogy a mi kis hazánkban mennyien szeretik őt és az írásait. Egy olyan lehengerlő élmény volt ez, hogy wow. Ez volt a vágyam, imádom a Robert Hunter sorozatot és találkoztam Chris Carterrel. Egy fantasztikus és örök emlék. Ezek után egy összetört telefon sem tudta beárnyékolni a boldogágom. Pláne, hogy ekkora mázlival futottunk össze vele. Jó 20, 25 percet biztos el voltunk vele.😍😀

Én innen is nagyon köszönöm neki! Mindent! 

Ezután már csak annyi volt nekünk, hogy elköszöntünk a barátoktól, ismerősöktől, össze szedtünk magunkat és még indultunk egy kis West end-ezésre. Aztán haza. A vonat útra már hullán érkeztünk. De totálisan megért mindent ez a nap. 

Főleg ez a találkozás. Nagyon köszönjük a General Press kiadónak! 💗

Egy szó mint száz: utazás, tömeg, sorban állás, nézelődés, shoppingolás, barátok, ismerősök, szerzőkkel való találkozás, remek pillanatok. Nagyon jó kis napunk volt a lányokkal.Nekik köszönöm a társaságot! 

Valamint nagyon jó volt találkozni a sok messenger beszélgetés után ismét Ludányi Betti és Sienna Cole írónővel. Ők is nagy Carter rajongók lettek, szóval ezen az eseményen találkoztunk. Utána még velük is tudtunk beszélgetni. Jó volt újra látni Titeket lányok! Ha tehetitek, olvassatok tőlük, én bátran és jó szívvel ajánlom a lányok regényeit. Öröm volt találkozni.Reméljük újabb tali hamarosan, hiszen ki kell boszorkánykodnunk milyen külföli szerzővel akarunk találkozni legközelebb. Ugyanis mikor a lányok író-olvasó talin voltak szegeden, utána beültünk beszélgetni, akkor jött fel Chris Carter. Ajánlottuk a csajoknak, volt is amit olvastak már. Mi meg hogy imádjuk, akkor dobtuk be, hogy milyen menő lenne ha őt hoznák el a fesztiválra. Erre tessék. Minden kívánságunk így teljesüljön. 

Szóval az idei Könyvfesztivál mesés volt. Új szerzemények, csodás emlélek és találkozások. Köszönöm! 

Ha ti is voltatok meséljetek, milyen volt? Miket szereztetek be?

Szép estét Nektek! 💗

Végül pedig A képek: